Hagyják békén a könyvesboltokat! – Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánossal

Újabb témakörrel gazdagodott azon ügyek listája, amely a toleranciával kapcsolatos magyarországi vitákról szól a nemzetközi médiában. A Reuters azt írja, hogy a magyar kormány homoszexuális propagandának tartja a Meseország mindenkié című gyerekkönyvet, és szerinte azt be kellene tiltani. A tudósítás idézi Gulyás Gergelyt, Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnökét, aki – miután erre vonatkozó kérdést kapott - arról beszélt, hogy a nemi identitás magánügy, de van egy határ, nevezetesen az, hogy a homoszexuális propagandának nem szabad a gyermekek ellen irányulnia. 

A mesekönyvet a Labrisz Leszbikus Szövetség adta ki, és A Mi Hazánk elnevezésű szélsőjobboldali periférikus párt egyik politikusa sajtóértekezleten összetépte és ledarálta a könyv egyik példányát – olvasható a Reuters beszámolójában, amely megszólaltatja a kiadó projektvezetőjét. Rédai Dorottya elutasítja, gyűlöletpropagandának minősíti azt a vádat, hogy a kötet ártalmas a gyerekekre nézve.

A hírügynökség emlékeztet arra, hogy 2010-es hatalomra kerülésekor Orbán új korszakot hirdetett kulturális vonatkozásban is, de kormánya eddig – ellentétben a lengyel kormánypárttal – tartózkodott az LMBT közösség elleni erőteljes támadásoktól. Májusban azonban az Országgyűlés megszavazta, hogy a transzneműek nem igényelhetik személyi okmányaikban a feltüntetett születéskori nem megváltoztatását.  

Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője úgy vélekedett a Reutersnek nyilatkozva: a kormány azért szólalt meg, mert meg akarja akadályozni, hogy a témát a szélsőjobb uralja. Valószínűtlennek tartja azonban, hogy a kormány a Lengyelországban tapasztaltakhoz fogható szintre akarná erősíteni a melegek elleni megnyilvánulásait a 2022-es parlamenti választások közeledtével. A magyar társadalom sokkal szekulárisabb és sokkal elfogadóbb az LMBT-közösség iránt, mint a lengyel – véli az elemző.

A Reuters tudósítása kitér arra, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szóvá tette, számos üzlet fenyegetés céltáblája lett. Hagyják békén a könyvesboltokat – idézi a hírügynökség az egyesülés közleményét.

És akkor most egy kicsit elméletiek leszünk. A politika és a bíráskodás amerikai, illetve európai viszonyát elemzi Sophie in 't Veld az EurActiv című brüsszeli uniós hírportálon megjelent cikkében. A holland liberális politikus, aki Orbán Viktor kormányának egyik leghevesebb ostorozója az európai parlamenti képviselők között, ezúttal csak érintőlegesen, de azért megemlíti Magyarországot is. Az írás kiinduló pontja Ruth Bader Ginsburgnek, az amerikai Legfelső Bíróság egyik liberális tagjának, vagy inkább tartóoszlopának a halála.

Sophie in 't Veld felteszi a kérdést: mint mond el a politikai rendszerről, ha egy 84 éves asszony elhunyta nyomán fenyegetett helyzetbe kerülnek a polgári jogok, a női jogok, a szavazati jogok és a szociális jogok szerte az országban? A képviselőnő szerint leegyszerűsítve azt, hogy a demokratikus politikai rendszer nem működik megfelelően, a politikusok nem végzik a dolgukat, így az Egyesült Államokban túlméretezett szerephez jut a Legfelső Bíróság. A bíró jogértelmezésétől aránytalanul nagy mértékben függ a demokrácia sorsa.

Európában jobb a helyzet, de a veszélyek itt is jelen vannak a holland liberális politikusnő szerint. Példaként említi, hogy 2012-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságának kellett kimondania: Olaszország jogot sértett, amikor visszaküldött menedékkérőket a Földközi-tenger túlpartjára, ahol a líbiai hatóságok részéről rossz bánásmód várt rájuk, hogy egészen finoman fejezzük ki magunkat. Ez tehát még a 2015-ben kirobbant nagy menekültválság előtt volt. De azóta is sokszor vagyunk szemtanúi annak – folytatódik a cikk –, hogy kormányok egyszerűen megtagadják a cselekvést, amikor az Európai Bizottság, vagy akár a Tanács elmulasztja, hogy emlékeztesse őket felelősségükre. Így például a nem kormányzati szervezetek finanszírozására vonatkozó, diszkriminatív jellegű magyar törvény esetében, vagy amikor Lengyelországban szétzilálták a jogrendszert, illetve azonos nemű párok ügyében bizonyos ítéleteket hoztak, az Európai Bíróságnak kellett világosan fogalmaznia, mert az Európai Unió politikai értelemben nem nyilvánult meg, be volt ijedve.

A dolgok eljutottak odáig, hogy a múlt hónapban két NGO volt kénytelen a bíróság elé citálni az Európai Bizottságot, mert az nem lépett fel az unió menekültügyi szabályainak a görögországi megsértésével szemben – folytatja érvelését Sophie in 't Veld. Mint megjegyzi, a szélsőjobb időnként „a bírák kormányára” panaszkodik, vagyis arra, hogy az igazságszolgáltatás túllép saját keretein, holott valójában az történik, hogy a politika visszavonul, nem teljesíti legelemibb küldetését, és így a bíróságok kénytelenek cselekedni – nem végső, hanem az egyetlen olyan fórumként, amely képes befolyásolni a dolgok menetét.

A holland EP-képviselő szerint újra működésbe kell hozni Európában a demokráciát, a politikusok ne hagyják az NGO-kra és a bíróságokra az égető kérdések megoldását, hanem piszkolják csak be szépen a kezüket, tegyék azt, amire a politika való, vitázzanak, mérlegeljenek és hozzanak közös döntéseket a köz érdekében.

Kárpáti János nemzetközi lapszemléje a 2020. október 9-i Reggeli gyorsban hangzott el.

Címlapi kép: szélsőjobboldali tüntetők tiltakoznak a Meseország mindenkié című könyvből tartott online felolvasása ellen az Átrium mozi előtt (2020.10.04.)