Gazdaságélénkítés: Bod Péter Ákos szerint ez így kevés

Elsőként azt kérdeztük Bod Péter Ákostól, mit gondol a most, illetve már korábban bejelentett, koronavírus-járvány miatti gazdaságélénkítő lépésekről. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke egyelőre nem látja a programot; azt várta, hogy hétfőn összefoglalóan mondja el az intézkedéseket a miniszterelnök, de ez így szavai szerint nem egészen világos és nagyon kevés, még nem tudni, mi a tartalma. A bejelentések egy része ismétlődés, hogy bizonyos ágazatok, a turizmus, a filmipar például külön figyelmet kapnak. Másik része „negatív üzenet”, hogy a nyugdíjasok ebben az évben nem számíthatnak külön támogatásra, 2021 februárjában jön a postás és egy heti nyugdíjat ad – tette hozzá. Aki négy évre ígér valamit, az tulajdonképpen „kiszúrja az emberek szemét egy üres ígérettel” – fogalmazott a közgazdász.

Távlati tervet nem érdemes készíteni, az viszont nagyon fontos az előttünk álló hónapokban, hogy mi lesz azokkal, akik törékeny helyzetben vannak, például az állásukat elvesztett munkavállalókkal, és a családokkal, amelyekre rászakadt egy halom plusz teher, és ez azonnali beavatkozást igényelne. De talán a következő napokban a Pénzügyminisztériumtól megkapjuk a részleteket. Volt egy kis csalódás, amelyre azonnal reagált is a pénzpiac, mert a bejelentés után gyengült a forint.

Bod Péter Ákos azt mondta: elhangzott a munkahelyteremtés, és ez óriási probléma szerinte, mert nem munkahelyet kell teremteni – és egyébként se a kormány teremtsen, hanem a gazdaság és a cégek –, hanem meg kell támogatni azt, akinek most kevesebb megrendelése van. De van, akinek több megrendelése akad ebben a helyzetben – tette hozzá. Azt viszont nem lehet tudni, hogy milyen munkahelyekre lesz szükség fél év múlva, mert valószínű, hogy a gazdaság nem lesz ugyanolyan, mint januárban.

Mennyi pénzt tud teremteni az állam? – tettük fel a kérdést, amelyre Bod Péter Ákos úgy válaszolt: az állam semennyi pénzt nem tud teremteni, hanem „tőlünk el tudja venni, át tudja csoportosítani”, minden kiadott pénz valahonnan jön. Meg lehet növelni az eladósodást, erre volt is célzás, a GDP 2,7 százalékára nő a költségvetési hiány, jobban elengedik, amin „az ember mosolyog”, hiszen az szent tehene lett a gazdaságpolitikának, hogy ez a mutató 3 százalék alatt maradjon, „nehogy az Unió belenézzen a kártyáinkba”. De az Unió intézményei már világossá tették, ezek a számok nem vonatkoznak válságidőre. Nem tudjuk, mennyi lesz a magyar GDP 2020-ban, nincs közgazdász, aki meg merné saccolni, +2 és -8 százalék között sok mindent lehet hallani.

A volt MNB-elnök szerint az igazán fontos nem az, hogy átrendezzék az egész költségvetést, hanem hogy az előttünk álló 3-4 hónap áthidalását megoldják. Szerinte ez nagyon furcsa helyzet, nem pénzügyi válság, amelyet a pénz bezúdításával meg lehet oldani, nem olajválság, ahol bizonyos szektorokat le kell állítani, hanem az a legnagyobb probléma a termelés szempontjából, hogy az emberek otthon vannak, nem mehetnek el dolgozni, amíg a járvány kezelése nem teszi ezt lehetővé. Gyorsan, határozottan kellene lépni, nem hatalmas pénzeket megmozgatni – összegezte.

A közgazdász beszélt arról is, hogy óriási állami beruházások vannak, amelyekre nincs szükség, példaként az „eleve is esélytelen megtérülésű” Budapest-Belgrád kínai finanszírozású vasútvonalat említette. Ennél egyébként is, de legalább idén biztosan vannak fontosabb feladatok – tette hozzá. Megjegyezte: a magyar állam odaígért egy halom fejlesztési pénzt baráti és egyéb vállalatoknak európai uniós pénzből, és ezeknek egy részére egyszerűen nem lesz szükség, mert a világ megváltozik, a járvány előtti tömeges turizmus visszatérése például egyhamar nem valószínű szerinte.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Bruzák Noémi