Hatékonyabb stroke-kezelés, egyszerűbb vesebetegség diagnosztika

Dr. Bagoly Zsuzsa az egyik leggyakoribb halálok, a stroke eredményesebb gyógyításának lehetőségeit kutatja, Dr. Csuka Dorottya munkája pedig közelebb vihet minket a célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, ezenkívül a máj és vese transzplantáció körülményeinek optimalizálásához és a megfelelő donor kiválasztásához. Ők voltak a legutóbbi műsorunk vendégei.

Dr. Bagoly Zsuzsa a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek 35, legfeljebb 40 százalékban sikeres. A kutatónő elmondta, azért is örült a díjnak, mert felhívja a figyelmet a kutatási témájuk és a stroke kezelésének fontosságára. A kutatócsoporttal a véralvadás és az akut stroke kezelésének sikertelensége közötti összefüggéseket keresik. Sokan nem tudják, hogy a stroke sokféle lehet, és alapvetően úgy gondolják, hogy a stroke egyenlő az agyvérzéssel, holott az esetek csak kis százalékában áll vérzés a stroke hátterében. Az esetek többségében egy agyi ütőér elzáródása következik be egy vérrög által. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor egy folyót eltorlaszol egy gát. Azok a területek, amelyeket ez a folyó ellát, vagyis azok a területek, amiket az adott érszakasz ellát, elkezdenek szomjazni. Van egy bizonyos idő-ablakunk arra, hogy visszafordítsuk ezt a folyamatot, hogy ne alakuljon ki maradandó károsodás. Ez csak úgy lehetséges, hogy eltávolítjuk ezt a vérrögöt, vagyis a gátat, amire két mód van. Az egyik, hogy egy katéteres eljárással mechanikailag távolítjuk el (gyakorlatilag egy dugóhúzószerű eszközzel ki lehet húzni a vérrögöt az érből), a másik mód pedig egy infúziós-gyógyszeres kezelés, ami feloldja ezt a vérrögöt. Ez a vérrögoldó kezelés azonban az esetek nagy részében sikertelen, ennek az okait kutatják. Sőt az esetek 1-2 százalékában vérzés is kialakulhat, ami súlyosbítja a beteg állapotát. A kutatócsoporttal azon dolgoznak, hogy még a kezelés előtt egyetlen vérvételből meg lehessen mondani, hogy kinek milyen lesz a kimenetele a kezelésnek, így szabva egyénre az akut stroke kezelést.

Az elmúlt 10 év alatt 400 beteg vérmintáját sikerült összegyűjteni egy biobank formájában, amelyben olyan betegek vérmintái vannak, akik akut stroke-on, majd vérrögoldó kezelésen estek át, vérmintát pedig több időpontban is vettek tőlük, illetve figyelték a kezelés kimenetelét. Ezek alapján próbáltak összefüggéseket találni a különböző véralvadási fehérjék, génvariánsok és a kimenetel között.

A debreceni kutatócsoporttal már nagyon korán felismerték, hogy ez egy nagyon fontos téma, de ehhez képest még a világon is egy igen alul kutatott. Ezt a témát véralvadás szemszögéből a világon mindössze 4-5 kutatócsoport vizsgálja. Ennek az lehet az oka, hogy ennek vizsgálatához óriási logisztikai hálózatra van szükség, hogy a vérmintákat elérjék és vizsgálni tudják. A debreceni kutatócsoport lényegében egy ügyeleti rendszert hozott létre, hogy a beérkező betegektől mihamarabb le tudják venni a vérmintákat, és el tudják indítani a kísérleteket - 0-24 órában kell ezt elképzelni, a hét minden napján. Ráadásul a tünetek kezdetétől számítva nagyon rövid idő-ablak áll rendelkezésre.

A kutatásuk a koronavírus kapcsán is fontos lehet, hoszen a COVID-19 jelentős mértékben növeli a trombózishajlamot és a stroke kockázatát a fertőzött betegeknél, ezeknek a kimenetele pedig a kezelés ellenére is rosszabb, a halálozási arány igen magas. A véralvadás folyamatában szerepet játszó tényezők vizsgálata így egyértelműen közelebb viheti a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához.

A kutatónő felhívta a figyelmet, hogy a sikeres kezelés érdekében elengedhetetlen, hogy a betegek komolyan vegyék a storke-ot megelőző tüneteket, és ne várják meg a hétfőt, hogy orvoshoz forduljanak! A stroke korai jeleiről - ún. TIA tünetekről - itt olvashat bővebben.

Dr. Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Kutatócsoportjának fő feladata a komplementrendszer genetikai és immunológiai vonatkozásainak vizsgálata ritka örökletes vesebetegségekben és herediter angioödémában.

A komplementrendszer az immunrendszer egy alrendszereként számos feladatot lát el. Például, ha egy kórokozó kerül a szervezetünkbe, elsőként a komplementrendszer aktiválódik, de részt vesz a sérült sejtek eltávolításában, tehát elsődleges védelmi szerepe van. Például ha egy mutáció hatására a rendszert alkotó fehérjék sérülnek, akkor sérül a rendszer működése is, hiszen bizonyos beépített gátló mechanizmusok nem működnek megfelelően, így autoimmun betegségek és a fent említett betegségek is kialakulhatnak. A vesebetegségeken belül 6-8 gént vizsgálnak, amelyekben már több éve leírtak mutációkat, amelyek kóroki jelentőségűek lehetnek, de a kutatásaik során további géneket is keresnek, amik szintén okozhatják ezeket a betegségeket. A mutációk felismerése nagyon fontos lépés a gyógyszerfejlesztés során, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelés is célratörőbb. A transzplantáció során a kapott vese donorjának szűrése szintén elengedhetetlen, hiszen így könnyen ki lehet szűrni, hogy a donor rendelkezik-e a génmutációkkal vagy sem. Kutatásuk hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is. A COVID-19 hatására a súlyosan sérülő komplementrendszer túlaktiválódik. Dr. Csuka Dorottya és kutatócsoportja azt is kutatják, hogy a vírusfertőzés során milyen folyamatok indulnak el a szervezetben és a védekező rendszerünk erre hogyan reagál, ezzel pedig közelebb kerülhetünk a betegség gyógymódjának megtalalálásához.