Heisler: Nagyon csúnya kampányt folytat az EMIH és az ortodox szervezet

A jeruzsálemi főrabbinátus végzést adott ki, amelyben javasolja, hogy a magyar kormány fagyassza be a kifizetéseket az örökjáradék felosztásáról szóló vitában érintett zsidó közösségek számára – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű hírportálra hivatkozva a Hírklikk. A jeruzsálemi legfelsőbb rabbinátus bíráinak végzése azonban nem kötelezi a magyar hatóságokat, mert a bíróságnak nincs joghatósága Magyarországon. Az izraeli vallási bírósághoz a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), valamint a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) fordult, mégpedig azért, hogy vizsgálják felül a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott örökjáradék elosztását.

Örökjáradék és megállapodások

Erről kérdeztük Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét, aki elmondta: örökjáradék esetében nemcsak a zsidó felekezetekről van szó, hanem az úgynevezett történelmi egyházakról. Ez lényegében az egyházaktól jogtalanul elvett közösségi ingatlanok utáni kárpótlást jelenti. 

Részletezte: 1998-ban kötött megállapodást a Mazsihisz a kormánnyal az örökjáradékról, ennek értelmében a szövetség minden évben adott összeget kap az említett, elvett ingatlanokért. Ezt mindenki betartotta, aztán 2012-ben a három zsidó felekezet, a chábádista EMIH, a magyar ortodoxia szervezete és a Mazsihisz engedményezési megállapodást írt alá, ennek értelmében a Mazsihisz a neki járó örökjáradékból engedményezett 15-15 százalékot a két szervezetnek közösség és hitélet fejlesztésére.

„Csúnya kampány”

2012 óta ez a megállapodás működött, most viszont Heisler András szerint az EMIH és az ortodoxia „nagyon csúnya” kampányba kezdett, „nagyon igazságtalan” akciót próbál végrehajtani. A magyar polgári jog alapján megkötött megállapodást, amely egyértelmű kereteket teremtett eddig, megpróbálják megváltoztatni úgy, hogy bevonják a jeruzsálemi főrabbinátus bíróságát. Utóbbinak nincs joghatósága erre a folyamatra, se a magyar államra nézve. Ugyanis ebben a perben a magyar állam a Mazsihisz mellett alperes, azt kérik tőle, hogy szüntesse be a járadék kifizetését. Hangsúlyozta: ez nagyon rossz értelmezés, mert Izraelen kívüli zsidó közösségekben nincs fennhatósága ennek a bíróságnak. Idegen a hagyományaiktól, hogy a diaszpórára megpróbálják kiterjeszteni autoritásukat, sőt, még a Jeruzsálemmel szomszédos ortodox közösség se fogadja el joghatóságnak, hanem a saját bíróságára támaszkodik.

Azt mondta: a kormány legutóbbi nyilatkozatai megerősítették abban, hogy nem hagyják Magyarország szuverenitását befolyásolni azáltal, hogy másik ország vallási bírósága megpróbáljon felülbírálni egy kormányhatározatot és egy magyar polgári jog alapján létrejött szerződést. 

Heisler András nem tudja, hogy milyen munka folyt a háttérben és kik között, de szerinte az EMIH nem először nyúl mellé. Meg van győződve arról, hogy megint elszámították magukat. Szerinte a magyar kormány észnél van és ők „szolidárisak vele”, bár gondolja, hogy Bolgár György erre mosolyog. Ráadásul ez olyan precedens lenne, amely a diaszpóra zsidó közösségeit a világon bárhol megzavarná. Hírnek jó, de nincs valóságtartalma, ahogy a feljelentésben szereplő tényeknek sem – vélekedett.

Mire hivatkozva fordultak bírósághoz?

A feljelentésbe beleírták, hogy a legnagyobb zsidó közösség az EMIH, ez „olyan hamisságot tükröz, hogy elképesztő”. Konkrét mérőszámok nincsenek, de van egy kapaszkodó, amely jellemzi a helyzetüket: az, hogy hány ember ad 1 %-os felajánlást egyik vagy másik felekezetnek. A Mazsihisz körülbelül a hatszorosát kapja EMIH-ének, a feljelentésben mégis ezzel indokolják, hogy ők több forrásra lennének jogosultak. A legnagyobb hazugság szerinte, hogy a Mazsihisznek kötelező lenne elismernie a joghatóságát a jeruzsálemi bíróságnak, pedig – ismételte meg – a diaszpórában senki se ismeri el. Nagyon bízik benne, hogy a magyar állam ebbe nem megy bele.

Végig kell gondolni a negatív következményeket is, előkészítik azokra is a választ. De Heisler András bízik abban a józanságban, amely a Miniszterelnöki Hivatal legutóbbi közleményében is megjelent, amelyben elhatárolódtak attól, hogy beavatkozzanak egy ilyen vitába.

A másik álláspont

Köves Slomó arról beszélt a 168.hu-nak, hogy a Mazsihisz az elmúlt 23 évben, vagyis 1998 óta mintegy 28 milliárd forintot kapott, míg a másik két szervezet összesen 2 milliárdot. Hozzátette, azért fordultak bírósághoz, mert a Mazsihisz minden tárgyalástól elzárkózott.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: MTI/Szigetváry Zsolt