Hideg polgárháborús helyzet van
4/12/2021 18:53
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Soha nem látott méretű politikai vita zajlik. A jobboldaliak meg vannak győződve arról, hogy csak ők léteznek, és a baloldaliak sem értik, hogy ki szavaz a kormánypártokra.
Mindkét politikai oldal törzsiesedik, buborékban él, a „hasonló a hasonlóval” elv érvényesül, tudományos nevén politikai homofíliáról van szó. Tudatosan, vagy tudattalanul, de olyanokkal vesszük magunkat körbe, amilyenek mi vagyunk. Ez érvényes az élet minden területére, a munkahelyre, a barátságokra, akár a párválasztásra is. Egy torzult valósában élünk – jellemzi a helyzetet Böcskei Balázs az Idea Intézet kutatási igazgatója. Ez az intézet készített felmérést a magyarországi politikai homofíliáról, amely egyébként világjelenség, lásd Amerikai Egyesült Államok.
Ha fideszes szavazókat kérdezünk, 77 százalékuk már csak a saját környezetében él, nem is érti, hogy ki szavaz az ellenzéki jelöltekre, valami csalást sejt a háttérben. Mondjuk tavaly karácsonykor volt valakinek egy vitája a nem fideszes nagybácsival, akkor idén inkább már meg sem hívja a családi vacsorára. Hasonlóan magas az arány a Momentum szavazóinál. Ez Böcskei Balázs szerint az életkorukkal magyarázható, ők már olyan környezetben szocializálódtak, amely lehetővé teszi, hogy magukra figyeljenek. A Magyar Szocialista Párt szimpatizánsainak 60 százaléka véli úgy, hogy a környezetükben az ellenzéki együttműködés hívei élnek, a Jobbik egy mozgó párt, keresi a helyét, cserélődik a szavazótábora, tehát nem nagyon lehet megmérni ezt a mutatót, a Demokratikus Koalíciónál 67 százalék vélte úgy, hogy az összefogás hívei vannak többségben.
Világjelenség a polarizáció
Az egész jelenség mögött a polarizáció áll, amely első benyomásra rossz dolog, de Böcskei Balázs rámutatott, hogy egy bizonyos, kritikus szint alatt hasznos is lehet. Az emberek tudják értelmezni, hogy mi a jobb- és mi a baloldal, ezen a skálán el is tudják helyezni magukat elég nagy pontossággal. Ez azért fontos, mert csupán néhány alapvető dolog van, amiben egyet tud érteni a két oldal, a legtöbb kérdésben nem. A polgári értékrend felől sokan fordulnak, közelítenek másodlagosnak tekinthető értékekhez, mint amilyen a származás, a vallás például. Az emberek sokféle okból szavazhatnak egy-egy pártra. Lehet az ok meggyőződés, személyes szimpátia, érzelem, családi hagyomány, érdek, és még sok minden más. A Fidesznek van mintegy 2,5 milliós szavazótábora, de olyat, hogy „na kérem, ilyen a fideszes szavazó”, nem lehet találni. A 2.5 millió ember között vannak úgynevezett magszavazók, akik kitartanak a párt mellett, ha törik, ha szakad. De mintegy 700 ezren bármikor leszakadhatnak, mint amikor egy hagymát kezdünk hámozni.
Nos, a politikai homofíliában az lehet a jó, hogy stabilitást ad egy pártnak. Az nem szerencsés, ha egyik választásról a másikra kicserélődik a szavazótábor, egy pártnak szüksége van az identitását megadó szavazótáborra, különben nem tud szabályosan működni. Azonban a veszély akkor jön, amikor egy polarizált országban, mint amilyen Magyarország, túlságosan megerősödik ez a törzsiesedés. A kormánypárt elkényelmesedik, a sajátjaira figyel, a saját szavazótáborának a kedvére igyekszik tenni, aminek óhatatlanul az a következménye, hogy a másik oldalt teljesen elhanyagolja, vagyis nem egységben látja, és nem egységesen kezeli az országot. Ha emlékszünk 1989-90-ben volt egy konszenzus a korábbi hatalom és a rendszerváltó erők között, aztán az hirtelen eltörött, és konszenzusra azóta sincs igény a magyar politikában, a Fidesznek aztán egyáltalán nem hiányzik. Sőt.
Különösen érdekes, hogy a különböző buborékokba tartozó emberek hogyan ismerik fel egymást, hisz nincs köztük párbeszéd. Rájöttek, hogy nem érdemes párbeszédre törekedni, mert úgysem fog sikerülni, és különben is minek. Böcskei Balázs elmondta, hogy itt szintén egy világjelenségről van szó. A polarizált országokban az első küzdelmek mindig a szavakért folynak, a szavak jelentéséért. Magyarországon például migránsoknak nevezi a jobboldal ugyanazokat az embereket, akiket a baloldal menekülteknek. Ebben a politikai küzdelemben újra- és újradefiniálnak szavakat, aminek egy idő után az a következménye, hogy ha egy jobb- és egy baloldali ember beszél egymással, akkor lehet, hogy azt hiszik, ugyanarról beszélnek, pedig nem. Egy-egy szó ugyanis mást jelent az egyik és mást a másik oldalon.
Böcskei Balázs egy másik tanulmányt idézve végül úgy összegzett, hogy torzult világban élünk, hideg polgárháborús helyzet van. Soha nem látott élességű politikai verseny zajlik. Személy szerint ő biztos abban, hogy bármi legyen is a választás eredménye, azt biztosan meg fogják kérdőjelezni.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:Facebook.
2021.11.12. 19:00
Műsorvezető: Szénási Sándor
