Ha van magyar-szovjet, miért nincs magyar-izraeli?
16/02/2020 15:55
| Szerző: Klubrádió
A magyarországi zsidóság rendszerváltáskori szerepéről is szólt a Szabadság, elvtársak! legutóbbi műsora.
A Kádár-korszak vége felé eljött egyfajta zsidó reneszánsz. Az állampárt nem nagyon feszegetett kényes kérdéseket, inkább valamiféle külpolitikai jelleget igyekezett adni mindennek. Az Izraellel fennálló viszony szabott irányt. Felmerült például, hogy ha van Magyar-Szovjet Baráti Társaság, akkor miért ne lehetne Magyar-Izraeli Baráti társaság is. S ha már külpolitika: figyeltek Gorbacsov lépéseire is, aki köztudottan nyitott volt.
A puha diktatúrában, annak is a vége felé már sokan érezték, hogy oda állhatnak egy-egy dolog mellé. A magyarországi zsidóság többsége nem gyakorolta igazán a vallást, viszont az identitását szerette volna megmutatni – emlékezett vissza Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, aki egyébként Pozsgay Imre munkatársa volt. Szerinte sokaknak a közösségi együttlét volt a fontos, ezért is jött létre az egyesület.
A rendszerváltás idején minden ellenzéki párt megkereste őket. Fontosak lettek. Számukra a legnagyobb kérdés viszont az volt, hogy miként határozzák meg magukat, váljanak-e nemzetiséggé. Az eredmény közismert.
Az antiszemitizmusról szólva Kirschner Péter elmondta, hogy az mélyen beleivódott a magyar társadalomba. Ennek gazdasági okai is vannak, így amikor a 90-es években felgyorsult a differenciálódás, megugrottak az anyagi különbségek, erősödött az antiszemitizmus is.
A rendszerváltást bemutató műsorfolyam adásai elérhetők a Klubrádió YouTube csatornáján is. Iratkozzon fel rá!
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2020.02.14. 19:00
Műsorvezető: Szénási Sándor
