Hatszáznyolcvanezer dühös ember
6/06/2019 07:39
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Hadházy aláírásgyűjtése sikersztori. Megsínyli Vajna halálát a filmipar. Vucic Orbán-féle médiát akar. Dél-Korea a Dunára figyel. Nemzetközi lapszemle.
Küszködik a magyar filmipar Andy Vajna halála óta – állítja cikkében az amerikai Variety folyóirat. „A kém, aki dobott engem” producere, Adam Goodman elmeséli a lapnak, hogy amikor Vajnához fordult segítségért a budapesti forgatás érdekében, úgy nyílt meg előtte minden kapu, mint például a főpolgármesteri hivatalé, mintha kettévált volna a Vörös-tenger – érzékelteti az egykori helyzetet plasztikusan az amerikai producer. Vajna pár nap alatt minden engedélyt beszerzett. A Budapesten született és '56-ban emigrált magyar producer karrierjét is bemutatva a cikk hangsúlyozza, hogy hollywoodi kapcsolatainak köszönhetően kezei közt a magyar filmipar reneszánsza következett be, s olyan eredményeket tudott elérni, mint Saul fia, s emellett sikerült kiépíteni azt a filmipari üzleti struktúrát is mintegy 30%-os kedvezményeket adva, amelynek köszönhetően Nagy-Britannia után hazánk lett Európa második legjelentékenyebb filmforgatási központja. Halála után vákuum keletkezett a magyar filmiparban – ezt már Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója nyilatkozta, aki szinte azonnal felkereste Orbán Viktort, hogy bebiztosítsa a további támogatásokat.
Hadházy sikersztorija
Az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásunkhoz összegyűjtött 680 ezer aláírás – sikertörténet a nemzetközi sajtóban, az AP amerikai hírügynökség tudósítását még a Trump-párti Fox News tévé és a San Francisco Chronicle is átvette. Idézik Hadházy Ákost, aki szerint ennyi dühös ember szeretné látni, hogy a Fidesz által ellopott uniós pénzek hová kerültek. Persze a kormány indoklása sem hiányzik a tudósításból, miszerint a magyar ügyészség szuverenitása tartja vissza Orbán szerint a kormányt a csatlakozástól. 28 uniós tagállamból 22 csatlakozott a 2020-ban működését megkezdő ügyészséghez. Az adatvédelmi törvény értelmében az aláírásokat - miután Trócsányi miniszter átvette azokat - meg fogják semmisíteni.
A Hableányra várnak Dél-Korában
A The Korea Herald szorosan követve a Hableány áldozatainak felkutatását beszámol arról, hogy tegnap újabb két dél-koreai holttestet azonosítottak, s az egyikre mintegy 50 km-re a baleset helyszínétől találtak rá. Továbbra is 14 azonosítatlan maradt, s a két magyar holttestét sem tudták még felszínre hozni. Beszámolnak arról is, hogy a magyar hatóságok még a dél-koreaiaknak sem engedték meg a hajótesten belüli keresést a magas vízszint és az erős sodrás miatt. A dél-koreaiak további, a kutatást segítő eszközöket vetettek be, és közösen készülnek a hajótest kiemelésére.
Szerbiában is Orbán-féle médiarendszert akar Vucic
A Newsweek szerint Orbán média feletti autoriter kontrollját megirigyelték a szomszédos országok is, és Szerbia hasonló módszerekkel igyekszik megkaparintani a független sajtót. A Freedom House elemzését ismertetve megállapítja, hogy a szerb elnök igyekszik letörni a sajtószabadságot és maga alá gyűrni a vele szemben kritikus sajtóorgánumokat. Aleksandar Vucic is az Orbánéhoz hasonló hirdetési piacot épít ki, a működési engedélyek elbírálásánál a kormányt pártoló médiumok kerülnek előnyös helyzetbe, a pénzügyi ellehetetlenítéstől kezdve a megfélemlítésen, a tulajdonosi koncentráción és a kiadói monopóliumokon át az öncenzúráig - hasonló eszközökkel igyekeznek Szerbiában is elhallgattatni a jogállam ellenőrzésében elkötelezett sajtót, amit végül hazaárulónak bélyegeznek meg. Idi Amin ugandai exelnököt idézi a Newsweek: garantálom a sajtószabadságot, de nem garantálom az azt követő szabadságot.
A demokrácia egykori ikonja, emberjogi élharcosa Ázsiában, a Nobel béke-díjas mianmari vezető és Orbán Viktor budapesti találkozója alkalmával megállapították, hogy a migráns kérdés, s benne a muszlimok térhódítása - korunk legnagyobb kihívása – írja tudósításában a France 24. Aung San Suu Kyi megítélése nemcsak ezek után, de ezt megelőzően is különösen kritikussá vált, miután a mianmari kormányfő nem állt ki az üldözött rohingyák, a mianmari kisebbség jogaiért és nem emelt szót kiűzésük ellen sem.
Senki sem akar elesni az uniós pénztől
A Bloomberg amerikai hírügynökség véleménycikke a régiónkbeli igazságügyi ellenreformokról szedi le a keresztvizet, azt, ahogyan az illiberális kormányok fokozatosan felszámolják az ügyészség és a bíróság független intézményrendszerét. Kifogásolja, hogy az Európai Unió nem igazán tudott eddig érdemben lépni, hacsak nem vesszük a 7-es cikkely alkalmazásának következményeit, amelyek pénzügyi támogatások megvonásával mégiscsak jobb belátásra bírhatják a renitenskedőket. Ilyen lépésnek tudja be Orbán legutóbbi döntését a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztásáról. S követi példáját Románia és Lengyelország is, mert senki nem akar elesni tetemes uniós summáktól.
Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi.
2019.06.06.06:00
