Ha jönnének az afgánok
24/08/2021 08:01
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Ahogy a tálib fegyveresek hatalmukba kerítik Afganisztánt, az Európai Unió menekültügyi kudarca ott lebeg az európai vezetők feje fölött, akik között a legkülönbözőbb elképzelések keringenek arról, miként lehetne kezelni az afgán menedékkérők számának várható növekedését – állapítja meg a Politico.
Az afganisztáni hatalomátvétel arra emlékezteti Európát, hogy nincs egységes terve a menekültkérdés kezelésére – írja a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása. A cikk emlékeztet arra, hogy hat évvel ezelőtt, amikor több mint egymillióan menekültek Európába a szíriai polgárháború elől, az EU-ban belharc kezdődött arról, miként birkózzanak meg a helyzettel. Az uniós tisztségviselők olyan reformokra törekedtek, amelyek alapján hatékonyan el lehetne osztani a menedékkérőket a kontinens országai között, hogy amikor újabb hullám érkezik, fel legyenek készülve. Ezt azonban nem sikerült elérni. Most, ahogy a tálib fegyveresek hatalmukba kerítik Afganisztánt, ez a kudarc ott lebeg az európai vezetők feje fölött, akik között a legkülönbözőbb elképzelések keringenek arról, miként lehetne kezelni az afgán menedékkérők számának várható növekedését – állapítja meg a Politico.
Felmerül, hogy emeljenek kerítéseket a határon, hogy finanszírozzák a menekültek áttelepülését olyan nem uniós országokba, mint Törökország és Pakisztán, illetve, hogy nyújtsanak azonnali, de átmeneti védelmet az afgánoknak. Néhány ország a maga részéről egyoldalú lépéseket tesz, így például a görögök már 40 kilométeres kerítést és megfigyelő rendszert hoztak létre a határon.
Nem kormányzati szervezetek arra figyelmeztetnek: Törökország, Belarusz vagy éppen Marokkó arra használhatja fel a migránsokat, hogy megzsarolja az Uniót.
Egyes EU-országok 2015 óta törekednek arra – mindeddig sikertelenül – hogy arányosan osszák el az érkező menedékkérőket a tagállamok között. Tavaly az Európai Bizottság új elosztási mechanizmusra tett javaslatot, de kevés a derűlátás azt illetően, hogy ebben hamarosan előre lehetne lépni. Ehelyett az unió igyekszik kiszervezni a menedékügyi eljárást a határain kívüli országokba, így 2016-ban megállapodott Törökországgal, hogy több milliárd eurós támogatás fejében Ankara visszatartja a migránsokat az Égei-tengeren át Görögország felé történő elindulástól.
A Politico megírja: a múlt pénteken olyan híresztelések keltek lábra, hogy újabb egyezséget kötnek a törökökkel, de török részről cáfolták, hogy ilyen alku született volna. Charles Michel, az uniós tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke vasárnapi Twitter-üzenetében megerősítette, hogy folytatott erről megbeszélést Recep Tayyip Erdogan török államfővel.
De nem csak Törökország játszhat szerepet. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa úgy nyilatkozott, az afgán menekültek exodusa a közvetlen szomszédok felét tarthat, Pakisztánba, Iránba, illetve Tádzsikisztánba. A főbiztos szerint humanitárius segítségnyújtással lehetne elősegíteni, hogy a menekülők a hazájukhoz minél közelebb maradjanak.
Szó esik a Politico szerint arról is, vajon a kerítésépítés bekerüljön-e a közös elképzelések közé. Amikor Magyarország 2015-ben kerítést emelt a szerb és a horvát határon, akkor az a sokrétű migrációs problémára adott populista leegyszerűsítő válaszadás jelképévé vált. Ugyanakkor az Atlanti-óceán túlpartján Donald Trump amerikai elnökjelölt kampányolt a mexikói határon építendő fal ígéretével. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke megdorgálta Magyarországot, mondván, falaknak és kerítéseknek nincs helye az EU-tagállamokban. A vonakodás azonban - írja a Politico - idővel lassan enyhült. Litvániát már nem bírálta az Európai Bizottság a belarusz határon bejelentett kerítésépítés miatt. Alekszandr Lukasenko ugyanis szándékosan küld migránsokat a határra, és az adott helyzetben a kerítésépítés egy bizottsági szóvivő szerint jó elgondolásnak látszik - bár pénzt nem ad az EU kerítésépítésre.
A görögök szintén egyoldalúan döntöttek a kerítésépítés mellett. A Politico emlékeztet arra, hogy Ursula von der Leyen, a mostani európai bizottsági elnök korábban kifejezetten azért dícsérte Athént, mert Európa védőpajzsaként lép fel.
Ylva Johansson belügyi EU-biztos a minap azt kérte a tagállamoktól, növeljék az afgánok vonatkozásában a saját áttelepítési kvótájukat. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ennél is ambíciózusabb tervvel állt elő – fogalmaz a Politico. Felvetette annak a gondolatát, hogy alkalmazzák az eddig még soha igénybe nem vett uniós irányelvet, amely elnevezése szerint az átmeneti oltalmazásról szól, és még 2001-ben alkották meg, a koszovói menekültválság miatt. Ez az irányelv bevezeti azt a jogintézményt, amely alapján bizonyos kategóriába eső menekülteknek azonnali oltalmat lehet nyújtani, és az uniós tagállamok önkéntes alapon eloszthatják egymás közt ezeket a menekülteket.
E direktíva alkalmazása nem igényelne teljes egyöntetűséget a tagállamok részéről: a 27 tagország képviselőjéből álló Tanács minősített többséggel is dönthetne róla, ha az Európai Bizottság, az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye ilyen értelmű indítványt tesz. Borrel szerint itt lenne az ideje, hogy alkalmazzák ezt az irányelvet. Egyes uniós tisztségviselők azonban kétkedőek a Politico szerint. Emlékeztetnek arra: tíz évvel ezelőtt, az Arab Tavasz idején is felmerült, hogy elővegyék ezt a jogi lehetőséget, de akkor nem sikerült biztosítani a szükséges többséget. Most persze újra lehetne próbálkozni. Egy másik brüsszeli bürokrata szerint elképzelhető, hogy a közvélemény ezúttal támogatna egy ilyen gondolatot.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.08.24., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János