Gondban vannak az uniós külpolitikusok
18/09/2020 07:51
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Két kívülálló állam, Törökország és Belarusz osztja meg az EU külpolitikáját, ahol minden tagország egyetértése kell egy-egy döntéshez. Lehet, hogy eltörlik ezt a gyakorlatot.
A Reuters hírügynökség brüsszeli beszámolója szerint megfeneklettek az Európai Unió arra irányuló diplomáciai törekvései, hogy rendezzék a földközi-tengeri térséggel kapcsolatos, Törökországgal fennálló vitát. Az EU-tagállamok ahelyett, hogy egységes frontot alkotnának Ankarával szemben, egymásnak ellentmondó kezdeményezésekkel álltak elő, csúcstalálkozójuk előtt mindössze egy bő héttel.
Az, hogy a tagországok nagykövetei képtelenek voltak kivezetni az uniót ebből a zsákutcából, azzal is jár, hogy nincs megállapodás egy ezzel semmiben össze nem függő kérdésben, nevezetesen a belarusz rezsim elleni szankciók ügyében. Egy magas rangú tagállami diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy most ez a probléma aggasztja leginkább az uniót.
Törökország osztja meg az Európai Uniót?
A NATO-tag és EU-tagjelölt Törökország azzal váltott ki feszültséget, hogy egyre intenzívebben kutat földgáz után Ciprus partjai közelében, és formál jogot olyan tengerrészekre, amelyeket Görögország, illetve Ciprus is saját területi vizeinek tekint. Ankara ezen a héten visszavonta saját kikötőjébe egyik kutatóhajóját, amivel megnehezítette, hogy a 27-ek egységes választ adjanak magatartására. A hírügynökség által megkérdezett másik uniós diplomata szerint Törökország igyekszik éket verni az EU-országok közé.
Az ügy rávilágít annak a súlyára, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is szóvá tett az unió helyzetéről e héten az Európai Parlament előtt elmondott beszédében: az EU-ban a külpolitikai kérdésekben a tagállamok közti teljes egyetértés kell a határozathozatalhoz. Von der Leyen azt szeretné, ha áttérnének a többségi döntéshozatal elvére.
A mostani konkrét ügyben a Reuters által vázolt álláspontok szerint Németország több időt akar hagyni a törökökkel való alkudozásra, míg Franciaország, Ciprus és Görögország büntető intézkedéseket sürget Ankarával szemben. Magyarország amiatt aggódik, hogy ha élesen Törökország ellen fordulnak, akkor meghiúsítják azt a 2016-os migrációs megállapodást, amit az EU Ankarával kötött, és amelynek értelmében a törökök uniós pénzbeli támogatás fejében hajlékot biztosítanak a szíriai menekülteknek. Más EU-tagországok a „mézesmadzag és furkósbot” egyidejű alkalmazását javasolják, ahol a mézesmadzagot az jelentené, hogy szorosabb kereskedelmi, illetve vízumkapcsolatok kialakítását lehetne kilátásba helyezni Ankarának a helyzet lecsillapítása érdekében.
Eközben viszont Ciprus azt kérte, adjanak neki több időt, hogy átgondolhassa, támogat-e külön szankciókat Fehéroroszországgal szemben, a belaruszok demokratikus mozgolódásának jegyében. Egy harmadik uniós diplomata a Reuters tudósítójával beszélgetve alapvetően elhibázott dolognak mondta, hogy a ciprusiak összekapcsolják Törökország és Belarusz kérdését, mert ezzel lehetetlenné teszik a gyors uniós választ a minszki rezsim elnyomó intézkedéseire. Ciprus viszont hivatalosan azt sem ismeri el, hogy a maga részéről ilyen árukapcsolást próbálna érvényesíteni.
Hétfőn összeülnek az uniós országok külügyminiszterei, de a Reuters úgy értesült, hogy valószínűleg csak a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozón születhet majd megállapodás, feltéve ha Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök közös nevezőre tud jutni.
Belarusz is nagy falat
Ami a belarusz kérdést illeti, erről az RT (Russia Today) angol nyelvű orosz állami hírcsatorna – egy bizonyos Bradley Blankenship nevű, Prágában dolgozó, szabadúszó amerikai újságíró tollából – olyan helyzetelemzést közöl, amely szerint az EU álláspontja egyáltalán nem annyira éles, miként az első pillantásra tűnik. Az ugyan tény, hogy Brüsszel nem ismeri el az augusztus kilencedikei elnökválasztás hivatalosan kihirdetett eredményét, és ennek megfelelően Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője európai parlamenti képviselők előtt illegitimnek minősítette Aljakszandr Lukasenka elnökségét, de nem biztosította támogatásáról Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelöltet, csupán új választást sürgetett.
A múlt héten ráadásul Andrej Babis cseh miniszterelnök megvétózta Cihanouszkaja részvételét a visegrádi négyek csúcstalálkozóján – folytatódik az orosz hírportál cikke, amelynek szerzője megjegyzi azt is: maga Babis azt állítja, hogy a belarusz ellenzéki politikusnőnek a lengyel kormányfő által kezdeményezett meghívását nem csak ő maga, hanem a magyar és a szlovák fél is ellenezte. A cseh kormányfő elsietettnek tartotta volna, ha a négyek együtt tárgyalnak Cihanouszkajával, közös uniós álláspont hiányában. Az RT elemzője szerint az EU-ban kisebbségben vannak a Minszkkel szemben „héja” álláspontot valló országok, az pedig, hogy a NATO és Oroszország között teljes konfrontáció robbanjon ki, „rendkívül valószínűtlen”. Lukasenka egyelőre valószínűleg nem távozik, és sok múlhat az általa kezdeményezett, Moszkva által támogatott alkotmányreformon – olvasható az orosz hírportálon.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.
2020.09.18. 06:00
Szerző: Kárpáti János
