Halmai: Ez egyenértékű azzal az erőszakkal, ami Belgrád és Isztambul utcáin történik

A gyülekezési jog semelyik jogállamban sem korlátlan jog. Lehet azon gondolkodni, hogy mi az, ami arányosan korlátozhatja ezt a jogot, és bizonyos, hogy kevés embernek a gyülekezési joga nem korlátozhat mondjuk kétmillió embert a közlekedésben, már pedig tudjuk, hogy Budapesten a hidak lezárása gyakorlatilag meg tudja bénítani az egész várost. Ez egy jogállami logika. De Magyarország nagyon régen nem jogállam, sőt, nem is demokrácia. Az, ami történik a gyülekezési joggal, mind a Pride betiltásával, mind ezzel az újabb felvetéssel, de akár mondhatnám magát az alkotmánymódosítást is, az egy szemfényvesztés - mondta a Megbeszéljükben az Alkotmányjogász.

Ez egy autokratikus rendszernek a jogi szabályozásba való kapaszkodása. Ezt Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem professzora úgy mondta, hogy autokratikus legalizmus. Vagyis azt, amit Erdogan az isztambuli köztereken rendőri erőszakkal old meg, vagy amit Vucic elnök Szerbiában szintén erőszakos eszközökkel old meg, azt itt jogi eszközökkel próbálják megoldani látszólag. Ezek a jogi eszközök még a saját illiberális alkotmánynak sem és az alaptörvénynek sem felelnek meg, hiszen ahogy láttuk, előbb módosították a törvényt, mintsem meg hozzáigazították volna az alaptörvényt - mondta Halmai Gábor.

Csak abban az esetben lehet a Pride-ot akármilyen szempontból még ebből az autokratikus szempontból is korlátozni, ha van egy fontosabb jog, ami a gyülekezési jogot megelőzi. Ez a fontosabb jog, ahogy az alaptörvény tervezet mondja, ez a gyerekek jogai lennének. De ezt még nem fogadták el, ennek következtében ez a már elfogadott gyülekezési jogmódosítás pillanatnyilag még az illiberális alaptörvénnyel is ellentétes - hívta fel a figyelmet. 

Halmai Gábor azonban hangsúlyozta, becsapjuk magunkat, hogyha ezen a jogászi logikán közelítünk ehhez az egész kérdéshez. A helyes logika az lenne, hogy miután Magyarország nem jogállam, akármilyen változtatása a gyülekezési törvénynek csak jogállamellenes lehet, hiszen akármilyen szabályt, még akár ha egy racionális korlátozó szabályt tesznek is a törvénybe, a kérdésem az, hogy ha valakinek ez nem tetszik, és nyilvánvalóan akárhányan vannak azok, akik gyülekezni szeretnének, nekik nem fog tetszeni ez a korlátozás, és értelemszerűen egy jogállamban el kell, hogy tudjanak menni egy bírósághoz. 

"És az a bíróság, amely független attól a végrehajtó hatalomtól, amely korlátozni akarja a gyülekezési jogot, meg fogja mondani, hogy ez a korlátozás ebben a konkrét helyzetben indokolt-e? Na de kérdezem én, hol van Magyarországon egy olyan független bíró, nem beszélve arról, hol van Magyarországon független Alkotmánybíróság, amely ennek a törvénynek az alkotmányosságát meg tudja vizsgálni. Tehát magyarul hol vannak azok a jogállami keretfeltételek, amelyek alapján egyáltalán jogi fogalmakkal dobálózni és fenyegetőzni lehet" - veti fel az Alkotmányjogász.

Úgy foglamazott: Alkotmányjogászként azt gondolom, hogy ez egyenértékű azzal az erőszakkal, ami Belgrád és Isztambul utcáin történik, hogy mindezt egy arcfelismerő rendszerrel kötik össze. Tehát magyarul mindenkit fenyegetnek, azokat is, akiknek eszébe nem jutott kimenni gyülekezni, hogy bizonyosan ne is forduljon meg a fejükben, mert hiszen abban a pillanatban bekerülnek egy ismeretlen adatbázisba, és akármi történhet velük. Lehet, hogy csak egy magas pénzbüntetést szabnak ki rájuk, ahogy az a törvényben benne van, de az is lehet, hogy kiteszik őket az állásukból, mert hiszen az arcfelismerő rendszeren keresztül felismerik őket. 

Hozzátette, nem hiszem, hogy ezt a rendszert jogászkodással ki lehet billenteni a helyzetéből. Ezt szerinte  csak tmegek billenthetik ki. 

Halmai azt mondta, ez a rendszer olyan mértékben közelít a diktatúrához, én azt gondolom, hogy a Pride betiltása megfejelve az arcfelismerő rendszerrel, ami egy rendőrállam tipikus sajátossága. 

Kifejtette véleményét azon alkotmánymódosítás kapcsán, mi szerint felfüggesztenék magyar állampolgárok állampolgárságát. Erről azt mondta, ilyen egyetlen, nemhogy világjogállamban, egyetlen diktatúrában sem létezik állampolgárság felfüggesztésének az intézménye. 

Azt hangoztatta, hogy ezek olyan durva változások egy eddigi autokratikus rendszernek a fejlődésében, a diktatúra irányába, hogy nem lát más módot, mint hogy ha nagyon sok ember megy ki az utcára, akkor azt reméli, hogy a tényleges erőszakig nem fog elmenni ez a kormány a hatalma megtartásában.

A beszélgetés hátralevő részében Halmai Gábor felidézte, hogy 2010 nyarán már egy cikkben arról írt, hogy ez már nem jogállam. Pedig akkor még messze nem láthatta, hogy idáig jutunk 2025-ben.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)