Hann Endre: Egyelőre nincs különösebb oka reménykedni az ellenzéknek

A Medián legfrissebb közvélemény-kutatásának adatai szerint a válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok, jóval többen szeretnének kormányváltást, mint ahányan a kormány maradását, de ezt a pártpreferenciák nem igazolják vissza. A Fidesz a továbbra is elég népszerű, az ellenzék pedig egyre több darabra szakad.

Hann Endre, a Medián ügyvezetője elmondta, természetesen továbbra is vezet a Fidesz, de ahogy csökken a támogatottsága, az nem elhanyagolható. A választani tudó biztos szavazóknál (ez hasonlítható a tényleges választási eredményhez) 46 százalék, míg tavaly áprilisban 54 százalék volt, ami idén 400, a választáshoz képest 800 ezres veszteség. Az világszerte jellemző, hogy a hatalmon lévők vesztenek a népszerűségükből, mert népszerűtlen intézkedéseket is kell hozniuk, de ez általában azt is jelenti, hogy a velük szemben álló erők megerősödnek – itt viszont erről egyáltalán nincs szó. Az áprilisi választáson nagy vereséget szenvedő ellenzéknek akkor 34 százaléka volt, most ezek a pártok huszonegynéhány százalékra lennének jók, és szavai szerint ez egyre kínosabb. Az is mutatja, hogy nem erősödik az ellenzék, hogy nő a választani nem tudók száma, akiknek egy része most tényleg bizonytalan; azokon kívül, akik tényleg soha nem mennének el szavazni, sokan szeretnének, de nem tudnak pártot választani. Három majdnem teljesen azonos méretű részre szakad a társadalom, vannak a Fidesz-szavazók, a nem Fidesz-szavazók és a nem szavazók. Kiemelte, hogy a középső kategóriába tartozók 12 párt között oszlanak meg.

A felmérést nem sokkal azután, azokban a napokban kezdték, amikor vezető hír volt, hogy Vona Gábor vezetésével új párt alakul, és vannak olyanok, például volt jobbikosok, akiknél Vona Gábor még mindig húzónév, és ez már jó lett egy százalékra a teljes népességben. Ez viszont tovább fokozza a töredezettséget, ugyanis pillanatnyilag három egyszázalékos párt van, míg a teljes népességen belül a Párbeszéd támogatottsága kisebb mint egy százalék, tized százalékokban mérhető. Műsorvezetőnk érdeklődésére elmondta: ez a párt stabilan „be van árazva” egy százalék körülre. Viszont az egykor legerősebb párt, az MSZP és a jól ismert LMP is egy százalékon áll, tette hozzá.

Hann Endre úgy folytatta: ne feledkezzünk el arról a „nyilván nem mindenki számára örvendetes tényről”, hogy a Mi Hazánk erősödik, a nagyobb pártok közül az egyetlen, amely most többet kapna, mint fél évvel korábban, a Jobbik is tartja a 4 százalékát (a teljes népességen belül), míg a korábbi Jobbik-elnök Jakab Péter-féle A Nép Pártján 3 százalékon – a választani tudóknál már 5-ön – áll. Vona Gábor említett új pártja is ide tartozik, és, bár nem szeretné egybemosni az előbbiekkel, Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt Mindenki Magyarországa Mozgalmát is megemlítette azok között, akiket már nem lehet hozzáadni ahhoz a hatosfogathoz, amely a '22-es választáson együtt indult és „lassan lemorzsolódik”. Ez már tényleg „kezd kabarészintre kerülni”, fogalmazott, hozzátéve: nem hiszi, hogy van még olyan a világon, hogy az emberek abszolút többsége kormányváltást szeretne, de jelentős részük nem tud kire szavazni, másik jelentős részük pedig szétszóródik sok párt között.

A felmérések szerint legerősebb ellenzéki párt a DK, de ez se elég, hogy közelítsék a Fideszt; amit ők tesznek és amilyen politikát próbálnak képviselni, az a szakértő szerint nem nagyon jut el a társadalom legszélesebb rétegeihez. Ehhez politikai érdeklődés, tudatos hírfogyasztás kell, a mainstream médiába ezek alig jutnak el. Az pedig nem vitatható, hogy továbbra is nagyon megosztó személyiség Gyurcsány Ferenc pártelnök – tette hozzá.

Az az aggasztó, hogy körülbelül háromnegyed év van az európai parlamenti (és önkormányzati) választásokig, és a most nagyon rosszul álló pártok szerinte már lehetetlen, hogy talpra álljanak addig, ezért úgy véli, a választás „selejtező” lesz. Kérdés, hogy ebből milyen következtetést vonnak le. Olyan helyzet alakult ki, amelyet a politikusok és a pártok is többé-kevésbé reménytelennek éreznek. Egyelőre nem látszik különösebb ok a reményre az ellenzék számára – összegezte Hann Endre.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.