Hétfőn az Európai Tanács elnöke, decemberben Erdogan látogat Budapestre

 Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel ma Budapestre látogat, mert tisztázni szeretné Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel az Ukrajnát és Oroszországot érintő ügyeket – írja a Bloomberg hírügynökséghez tartozó BNN Network. Szeretné elkerülni azt a fiaskót, ami esetleg bekövetkezhet a Tanács december 14-15-i ülésén. Orbán nem támogatja Ukrajna európai uniós tagfelvételét, nem akarja megszavazni Ukrajna további pénzügyi támogatását, de nézeteltérés van a két politikus közt az Oroszország elleni szankciók és az unió leendő bővítési tervével kapcsolatban is. Két forgatókönyvet vázol az írás a megszerzett információk alapján: egy évet késhet Moldova és Ukrajna tagságfelvételi tárgyalása vagy Orbán kihagyásával, megkerülésével hoznak valamilyen formában közös döntést a régió jövőjét alapjaiban megváltoztató kérdésekről. A hétfői találkozóra egyébként nem sokkal azután kerül sor, hogy Orbán november 16-án a tanácsnak postázott levelében kétségbe vonta az EU biztonsági jogosítványait és garanciáját. Ebben a levélben a magyar kormányfő többek között felvetette azt is, hogy mi lesz az európai biztonság garanciája, ha az Egyesült Államok radikálisan változtat eddigi, Ukrajnát minden körülmények között támogató politikáján, és megszünteti a katonai valamint pénzügyi segélyek folyósítását az országnak. 

A londoni kiadású Central European Times szerint nagy előrehaladásként értékeli az Európai Bizottság az Orbán-kormány lépéseit, amelyeket azért tett, hogy elhárítsa az uniós kohéziós alap 22 milliárd eurós támogatásához való hozzájutás akadályait. Legalábbis a múlt heti döntése ezt jelzi, amelynek eredményeképpen jövő februárban 460 millió euró, 2024 decemberében pedig még egyszer ugyanennyi forrást juttatna Brüsszel a kormánynak. Részben azért is, mert a támogatások 20 százaléka nincs a jogállami normasértések, a 27 szupermérföldkő teljesítéséhez kötve. Ugyanakkor az uniós illetékesek arra figylemeztetnek, hogy több probléma sincs még megoldva, így az egyetemi alapítványok ügye sem, ami pedig akadályozza a magyar részvételt az Erasmus, illetve Horizont nevű oktatási együttműködési programokban.

Csatlakozott a Danube Institute-hoz Tony Abbott, aki 2013-15-ig Ausztrália miniszterelnöke volt – tudtuk meg a The Sydney Morning Herald és a Brisbane Time oldaláról. Utóbbi a Danube Institute-ot ultrajobb agytrösztnek minősíti, a Herald pedig azt írja, hogy a melldöngető nacionalista Orbán csapatához tartozik most a volt kormányfő. Előadásokat tart és publikálni is fog az intézet Hungarian Conservative című folyóiratában. Nemrégiben járt Novák Katalin köztársasági elnök Tony Abbottnál, aki egyébként Orbán Viktort egy korábbi interjúban Trumphoz hasonlította, de megjegyezte, a volt amerikai elnökkel szemben Orbán nincs a lejtőn. 

Kétnapos magyarországi látogatása után a Daily Sabah török újságnak adott interjúban Mehmet Fatih Kacır, a török ipari és technológiai miniszter reményét fejezte ki, hogy a két ország közti, jelenlegi 4 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom hamarosan 6 milliárdra nő. S jelezte, a védelmi-katonai kapcsolatok soha nem látott felfutására is számít. Megtudhattuk, hogy ennek következő állomása lesz Recep Tayyip Erdoğan török elnök december 18-i budapesti látogatása, amelynek során vezetésével megtartják a soron következő „Magasszintű Stratégiai Tanács" ülését, folytatva az augusztus 20-án Budapesten megkezdett egyeztetéseket. A miniszter nagy reményeket fűz a Nurol Makina céghez, amelyben magyar részvényesi hányad is lett, ami minden eddiginél szorosabb együttműködést alakíthat ki az országok között. A török miniszter elmondta, mintegy 5 órát töltött a védelmi minisztériumban, ahol legalább 10 védelmi ipari céggel tárgyalt, akik meghívást is kaptak Törökországba. Az ország látva a nagyléptékű magyar védelmi fejlesztéseket, szeretne abban minél nagyobb mértékben részt venni. Autóipari együttműködést is kovácsolnak, s 2024-ben török-magyar kulturális évet szerveznek több mint 100 programmal.

Az Iowa állam fővárosában megjelenő BVM Sports rövid írást tett közzé arról, hogy egyre több vitát, s ezzel egyidőben persze csodálatot is kivált Magyarországon Orbán Viktor sportszenvedélye és az, hogy legalább 2 milliárd fontot, mai árfolyamon 875 milliárd forintot költött stadionépítésekre és felújításokra. A stadionépítés azt tükrözi, hogy a miniszterelnök a sportra, mint az országot egyesítő erőre összpontosít, de a kritikusok szerint a hatalmas kiadások figyelmen kívül hagyják az olyan ügyeket, mint a szegénység és a demokrácia kérdései – írja a lap. A stadionok közül kiemeli a mindenféle igényt kielégítő Pancho Arénát a Puskás Akadémiával együtt, ahol a meccsek előtt Orbán üzleti tárgyalásokat folytat. Orbán ellentmondásos politikai narratíváját is gyakran igazítja a futballhoz – jegyzi meg az írás.

A lapszemlét a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva hallgathatják meg.