„Köszönjük
Megbeszéljük...

Gyöngyösi: A Jobbik és a Fidesz az európai politika szempontjából helyet cserélt egymással

28/10/2021 19:20

| Szerző: Klubrádió/szg

Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője azt mondta: sok víz lefolyt a Dunán az elmúlt évtizedben, és nyugodtan kijelenthető, hogy a Jobbik és a Fidesz az európai politika szempontjából helyet cserélt egymással. Közölte: valóban van olyan kitűzött cél, hogy csatlakozzanak az Európai Néppárthoz, „ez tenné fel a Jobbik néppártosodására a koronát”, de a csatlakozási szándékot még nem fogalmazták meg hivatalosan, megvárják a választás alakulását.

2021. október 28. Megbeszéljük / részlet, Gyöngyösi Márton (21.10.28.)
16:17
00:00

Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Marine Le Pent, a francia szélsőjobboldali francia Nemzeti Tömörülés (korábban Nemzeti Front) elnökét. Felmerült, hogy új szélsőjobbos csoportot hozzanak létre a Le Pen-féle párttól a Fideszig is részt venne. Jó néhány évvel ezelőtt a Jobbik is szeretett volna csatlakozni a Le Pen-féle frakcióhoz, de nem vették be.

Helycsere

Ehhez képest már egészen más világ van, arról kérdeztük Gyöngyösi Mártont, a Jobbik európai parlamenti képviselőjét, hogy be akarnának-e kerülni egy ilyen társulásba. Azt mondta: sok víz lefolyt a Dunán az elmúlt évtizedben, és nyugodtan kijelenthető, hogy a Jobbik és a Fidesz az európai politika szempontjából helyet cserélt egymással. A Jobbik 7-8 éve tartó folyamat eredményeként jobbközép, konzervatív pártként definiálja magát, és nem tekint úgy a Nemzeti Tömörüléshez hasonló pártokra, mint akikkel bármilyen szinten együtt kellene működnie. Orbán viszont az európai mainstreamből és a Néppártból eljutott addig, hogy „jelentéktelen, súlytalan államok vezetői” és szélsőséges politikusok adják nála egymásnak a kilincset; ez jól mutatja, hogy hol tart a magyar diplomácia és hol tart ő – jegyezte meg.

Néppárt

Kijelentette: valóban van olyan kitűzött cél, hogy csatlakozzanak az Európai Néppárthoz, „ez tenné fel a Jobbik néppártosodására a koronát”, de ezt a csatlakozási szándékot még nem fogalmazták meg hivatalosan. Egyrészt a jövő tavaszi országgyűlési választásra koncentrálnak, másrészt a Fidesz kiebrudalás csak nemrég volt, és a KDNP még ott van. Bár „önálló pártként magyar politikai szemmel nehezen értelmezhető”, Semjén Zsolt nemrég ellátogatott egy kongresszusukra, és erősíteni akarja a pozícióit.

Szerinte az, hogy a demokratikus ellenzékkel közösen végigmegy az előválasztási folyamaton a Jobbik, és koalíciós kormányzásra készül, önmagában jól mutatja, hogy mi a különbség a Fidesz és az ellenzéke között. De ezen végig kell menni, le kell váltani a kormányt, és akkor változhat a felállás a Jobbikkal szemben. A politika pragmatikus műfaj, meg kell mérettetni. Mindenki nézi külföldről, hogy alakulnak a magyar választások, és ehhez igazítja a stratégiáját. Szerinte, ha a Fideszt sikerül leváltani, akkor ezek az akadályok gyorsan elgördülnek.

Változások

Amikor korábbi szélsőséges kijelentéseire és a párt változására terelődött a szó, Gyöngyösi azt mondta: ez egy folyamat, és ha valaki hitelesen, kitartóan képviseli, akkor egy idő után „átmegy”. A Jobbik nincs egyedül azzal, hogy sokat változott az álláspontja, a változás iránya nagyon fontos.

Gyöngyösi Márton egy 2012-es parlamenti felszólalásában azt mondta, a kormánynak fel kellene mérnie „azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. Másnap úgy nyilatkozott, parlamenti felszólalásában félreérthetően fogalmazott, és valójában csak „a magyar kormányban és országgyűlésben potenciálisan jelen levő izraeli-magyar kettős állampolgárok által előidézett nemzetbiztonsági kockázatra” kívánta felhívni a figyelmet. Egyúttal elnézést kért a „félreérthető kijelentésért”. Később felszólalását több alkalommal is véletlen nyelvbotlásnak és borzasztó tévedésnek nevezte.

Szóba került, hogy mennyire támogatja a többi ellenzéki képviselőt abban, hogy a magyar kormányt felelősségre kell vonni a jogállami normák megsértése miatt. Gyöngyösi azt mondta , ez nagyon nehéz kérdés, én nem titkolja, hogy maguk között is nagyon sokat beszélgettek erről, mert vannak hangsúlybeli különbségek. A korrupció elleni küzdelemben ugyanazt képviselik, de sokáig volt egy fajta vacillálás, hogy a szankció mennyire lehet kontraproduktív, hiszen azzal Orbán Viktor a Brüsszel-ellenes retorikát próbálja erősíteni. Szerinte ez nem nagyon működik Magyarországon, mert az emberek tudják, hogy az Európai Uniónak mi a baja Orbánnal és kormányával, és hogy az EU-nak vannak szabályai, köztük a jogállamiság és a demokrácia melletti elköteleződés. Ha ezeket nem tartják tiszteletben, az nem várható el, hogy ez a közösség egy jogállamiság útjáról letért rendszert finanszírozzon. Ráadásul ez nem a magyar kormányra van kihegyezve, kötelezettségszegési eljárásokat indítanak más országokkal szemben is. „Ez nem a magyarok elleni, hanem egy despotikus kormányzat elleni küzdelem” - fogalmazott.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megbeszéljük...
2021. október 28., csütörtök 17:05
Műsorvezető: Bolgár György