Szőcs Géza: Miniszterek érkeznek a kormányülésre
23/10/2023 16:50
| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió
A Klubrádió honlapján minden hétvégén közzéteszünk egy verses vagy prózai felvolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül. Ma Szőcs Géza Miniszterek érkeznek a kormányülésre című, eredetileg Tükörfordítás című műsorunkban elhangzott versét hallgathatják meg Valcz Péter előadásában.
November elején lesz három éve, hogy Szőcs Géza belehalt a koronavírusba – a Klubrádió közönsége számára elsősorban ellentmondásos kormányzati szerepéről ismert személyiség ugyanakkor jelentős költő volt, a huszadik század végi magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotója. Versei különösen a Ceauşescu-érába szorult erdélyi értelmiségre, de az összes szocialista ország ellenzékére egészen túléltető erővel hatottak – miközben univerzális nyelvi erejüknek és megformáltságuknak köszönhetően a későbbi korok olvasói számára is felszabadító hatást nyújtanak.
A halálát követő másfél éves időszakban itt, a rádiónk honlapján is közzétettük sok versét, hogy a gyászidőszak alatt közelebb hozzuk a hallgatókhoz Szőcs emberi oldalát is és segítsünk egy összetett, részint problematikus, részint pedig kiváló emberi személyiség megértésében. Ezt a folyamatot zárta le Tükörfordítás című kulturális tényfeltáró és ismeretterjesztő műsorunk róla szóló adása, amelyben többek között személyes jóbarátja, Józsa Márta kollégánk segített eligazodni az előítéletekkel terhelt jelenségben. Szőcs halálakor Tamás Gáspár Miklós is hasonló szellemben nyilatkozott róla rádiónknak.
Mindezek hatására a gondolkodás nélküli elutasítás érzékelhetően csökkent, és azzal a midannyiunk józanságát szolgáló belátással is gyarapodtunk, hogy ez a meggondolás nélküli – vagy látszólagos, felületes gondolatmeneteken alapuló – elutasítás éppen az, amit mások az általuk ellentétesnek vélt politikai táborban bírálnak. Hisz az emberi szempont mindig csakis a világ indulatok és korlátozás nélküli megértése lehet, Szőcs Géza esetén például annak az etikai nézőpontból feloldhatatlan összefüggésnek a megértése, hogy a verseit épp az a nyelvi keret-áthágás tette izgalmassá, újszerűvé és kiemelkedően jelentőssé, amely erkölcsöt áthágó életútjával azonos tőről fakadt és nehezen elképzelhetőek egymás nélkül.
Szőcs költői teljesítménye ugyanakkor a rendszerváltást követően megkopott, a ritkábban született versek általában is gyengébbekre sikeredtek. Jóllehet másfél évtizeddel azután is születtek még mesterművek, például az Árvíz a Sétatéren és a Görög színház a Sétatéren, amelyeket ő maga olvasott föl Belső közlés c. zenés irodalmi műsorunkban, abban az adásban, amely közvetlen személyes visszajelzése alapján Esterházy Péternek is igencsak elnyerte a tetszését.
Mégis, a műsorainkban és az internetes irodalmi rovatunkban szerepeltetett remekművei szinte kivétel nélkül a korai korszakából származnak – nem utolsósorban annak a válogatásnak a nyomán, amelyet Szőcs kései jóbarátja, az ugyancsak legendás Faludy György állított össze még mind a kettejük életében. A Magyarország és a Születésnapomra vagy az Indián szavak a rádióban, de A dudás című verse is mind életműve ikonikus darabjai.
Ezek mellett is meghallgathattak már olyan kiváló verseket az oldalunkon, mint a Vers a végtelen programokról vagy az Egy éjszaka Walesben című tulajdonképpeni – és a megszokottaknál sokkal mélyebb tartalmú, őszintébb, ennek köszönhetően pedig föltethetően igazabb – szerelmes versek, vagy az olyan félig szerelmi, a nyelvi megmásíthatatlanságok és az államhatalom kettős szorítójában sínylődő vallomások, mint A rács két oldalán vagy az Egy szekér tengeri, azokról a reflexív irodalmi, történelmi vagy metafizikai humorú verseiről nem is szólva, mint a Mihály, József, Sándor, János, Endre, Attila és a nők, vagy a A végtelenből kivont végtelen avagy az Egy janicsár önarcképe.
A mától itt is meghallgatható verse viszont nem csupán a rendszerváltást követő gyengébb korszakához tartozik, hanem valós értelemben nem tekinthető versnek se, hisz egy szórakozásból maga számára írt, rímekbe szedett viccelődésről van amit aztán több más hírportál mellett a 444.hu is megglosszázott, hisz a költő nyíltan bírálta benne Rogán Antalt, Pintér Sándort vagy épp Lázár Jánost, a 24.hu a szerzővel folytatott terjedelmes nagyinterjújában pedig hosszan kérdezte a vers hátteréről. Nagy József interjújából nem csak az derült ki, hogy az ilyesmi a kormányoldalon igencsak furcsa reakciókat is kiváltott, és Szőcs abban a társaságban alighanem egyedül állott nyíltan szabad szellemével, de a költő az interjúban arra is utal, hogy így képzelte el a vers zárlatában foglalt „második gyerekkorát”, vagyis öregkorát, amelyben talán a minőségi gügyögés-költészet műfaját is bejárathatta volna – elég, ha csak Arany János élemedetten írott korszakos strófáira gondolunk –, ami valamennyiünk, olvasói és a kortárs magyar irodalom legnagyobb veszteségére váratlan halála miatt soha nem jött el.
