Hannah Arendt: A kiszámíthatatlanság és az ígéret ereje
3/12/2023 18:32
| Szerző: Pályi Márk/ Klubrádió
A Klubrádió honlapján minden hétvégén közzéteszünk egy verses vagy prózai felvolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül. Ma Hannah Arendt Az emberi állapot című művének eredetileg Tükörfordítás című műsorunkban elhangzott részletét hallgathatják meg Valcz Péter előadásában.
A huszadik század második felének alighanem legjelentősebb politikai filozófusa, Hannah Arendt neve sokszor előkerül kulturális ismeretterjesztő és tényfeltáró műsorunkban, a Tükörfordításban, hiszen rengeteg megközelítéshez adott kulcsot a kezünkbe – a lengyel esszéista és legendás történelmi ellenálló, Adam Michnik kora Ariadnéjának is nevezte őt, de a világ számos pontján, leginkább pedig Németországban állandó hivatkozási alapot jelent. Magyarországon ebből a szempontból kissé persze más a helyzet, az értelmiség jelentős része inkább csak a nevét és munkásságának egy-két soros leírását ismeri, semmint a műveit. Ezen azonban némileg segítünk, amikor műsorainkban időről időre Arendt gondolatait is közvetítjük. Így volt ez a baloldali mozgalmakkal és a női egyenjogúsággal foglalkozó adásunkban, amelyben a Rosa Luxemburgról szóló esszéjének részletei hangzottak el Lovas Rozi felolvasásában, s ezt azóta terjedelmesebb változatában itt, a honlapunkon is közzétettük; legutóbb pedig a Nagy Imre-perben kivégzett Gimes Miklóst megidéző adásunk végén hallgattuk meg Arendt erkölcsfilozófiai gondolatait, ami a morál valódi jelentését és politikai tettektől való különbségét is segített tisztázni.
Mától a Klubrádió honlapján egy újabb, korábbi adásunkban elhangzott részletet hallgathatnak meg Hannah Arendttől, méghozzá politikai filozófiai főművéből: a két évvel ezelőtt sugárzott karácsonyi adásunkban Az emberi állapot című műből olvasott fel Valcz Péter színművész egy részletet. A könyv az emberként való létezés legfontosabb tényezőit járja körül, történeti filozófiai közelítésben is bemutatva, ahogy az ókori Athénban legmagasabb rangúnak számító cselekvést a prioritások sorrendjében Platónt követően a kontempláció, majd az újkortól az alkotás, vagyis a cselekvés kiszámíthatatlansága helyett a tárgyak és termékek biztos alapokra helyezett előállítása váltotta föl, mígnem mai korunkra elértünk a munka kritikátlan kultuszához és a boldogság primátusához.
Az emberi-politikai kiteljesedés szempontjából visszafejlődésnek bizonyult folyamat kitekintéseként Arendt a mitikus Jézus alakját is tárgyalja, akinek a cselekvéselméletben betöltött újító szerepét egyedül Szókratésznak a gondolkodásra gyakorolt hatásához tartja hasonlíthatónak. Ebben a korábban magyarul a Vigilia folyóiratban megjelent két fejezetben előbb a megbocsátás, majd az ígéret szerepét tárgyalja. Az előbbit ugyanis az emberként való létezésnek az a tényezője tette nélkülözhetetlenné, hogy a cselekedetek nem visszavonhatóak, néhány kivétellel mégis túl kell rajtuk lépni; az utóbbit pedig a cselekvés lényegéhez tartozó kiszámíthatatlanság hívta életre: az ígéretnek épp az az értelme, hogy nem betonozza be és nem teszi kiszámíthatóvá a jövőt, viszont annak köszönhetően, hogy az emberek számíthatnak egymásra, segít bánni vele, és bizonyos értelemben az örökké múló jelen időt a jövőre is ki tudja terjeszteni.
A fenti hangsáv lejátszás gombjára kattintva meghallgatható részletben a tettek alapvető gyökeréről, az emberi születésről és a remény fontosságáról is beszél, arra is felhívva egyúttal a figyelmet, hogy a természet körforgásának rendjéhez képest az emberi élet születéstől halálig leélt linearitása inadekvát kizökkenésnek hat, és ugyanígy a valódi emberi cselekvés váratlansága és következményeinek kiszámíthatatlansága is kizökkenti és megakasztja a születéstől halálig tartó élet monoton lefolyását, mintegy újabb születéseket visz bele; s épp ezek a kockázati tényezők tehetik egyedül jelentésessé és így értelemgazdaggá az emberi életet.
