Goodfriend: Nem lesz egyszerű a Rogán elleni szankciók visszavonása, és fontosabb dolga is van Trumpnak
9/02/2025 02:20
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A Rogán Antal elleni amerikai szankciók visszavonása összetett feladat. Ugyan az elnök, Donald Trump maga is dönthet róla, de akkor a globális Magnyitszkij-törvényt tagadja meg, és szembemegy két minisztériummal is. Utóbbiak dokumentálható tények alapján döntöttek a magyarországi korrupció egyik központi figurájának megbüntetéséről – erről is beszélt a Klubrádiónak André Goodfriend, volt ideiglenes amerikai ügyvivő, akinek vezetése idején szankcionálták Vida Ildikót és társait. Csernyánszky Judit interjúja.
Aminek bizony már 10 éve. Magam is meglepődtem ezen, de André Goodfriend is.
Repül az idő, és közben sok minden megváltozott, de sok ügy és sok ember viszont egyáltalán sem.
Mire gondol, esetleg Magyarországra?
Igen, elsősorban Magyarországra, illetve az emberekre gondolok. Másrészt olyan globális ügyekre, amelyek a nacionalizmust éltetik. Keressük, milyen szerepe van ebben a kormánynak, miközben persze mi is igyekszünk megőrizni tekintélyünket a világban.
Azt is mondhatnám önnek, hogy Isten hozta Orbán világában! Nemde? Hisz ami most Amerikában elkezdődött…?!
Tudja, hajlok arra, hogy mi inkább hasonlítunk az Európai Unió közösségére, mint egy-egy uniós tagországra. Persze, ha Orbán kormányzását nézem, azt, ahogy átvette a médiát, az igazságszolgáltatást, ahogy meggyőzte az embereket a maga eszméiről és egy kézben koncentrálta a hatalmat, – nos, valóban van hasonlóság a mostani amerikai populista kormányzással. Sőt, az is aggaszt, ahogy az autokrata vezetők szerte a világban megosztják egymás közt, hogyan kell befolyásuk alatt tartani az embereket és bebiztosítani a hatalmukat.
Meglepetésként érte, amikor az amerikaiak többsége Donald Trumpra szavazott, és ismét elnök lett belőle?
Meglepett ahhoz képest, hogy a még a legutolsó napok közvélemény-kutatásai is szoros versenyt mutattak. Egyébként pedig épp, hogy csak megnyerte Trump valamivel 49% fölötti eredménnyel az elnökválasztást, és Kamala Harris 1 %-kal maradt le tőle az összesített szavazatok alapján. És ugyanilyen szoros eredmény született a képviselőházban és a szenátusban is. Tehát egyáltalán nem elsöprő a győzelem, mint ahogy azt Trump állítja. Inkább az lepett meg, hogy fél évvel a választások előtt annak ellenére meggyőzte az embereket, hogy bűnösnek találta a bíróság, hogy nyilvánosságra került az autokrata jegyeket viselő programja. Meglepett, hogy erről nem alakult ki olyan társadalmi diskurzus, amely előnyt jelenthetett volna a demokrata elnökjelöltnek.
Ugyan még csak két hét telt el Trump elnökségéből, meglepetésekből bőven kijut mindenkinek, az egész világnak. Nem gondolja, hogy Trump területszerző ambíciói épp ugyanolyanok, mint Putyinéi? Hisz nagyhatalmi törekvésként követelte Kanadát, a Panama csatornát, Grönlandot és a tetejébe még Gázát is.
Nem hiszem, hogy közvetlen párhuzamot vonhatunk Trump és Putyin területi követelései között. Az igaz, hogy mindkettő áhítja a hatalmat. Viszont Putyin területkövetelési ideológiája aligha hasonlítható Trump irracionalitásához. Gáza tipikus példája annak, hogy üzletet és profitot hajkurászik az elnök. Semmi más nem hajtja. Putyint a nacionalizmus és az egykori szovjet, illetve a cári orosz birodalom kísértette meg, amelyeknek történelmi gyökerei vannak, és így magyarázatot is adnak az oroszok ukrajnai háborújára.
Az irracionalitást erősíti, hogy Trump gyakorlatilag a NATO-tagállamokat támadja, belső konfliktust okoz, nemde?
No, de emlékezzünk vissza, hogy Trump már korábban is közvetlenül támadta a NATO-t. Hisz számára csak akkor jelent értéket ez a szövetség, ha hasznot hajt belőle. Mindig azt mondja, hogy mások biztonságáért neki, mármint Amerikának kell fizetnie. Neki ez a szövetség nem ér annyit. Az ő koncepciója teljesen különbözik attól, amit eddig mindenki vallott, hogy mindenki jól jár a tagággal, mindenki biztonságát szolgálja, amitől erősebb lesz ez a blokk. Mint ahogy az EU is: munkahelyeket teremt, fejleszti a gazdaságot, közös kereskedelmi és pénzügyi politikával erősödik. Sokkal többet nyernek az országok a tagsággal, mintha kétoldalú kapcsolatokat kellene mindenkinek egyesével kiépítenie. Amerikának is előnyösebb az egységes EU-val kereskednie, mint az egyes, elszigetelt országokkal. A NATO ereje is ebben van: az egységben. Nem mellékes az sem, hogy egyetlen NATO-tagország sem dönthet egy ellenséges ország megtámadásáról. Illetve: a legerősebb NATO-tagország nem élhet vissza a helyzetével, s nem támadhat meg egyetlen kisebb, gyengébb nemzetet sem. Amerika mindig így fogta fel szerepét a NATO-ban – ez idáig.
No és akkor itt van nekünk, mármint az EU-nak a vámtarifákkal fenyegetése is. Képes lesz Trump átalakítani vagy inkább felrobbantani a világ kereskedelmi rendszerét?
Ugyebár erről olyan összefüggésben beszél, hogy azért kell büntetni másokat, hogy így jusson előnyhöz Amerika. Azt gondolja, ekképp tudja növelni az állami bevételeket. De Kanada és Mexikó példája máris bebizonyította, hogy képesek visszavágni, ugyanolyan büntetővámot kivetni Amerikára, sőt: előbb-utóbb más kereskedelmi partnert is találnak maguknak. Kifejezetten rosszul járnak a fogyasztók Trump vámpolitikájával. Látom, hallom, hogy az Európai Unió is keresi az alternatívát termékei eladására és a vámokra adandó egyenértékű válaszcsapásra. Brüsszel nemrég kötötte meg a dél-amerikai országokkal is a kereskedelmi együttműködést. Nem lesz jó Amerikának, ha más partnerek után néz Európa. A NATO-val is ez lesz a helyzet. Jó lesz az, ha a NATO-n túl alakítja ki védelmi politikáját az európai közösség? Milyen viszonyt feltételez ez a két kontinens között?
Csökken a népszerűsége?
A Gallup felmérése szerint Trumpnak a legrosszabb a támogatottsága az összes elnök közül, az első hetekben végzett munkájuk alapján összehasonlítva őket. Ráadásul megtámadták a bíróságokon intézkedéseit. Vissza is kellett vonnia Trumpnak az általa elképzelt állami segélyezési tilalmat. A közszolgáknak adott 9 napos felmondási időt is jogellenesnek találták. Akárcsak azt, hogy a csupán szóbeli felhatalmazással rendelkező Elon Musk (dél-afrikai milliárdos) hozzáférhetett a pénzügyminisztérium és a kincstár adataihoz. Az állampolgárok személyes adataihoz. Nő az elégedetlenség Amerikában és örülhetünk annak, hogy a demokráciákban ismert fékek és ellensúlyok el kezdtek működni. Nem úgy, mint Magyarországon, ahol minden változatlan e téren.
Nekem úgy tűnik, a republikánusok továbbra is kritikátlanok vele szemben, mindent elfogadnak, amit Trump mond. A demokraták pedig nagyon erőtlennek tűnnek. Elég reménytelennek néz ki a helyzet.
Ez eszembe juttatja a viccet: mi a különbség a pesszimista és az optimista között. Előbbi azt mondja, ennél rosszabb már nem lehet. Az optimista pedig azt, hogy lehet. Abban igaza van, hogy a republikánusok teljesen beálltak mögé, nem mondanak ellent Trumpnak. De a civilek teszik a dolgukat és az igazságszolgáltatáshoz fordulnak. És az ügyészség is teszi a dolgát. Tehát a félidős választásokhoz közeledve a képviselők és a szenátorok azt látják majd, hogy szavazóik elégedetlenek és ennek őket is jobb belátásra kell bírnia. Sajnos ez a magyarázata annak is, hogy miért cselekszik gyorsan Trump: hogy hamar a változtatások végére érjen és a választók két év múlva már el is felejtsék, mi történt. Addig elül az ellenállás. De a mostani elégedetlenséget látva lelassul a radikális intézkedések sorozata, és az emberek tiltakozása visszarendeződéshez vezethet. Hisz a minapi washingtoni repülőgép-balesetnek is köze van ahhoz, hogy Trump a légiközlekedési ellenőröket is távozásra szólította fel. Mindezek gyengítik és nem hatékonyabbá teszik a kormányt.
Úgy tűnik, hogy a Rogán Antal kabinetminiszter ellen még a Biden adminisztráció által kivetett szankciók is meggyengítették a mi kormányunkat. Ön szerint visszavonják Trumpék a szankciókat?
Minden lehetséges, de nem feltétlenül az elnök döntésén múlik. De tisztázzuk, hogy a Rogán elleni szankciók különböznek a beutazási, vízumkiadási tilalomtól, mint amit az én időmben kivetettünk hat személy ellen. Akkor még az úgynevezett globális Magnyitszkij-törvény nem létezett. Most más a helyzet, mert utóbbiról a kongresszus is rendelkezhet. A pénzügyminisztérium mérlegelte a Rogánra kiszabandó büntetés jogosságát a kritériumoknak megfelelés alapján, és cselekedett a külügyminisztériummal együtt. Az elnök dönthet a tilalom visszavonásáról, de a tények azok tények, amelyeknek birtokában van a pénzügyi tárca. És a kongresszus is tisztában van ezekkel a tényekkel. A kormánynak meg kellene magyaráznia, miért is nem felel meg a büntetés a Magnyitszkij-törvényben foglaltaknak. Azért ez nem lesz egyszerű. Minél többen ássák bele magukat az ügybe, annál nehezebb lesz a szankciót visszavonni. És ahogy látom, most ennél jóval fontosabb dolgok kötik le Trump és kormánya energiáit.
Ez a lépés a Biden-kormány "utolsó, kicsinyes bosszúja" volt, ahogy a magyar kormány állítja?
Egyáltalán nem, mert nem kis időbe telik azoknak a terhelő adatoknak az összegyűjtése és értékelése, amelyek alapján a tárcák közösen döntenek és végül beindítják a folyamatot.
Orbán nagyon örül Trump elnökségének és azt mondta az állami rádióban, innentől kezdve minden más lesz, jobbra fordul és beindul a növekedés. De ahogy önt hallom, ez nem annyira egyértelmű.
Trump a gazdaság felvirágoztatásával kampányolt, azzal, hogy amit a Biden-kormány elrontott, azt ő helyrehozza. De továbbra sem mennek le az árak. A magas részvényárfolyamok szépen mennek lefelé, veszteségeket könyvelnek el a cégek. Trump egyébként megmondta a saját közösségi oldalán, a ’Truth Social’ nevezetűn, hogy a fellendülést valószínűleg szenvedés, fájdalom előzi meg. Rossz lesz, miután jobb. De ez nem teszik most az embereknek, hiszen ő aranykort ígért nekik.
Mindenesetre azt látjuk, hogy nagy erőt adott a liberális világgal szembeni ideológiáknak és befolyást is gyakorolt rájuk. Ráadásul ebbe a küzdelembe beszállt Elon Musk is, aki nyíltan beavatkozik a német választásokba a szélsőjobbos AfD oldalán. Félő, hogy meggyengülnek a liberális demokráciák?
Azt gondolom, hogy Amerika és az EU kölcsönösen gyakorolnak befolyást egymásra. Nem egyoldalú ez a bizonyos ideológiai hatás. Hisz az AfD, mint szélsőjobb, korábban is létezett, akárcsak az EU-ellenes narratíva vagy a migránsellenesség és az etno-nacionalizmus, lásd Magyarországot. És az Egyesült Államokban is létezett ez a fajta megosztottság, ez az ideológiai nézetkülönbség. De azt el kell ismerni, hogy erővel lehet hatni az emberekre, akik szeretik az erős uralkodót. És még el is hiszik neki, hogy az előző vezetés csak kihasználta őket. Ugyanakkor azt gondolom, aki felelősségteljesen gondolkodik a jövőről és látja a vezetés stílusát, az nem fog bedőlni az autokrata és zsarnoki szólamoknak. Ők is befolyásolják a populistákat, az autokratákat azzal, hogy szilárdan hisznek az egyenlőség, az egyenjogúság, valamint a jogállam igazságában. Az érzelmek és az józanság közti verseny még nem dőlt el. Meglátjuk, vajon a józan ész győz-e az érzelmek felett.
Csernyánszky Judit interjúját a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Derzsi Elekes Andor / Wikimedia Commons
