Halál, vagy felmentés. Más ítélet nincs
15/08/2021 13:00
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Mintaszerű bizonyos szempontból a 48-as szabadságharc idején folytatott hadbíráskodás. A hadvezetésnek keménynek kellett lennie, hogy összeálljon a honvédsereg.
Bár a magyar forradalom és szabadságharc ilyen szempontból közel sem volt annyira véres, mint a francia, itt is felállítottak vésztörvényszékeket, amelyek elég sokszor hoztak halálos ítéleteket. Az arány: 367 ügyből 122 kivégzés. Szám szerint 18 ilyen rögtönítélő bíróság volt, hivatalos nevén vegyes katonai és polgári törvényszék, amelyeknek 24 órán belül kellett ítéletet hozniuk. Egy részük -épp a gyorsaság miatt- követte a csapatok mozgását, más részük a fővárosban működött. Csak kétféle ítéletet hozhattak: halál, vagy felmentés. Ha nem tudtak dönteni, akkor az ügyet más, mondjuk úgy, hogy rendes bíróságnak adták át. Annak ellenére, hogy persze születtek vitatható ítéletek, az utólagos megítélés is az, hogy a háborús viszonyok között is megpróbálták betartani az eljárási szabályokat – mondta el Hermann Róbert hadtörténész. Ennek egyfajta közvetett bizonyítéka, hogy a szabadságharc leverése után, amikor császári bíróság elé állítottak egykori hadbírákat, nem végeztek ki közülük senkit. Vagyis nem találtak olyan kirívó hibát a hadbírák munkájában, ami miatt ezt meg kellett volna tenni.
Novák Dániel esete
A vitatható ítéletek közé tartozik a Novák Dánielre kirótt halálbüntetés. Ő mérnök volt, építészettel foglalkozott, de írt, publikált is. Három különböző ügyben találták bűnösnek. Az egyik, hogy az olmützi alkotmányról úgy vélekedett: az nem is olyan rossz. Az úgynevezett oktrojált alkotmányt –amely egyébként sosem lépett életbe- Ferenc József adta ki császári pátenssel 1849. március 4-én. Tulajdonképpen feldarabolta volna Magyarországot, de Hermann Róbert szerint pozitív részei is voltak az emberi szabadságjogok biztosítása terén, benne voltak egy parlamentáris rendszer alapjai is, vagyis nemigen lehet Novák Dániel véleményét minősített hazaárulásnak tartani. A vádlott másik bűne az lett volna, hogy egy memorandumban a Budai vár ostromának idején az ott rekedtek közül önkénteseket toborzott volna azért, hogy az ostromló magyarok ellen harcoljanak, és ehhez még fegyvert is kért volna. Nos, a valóság az, hogy a memorandumot nem Novák Dániel írta, pontosan lehet tudni, hogy ki, őt csak megkérték, hogy –mint írástudó ember- segítsen megfelelő formába önteni. Aztán, amikor látta, hogy ez már tényleg hazaárulás lenne, össze is tépte a dokumentumot bizonyos források szerint. Tény, hogy az nem került elő azóta sem. A harmadik vádpont pedig az volt, hogy Novák Dániel –lévén mérnökember- tanácsokat adott volna Heinrich Hentzi várparancsnoknak, hogy hová helyezzék el az ágyúkat, amelyekkel a várost lövik a várból. Hermann Róbert szerint ez nem valószínű, volt ott épp elég hadmérnök, katonai vezető, bizonyára nem egy civil mérnöktől kértek volna tanácsokat. Novák Dániel történetéről Laczik Bálint írásaiból tudhatunk meg többet.
A felakasztott gróf
Zichy Ödönt, mint kémet, mint Jellasics futárát ítélték halálra. Az történt, hogy 1848 szeptemberében a gróf menlevelet kért Jellasicstól, hogy uradalmi központjába, Kálozra mehessen. Meg is kapta, el is indult unokaöccsével, Pállal. Útközben megállították őket, megtalálták a menlevelet és más iratokat. Kiáltványokat, amelyek a magyar kormány elleni fellépésre buzdítják a délszlávokat, de a honvédeket is. Zichy Ödönt halálra ítélték, Pált nem találták bűnösnek, olyannyira nem hogy Görgey mellé vezényelték egyfajta szárnysegédnek. Ödönnek, mint főrendi személynek egyébként mentelmi joga volt, de úgy látszik, hogy ezzel nem akart élni.
Hogyan lehet fegyelmezett honvédsereget létrehozni?
Görgey Artúrnak (más írásmód szerint Görgei Arthur) a felvidéki hadjárat során nem kisebb feladata volt, mint az, hogy állítson fel egy ütőképes hadsereget. A honvédsereg a kezdet kezdetén még szabadcsapatokra is épült, ám ekkor, tehát 1848 novemberében már nem. Nagyon vegyes volt az összetétel, a császári seregből átálltaktól, huszároktól kezdve az önkéntesekig. Utóbbiak nem csak a jelentkezést tartották önkéntesnek, de a szolgálatot is. Feljegyeztek olyan eseteket, hogy mondjuk, ha nagyon hideg volt, elhagyva az őrhelyüket, bementek a legközelebbi kocsmába. Szigorra volt szükség, ám a hadvezetés néha túlzottan is szigorú volt. Hermann Róbert említett eseteket. Besztercebányán az egyik honvéd meglőtt egy polgárt, de igazolhatóan véletlenül. Főbe is lőtték. Vagy: két katona beijedt, elindultak haza, miután eldobták a fegyverüket. Aztán rájöttek, hogy ebből baj lesz, visszamentek az alakulatukhoz, bevallva, hogy féltek. Nem is ez volt a fő baj, hanem az, hogy nem volt meg a fegyverük. Kivégezték őket. Volt arra is példa, hogy amikor két ember próbálta elhagyni a sereget Tápióbicskénél, ott maga az alakulatuk kérte a kivégzést, mert azt mondták: gyáva emberekkel nem lehet harcolni. Érdekesség, hogy Petőfi Sándor élete is veszélybe került, illetve veszélybe sodorta magát azzal, hogy elhagyta a sereget, majd eladta a lovát, ami persze a seregé volt, tehát mondhatjuk, hogy állami ló. A legfelsőbb szinten kellett intézkedni, hogy életben hagyják. Nem mellesleg Petőfiről még a közeli ismerősei is úgy emlékeztek meg, hogy rendkívül nehéz ember volt. A „fegyelmezés” talán legbrutálisabb eszközét, a tizedelést a szabadságharc idején nem alkalmazták, egyetlen esetre utalnak feljegyzések.
Nos, bármilyen szigorú volt is Görgey Artúr, egyébként pedig Bem József, azaz Bem apó is, tehát bármilyen szigorúak voltak is kényszerből, rá kellett jönniük, hogy ha ilyen ütemben folynak a kivégzések, szinte elfogy a honvédsereg. Mást kellett kitalálni a fegyelmezésre. A hadvezetés a botozást találta hatásos megoldásnak, mert ha egy jól megtermett „parasztgyerek” harminc, vagy ötven botütést mért a vétkesre, az bizony hatással volt a többiekre is. Végül Kossuth Lajos engedélyezte ezt a büntetési formát.
Hermann Róbert véleménye szerint a szabadságharc idején alkalmazott hadbíráskodási gyakorlat valamilyen szinten mintaszerű volt, erősen büntette a szökést, az átállást, a kémkedést. Viszont az önbíráskodás ellen határozottan lépett fel a hadvezetéssel együtt.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: A tápióbicskei csata, Than Mór festménye.
2021.08.09. 19:00
Műsorvezető: Szunyogh Szabolcs
