Szamizdatot olvasni olyan volt, mint a szex
27/01/2020 02:12
| Szerző: Klubrádió
A szamizdat kiadványok elterjedése egy új generáció felnövésének volt köszönhető. A kádári puha diktatúrára nehéz volt ráirányítani a külföldi tudósítók figyelmét.
Szinte szexuális élménnyel ért fel a Kádár-rendszerben szamizdatokat olvasni, miközben a nyugati vezetők nagy része nem gyorsan lezajló rendszerváltásban, hanem kelet-európai Gorbacsovok megjelenésében reménykedett. Erről, a Szabad Európa Rádió rendszerváltás előtti és újrainduló változatának szerepéről volt szó a Republikon Intézet rendszerváltásra emlékező konferenciáján
SZDSZ-es és fideszes direkt pártpolitikai múltját ezúttal háttérbe szorítva emlékezett a szamizdat fénykorára a rendszerváltás három tevékeny részese: Haraszti Miklós író, a Beszélő című szamizdat egykori szerkesztője; Hodosán Róza az AB Független Kiadó és a Hírmondó társalapítója, szerkesztője és Vágvölgyi B. András, a Magyar Narancs alapítója a Republikon konferenciáján. Valamint arra is, hogyan viszonyultak az amerikaiak a magyarországi változásokhoz.
Haraszti Miklós azt emelte ki: a szamizdatok elterjedése egy új generáció felnövésének volt köszönhető. És hozzátette: a kádári puha diktatúrára nehéz volt ráirányítani a külföldi tudósítók figyelmét – itt ugyanis nem történtek olyan látványos jogfosztások, mint a szocialista blokk többi országában. Az itthon szerkesztett szamizdatokra és az azokban olvasható hírekre azonban volt igény. Vágvölgyi B. András elmondásából ítélve nem is akármilyen.
Az AB Független Kiadó vezetőjeként Hodosán Róza mások mellett Faludy György, Václav Havel, George Orwell, Illyés Gyula vagy Petri György műveit is eljuttatta a magyar közönséghez. Nem beszélve a hat évfolyamot megélő Hírmondóról – a munkájukat pedig a Szabad Európa Rádió tette még értékesebbé.
Az ellenzéki értelmiség azonban ambivalensen viszonyult a SZER-hez. Haraszti Miklós ennek bemutatására a különböző petíciók példáját hozta fel. És nem csak a magyar értelmiségben nem volt teljes az egyetértés: Haraszti Miklós szerint a rendszerváltáskor a budapesti amerikai nagykövet, Mark Palmer szembement saját hazája vezetőinek gondolkodásával. Ennek ellenére a magyar ellenzék munkáját természetesen segítették az amerikaiak: erre szükség is volt, mert Hodosán Róza elmondása alapján a Hírmondó elkészítése nem csak intellektuális kihívást jelentett. A példányszámokat egy mai nyomtatott lap is megirigyelné – nem véletlen, hogy a célcsoport nem kizárólag az értelmiség volt.
Mindezek ellenére a munkásság nem szervezkedett és nem született magyar Szolidaritás Mozgalom. Vágvölgyi B. András szerint azért, mert a Kádár-rendszer alaposan szemmel tartotta a munkahelyeket.
Haraszti Miklós szerint Magyarországon van szólásszabadság, médiaszabadság azonban nincs. A legnagyobb probléma a független hírtermelés hiánya. A szamizdatkészítéshez azonban szerinte a mai hatalom kritikusainak nem kell visszatérniük. Ismert: a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása hamarosan újraindul. Haraszti Miklós szerint a hírgyártás újraindítása és a releváns politikai szereplők közti vita megteremtésében lesz fontos feladata a SZER-nek.
A Szabad Európa Rádió korábban már Bulgáriában és Romániában is újraindult. A hírek szerint a magyar mellett hamarosan lengyel adás is elérhető lesz.
Az összeállítást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Fortepan.
2020.01.25. 15:00
Riporter: Galavits Patrik
