Hiába kerülnék meg a vétókat az EU-ban, együttműködési szándékra alapozták a szövetséget

Németország, Spanyolország, a Benelux-államok, továbbá Szlovénia és Románia külügyminiszterei a Politico európai kiadásában tett közzé állásfoglalást, miszerint itt az ideje, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájában több kérdésben legyen elegendő a többség szavazata, vagyis, szerintük oldani kéne az egyhangú határozatokat előíró szabályokat – számolt be a hvg360. Hangsúlyozták, pragmatikus megközelítést javasolnak, nem az alapszerződést szeretnék megváltoztatni és az elhúzódó szakmai vitákat is elkerülnék.

Fel is soroltak néhány olyan lehetőséget, amivel szerintük kikerülhető lenne az egyhangú szavazás.

Az egyik a konstruktív tartózkodás intézménye. Ennek a lényege, hogy a tagállamok úgy tudják kifejezni, hogy nem értenek egyet egy javaslattal, hogy közben nem szavaznak nemmel, tehát nem blokkolják az adott döntést – magyarázta Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója a Reggeli gyorsban. Ezt egyébként viszonylag gyakran látjuk, a magyar kormány is szokott élni vele. Ez azonban csak lehetőség, semmi nem gátolja az egyet nem értő tagállamot, hogy vétózzon.

A második, hogy kvázi "ránézésre" eldöntik, hogy konszenzus van egy kérdésben, ezért nincs szükség szavazásra. Ha egy-egy ülés levezető elnöke úgy látja, hogy senki nem kapálózik, hogy szót kér, nem érvel ellene, akkor elfogadják a javaslatot.

A harmadik felvetés pedig arról szól, hogy bizonyos esetekben kettéválasztanák a döntési folyamatot, az "alapdöntést", alapirányt egyhangúlag kellene meghozni, a végrehajtás részleteihez viszont már elég lenne a többségi támogatás. Eleve is úgy működik az Európai Tanács, hogy amikor az uniós állam- és kormányfők hoznak egy döntést, akkor az még nem jogszabály, hanem egy politikai iránymutatás. Ez tehát kereteket ad ahhoz, hogy miniszteri szinten milyen, ennek megfelelő jogszabályt fogalmazzanak meg. A ET-ben, illetve az EU-ban főszabály szerint minősített többséggel lehet elfogadni ezeket a jogszabályokat, így itt alapból sem kell vétótól tartani – magyarázta tudósítónk. Vagyis a külügyminiszterek felvetése ebben az esetben arról szól, hogy ezt az egyébként bejáratott döntési mechanizmust használják gyakrabban a kül- és biztonságpolitika területén is.

Arató szerint ez a három lehetőség valójában "finomhangolás", diplomatikusabbá teszi a folyamatot, a jóindulatra és az együttműködési szándékra épül, tehát valójában nem orvosolja azt, amikor egy tagállam direkt ellen akar tartani egy javaslatnak.

Az alapszabálymódosítás viszont keserves lenne, ráadásul ahhoz is egyhangú döntés kéne. Arató szerint a külügyminiszterek által felvázolt, a jóindulatra alapozó felvetések és az alapszerződés módosítás között van még egy jogi eszköz, amivel lehetne élni, ez pedig az "áthidaló záradék", ami lehetővé teszi, hogy eltérjenek az egyhangú szavazástól, ugyanakkor "ezzel is ott vagyunk, ahol a part szakad", hiszen ennek a használatához is egyhangú döntésre van szükség. 

Emiatt a kérdés miatt senki nem akar alapszerződés módosításba belemenni. Arra viszont vannak törekvések, hogy hosszútávon ezek változzanak, de erre leginkább akkor van esély, ha elérhető közelségbe kerül az EU bővítése, ez azonban évtizedes távlat – magyarázta Arató. Jelenleg, az EU szerkezete nem alkalmas arra, hogy 6-8 taggal bővüljön, így később biztosan lesz alapszerződés módosítás. Valószínűtlen, hogy meghagynák a vétójogot a tovább vővülő szövetségben – véli tudósítónk.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.