Hidegháborúhoz vezet a járvány?
10/05/2020 13:24
| Szerző: Csenyánszky Judit/Klubrádió
Kínát okolja a világjárvány miatt az amerikai elnök, mondván, hogy egy vuhani laboratóriumból került ki a vírus. Peking azzal vág vissza, hogy amerikai katonák terjesztették el a kórokozót.
Mit szól ahhoz, hogy Trump elnök szerint a vuhani kínai laboratóriumból került ki a pandémiáért felelőssé tehető Covid-19 vírus? – kérdezem a New York-i Eurasia Group (Eurázsia Csoport) alapító elnökét, Iam Bremmert.
Azt teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy Vuhanból származik az új koronavírus. És abban is biztosak lehetünk, hogy a kormány egy hónapig titokban tartotta fertőzés kitörését, hisz akkor 5 millió ember elhagyta a várost és 400 ezren még Kínát, magát az országot is. Azonban arra a vádra, amivel a vuhani laboratóriumot illette az elnök, nincs hiteles bizonyíték, a hírszerzéstől sem. Sőt, Amerika szövetségesei sem osztják az elnök véleményét, Ausztrália például, aki a Fehér Ház Kína-ellenes propagandájával egyébként teljesen egyetért, nos, még ő sem állt az elnök oldalára ebben a kérdésben. Mike Pompeo külügyminiszter és az elnök vádjai hiteltelenné teszik Amerikát.
Azt viszont ön is határozottan állítja, hogy Kína eltitkolta az igazságot.
Igen, teljesen világossá vált például a WHO-val, az Egészségügyi Világszervezettel folytatott beszélgetéseimből, hogy Kína nem biztosította a teljes átláthatóságot, és nem bocsátotta rendelkezésünkre a szükséges információkat a járvány kitörésének első heteiben. De gondoljon csak bele, az egy dolog, hogy Kína a világ elől eltitkolta az igazságot, de a saját állampolgárai elől is. Ezért maguk a kínaiak és nagyon dühösek voltak a kormányra, hisz magukra hagyva, kitette őket a fertőzés veszélyének. Ráadásul azt az orvost, aki jelezte elsőként a helyzet súlyosságát, még meg is büntették, és azt mondták, túldimenzionálja az ügyet, majd nemsokára a vírus áldozata lett. S ekkor viszont nemzeti hőst csináltak belőle.
Miért nem engedte Kína, hogy a segítségüket felajánlott amerikai kutatók Vuhanban együtt vizsgálják a vírust a helyiekkel? Hisz ezzel bebizonyíthatták volna, hogy nem igaz, amit Trump állít.
Ennek sok oka lehet. Először is: miért engedték volna őket oda az amerikaiakat, hisz nem voltak 100 százalékosan biztosak abban, hogy a vírus az élőállat- és húspiacról származik. Ezzel lebuktak volna, és el is ismerték volna felelősségüket a fertőzés kirobbanásában is. Egyáltalán nem akarták, hogy ott vagy bárhol kutakodni kezdjenek az amerikaiak. Mert semmilyen bizalom nincs Amerika iránt. Ez persze fordítva is igaz. A kínaiak attól is tarthattak, hogy bármit is talál Amerika, azt azon nyomban ellenük használná fel, a lejáratásukra. Az a helyzet, hogy Trump nagyon, de nagyon rosszul menedzseli a koronavírus válságot, szemben mondjuk Németországgal vagy Dél-Koreával. És ezért az elnök bűnbakot keres. S ki lenne erre a legjobb, hát persze, hogy Kína, ami a választási kampányához is jól jön - nem mellékesen. Trumpra reagálva talán túlságosan is védekező álláspontra helyezkedtek a kínaiak. Maga is láthatja, hogy most az egész világon agresszív propaganda-hadjáratba kezdtek, védik magukat. Nem ismerik el a felelősségüket. És elég egyértelműen állítják, hogy Amerika magának köszönheti a bajt. Nagyon csúnya harc kezdődött a két ország között.
Igen, ujjal mutogatnak egymásra, de aztán Kína maga is kitalálta a saját konspirációs teóriáját, miszerint az amerikai hadsereg terjesztette el a koronavírust.
Nyilvánvalóan nevetséges, hogy az Egyesült Államokat akarják felelőssé tenni a történtekért. A kínaiak roppant szerencsétlenül reagáltak arra, amikor Tom Cotton szenátor még februárban előállt azzal a konspirációs teóriával, hogy a kínaiak biológiai fegyverként vetették be a vuhani laboratóriumból a koronavírust. Senki nem vette őt komolyan, elmondhatom. De akkor a kínaiak úgy döntöttek, beszállnak ebben a játszmába, s nem a véletlenre, a kínai külügyminisztérium szóvivőjére bízták a fake news bejelentést. Azt kell mondjam, rosszul áll a szénájuk. Noha a gazdaságuk kezd visszazökkenni a régi kerékvágásba, de attól tartok, hogy visszahull ez rájuk. Hisz Európában is nagy bajt okoztak, most már Afrikában is megjelent a vírus. Szerintem nem teszi jól Peking, ha harcol az Egyesült Államokkal, de úgy néz ki, mégis beleállt.
Hallani, ez már egy új hidegháború kezdete – de ezúttal Kína és az Amerika között. Trump talál szövetségeseket Kína-ellenes politikájához?
Csak remélni tudom, hogy ez nem az új hidegháború kezdete. De nem kizárt, mert valóban ilyen irányt vettek az események, teljes a bizalmatlanság a két fél között. Az is látható, hogy csökken az egymástól való függés mértéke. Nem fektetnek annyit egymás gazdaságába, mint korábban. A technológiai verseny terén is ezt látjuk: Kína az Amazont és a Facebookot már kirakta a piacáról, amire Amerika azt mondta, nem hajlandó a Huaweit megtűrni, de még a szövetségeseinél sem. Felfüggesztették az orvosi-gyógyászati eszközök forgalmát, sőt a kölcsönös gyógyszerellátást, ugyanígy sok közös gyártást és szolgáltatást. Ha ez így folytatódik tovább, valóban súlyos konfliktus alakul ki a világ két legnagyobb gazdasága között. A közvetlen konfrontációnak csúnya vége lehet, és akkor valóban bekövetkezhet az új típusú hidegháború.
Most viszont Kína egy olyan kampányba kezdett, amelyben vezető szerepet játszik a koronavírus elleni védekezésben, a világ élére akar állni, mint az egészségügy elsőszámú szereplője, sokan ezt csak szájmaszk-diplomáciának hívják. Miért van erre szüksége Pekingnek?
Nézze, a kínaiak nem csinálnak mást, mint néhány orvosi-gyógyászati felszerelést eladnak. Emellett humanitárius jószolgálatot is teljesítenek, és nagydobra verik. De szerintem, nem nagy tételekről beszélünk. Ráadásul hallani, hogy nagyon rossz minőségű termékeket adnak el, Európában ez gond is, úgyhogy jópáran vissza is küldték a szállítmányokat. Ez az egészségügyi misszió nem komoly, a gazdaságot kell megerősíteniük. Jó hír persze, hogy a kínai kínálat változatlanul nagy, újra dolgoznak, mert meg tudták állítani a fertőzést, amit mások képtelenek voltak. Igaz, ehhez kellett az autoriter rendszernek az az egyedülálló megfigyelési rendszere, ami nélkül nem tudtak volna ilyen gyors eredményt elérni. Ugyanakkor látszik az is, hogy Kínának nem áll szándékában további pénzt tenni a fejlődő világba, pedig nagyon nagy szükség lenne rá Fekete-Afrikában és Délkelet- Ázsiában, Latin-Amerikában és máshol.
De itt van Magyarország. Egyrészt a pandémiából adódóan óriási segítséget kap az ország Kínától. Épp most írták alá a Belgrád-Budapest vasúti projektet, az 5 G-s hálózat kiépítése folyamatos. Ön hogyan ítéli meg Magyarország szerepét az Egy Övezet Egy út politikában?
Nem csodálkozom azon, hogy délkelet-európai államok összeállnak Kínával, mert nem érkezik elég befektető az Egyesült Államokból, vagy mondjuk Németországból. Nagyon nagy szükségük van újabb és újabb, gazdaságélénkítő befektetésekre ezeknek az országoknak. Ugyan Olaszország is csatlakozott a projekthez, noha a G7 tagja, de nem kötelezi el magát Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság. Sőt egyre kevésbé nyitottak a kínai technológiára. Mindennek viszont az lesz a következménye, hogy egyre megosztottabb lesz Európa Kína miatt.
Ellenben úgy látszik, hogy a koronavírus ürügyén Kína vezető szerepre tör, de ön nem hisz benne?
Nem, nem gondolom, hogy átvenné a vezetést. Az igaz, hogy volt most szerveztek egy nemzetközi konferenciát a koronavírus elleni vakcina-fejlesztésének a koordinálására, és az Egyesült Államok nem vett részt ezen. Ezzel együtt a kínaiak nem fognak mélyen a zsebükbe nyúlni, nem fogják átvenni az Egyesült Államok helyét. Európa pedig Oroszország hanyatlása miatt is még megosztottabb lesz. Az elkövetkező két-három év nagyon durva lesz, recesszióba süllyednek a gazdaságok. Én ezt úgy hívnám, hogy eljön a G Zéró időszaka, amikor nem a G7 vagy G20 a világgazdaság vezető ereje. Nulla vezetője lesz. Úgy hívnám: hogy G0 válságba jutunk. De ez Kínát nem segíti vezető szerephez.
Kínában viszont – épp a koronavírusnak betudhatóan – tovább romlott az emberi jogok helyzete, lásd nyomkövetés, központosított információ elhallgatás - noha ezek ellenére sikeresen kezeli vele a válságot. Lehet, hogy épp ezért példaértékű lesz, aggódhatunk emiatt Közép-Kelet Európában is?
Igen, így van, hisz láthatja, épp most jött ki a Freedom House legfrissebb demokrácia-jelentése, és ebben Magyarországot a demokráciától lecsúszva hibrid rendszerként kategorizálták. Lengyelországban és a Balkánon is romlott a demokrácia értékrendje. Az Egyesült Államok mindig példaértékű volt ezen országok számára. A szovjet blokk összeomlása részben annak is köszönhető volt, hogy az emberek hittek az amerikai értékrendben, a liberális demokráciában, a szabadkereskedelemben. Most pedig már Amerikán belül is megkérdőjelezik sokan a rendszer értékeit, mert úgy látják, nem értük van, vagy mert irányt tévesztett. Hogyha maguk az amerikaiak nem bíznak a saját rendszerükben, akkor ugyan hogyan bíznának más országok? Ha azt látod, hogy az emberi jogok és az a modell, amely eddig hajtotta az amerikai társadalmat és a gazdaságot, sérül és veszít értékéből, akkor nem csodálhatjuk, hogy más rendszerek veszik át a helyüket.
De a koronavírus amúgy is sok tekintetben felforgatja az életünket
Nézze, a koronavírus nem fog teljesen új világrendet szülni, de az biztos, hogy felszínre hozza azokat a hibákat, amelyek folyamatosan erodálták a régi rendet. Szerintem a G0 rendszer, az irányítatlanság lassan 10 éve létezik, de senki nem akart erről beszélni, mert nem volt válság. Most azonban itt van a nyakunkon, felgyorsította a folyamatokat és most már kerülheted el, hogy ne vegyél róla tudomást – nyilatkozta Iam Bremmer, az Eurasia Group alapító elnöke.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.
2020.05.09. 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit
