Hogyan érhet véget az ukrajna elleni háború? - nemzetközi lapszemle

A brüsszeli portál szerint ez a Kreml újabb győzelmét jelenti. Európa keleti peremén életre-halálra menő küzdelem zajlik annak értelmezése körül, hogy mit is jelent valójában a demokrácia, és Donald Trump kormányzata megjelent, hogy segítsen ennek eldöntésében, miközben az európai centristák attól tartanak, hogy ezt a kulcsfontosságú választást Moszkva manipulálja – olvasható a cikkben. 

A Politico kiemeli, hogy Georgescu eltiltását Musk úgy értelmezi, hogy az európai establishment lebukott, a régi pártok egyesítették erőiket az úgynevezett mély állammal. A román demokrácia egyik problémája, hogy sokan az országon belül, valamint semleges megfigyelők is úgy látják, van némi igazság ebben a szemrehányásban. Széles körben elterjedt a kiábrándulás a politikai establishmentből, és Georgescu radikális változást kínált. Ezzel áll szemben azok érvelése, akik EU-párti alapon azt az aggályt hangoztatják, hogy klasszikus orosz beavatkozási műveletről van szó egy másik ország választásába. Musk megszólalása azonban azt mutatja, hogy ez nem csupán orosz, hanem kettős jellegű, egyben washingtoni beavatkozás is – idézi a Politico Oana Popescu-Zamfir, a GlobalFocus Center elnevezésű, bukaresti kül- és biztonságpolitikai elemző műhely vezetőjét.

A cikk kitér arra, hogy az ország NATO-tagsága és nyugati orientációja a legtöbb romániai politikus és sok szavazó szerint nem lehet alku tárgya. Románia ad helyet egy amerikai rakétapajzs létesítményeinek, és az országban található NATO-támaszpontot a szövetség legnagyobb európai bázisává fejlesztik. Fontos szerepet töltött be eddig az Ukrajnába irányuló szállítmányok elosztó központjaként. A Trump-időszakkal azonban minden megváltozott, veszélybe került Románia EU-párti és egyben Amerika-párti politikai kultúrája, és ma már az, aki Nyugat felé Washingtonra tekint, az nem biztos, hogy hátat fordít Moszkvának – fogalmaz a portál. Popescu-Zamfir szerint a Kreml célja rövid távon a zavarkeltés, hosszabb távon pedig a láthatóbb jelenlét – nem azt akarják, hogy szeressék őket, hanem hogy féljenek tőlük. 

Bosznia-Hercegovinában ugyanakkor, amelynek az államszerkezetét három évtizeddel ezelőtt, a háború lezárásának keretében amerikai irányítással, a daytoni megállapodás alapján alakították ki, a jelek szerint nem igazolódik azok reménye, akik az oroszpárti álláspont amerikai megtámogatását várták. A bécsi Der Standard, Mark Rutte NATO-főtitkár szarajevói látogatásáról szóló beszámolójában a következőképpen vázolja a helyzetet: Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a Trump-kormány támogatására számított, Marco Rubio amerikai külügyminiszter azonban világossá tette, hogy Washington értékelése szerint Dodik magatartása veszélyezteti Bosznia-Hercegovina intézményeit, azok biztonságát és szilárdságát. 

Dodik mögött tehát szemmel láthatóan csak Oroszország, Szerbia és Magyarország áll – írja az osztrák lap, és hozzáteszi: bár Magyarország kész volt arra, hogy további katonákat küldjön az országba az Eufor elnevezésű uniós haderő részeként, ezt elutasították, és az a 400 katonából álló erősítés, amellyel kiegészítik a már ott tartózkodó 1100 fős kontingenst, más EU-, illetve NATO-országokból érkezik majd a jövő héten Bosznia-Hercegovinába. 

Hogyan érhet véget az ukrajna elleni háború? – erre keresi a választ, különböző lehetséges módozatokat áttekintve a német közszolgálati ARD Tagesschau című műsora. A csatorna honlapján közölt írás fölveti a korlátozott tűzszünet, a nemzetközi békefenntartók odavezénylése, illetve a területekről való lemondás dilemmáját. Ukrajna számára – olvasható a cikkben – létkérdés, hogy ne veszítse el ezt a háborút, és sikerüljön olyan megállapodást kötnie, amely biztosítja számára a túlélést önálló, független államként. 

Annak a nemzetközi jogi értelemben megalapozott ukrán követelésnek, hogy állítsák helyre területi integritását, beleértve az Oroszország által jogellenesen annektált Krím, valamint Donyeck és Luhanszk térsége fölötti ellenőrzését is, csekély a megvalósulási esélye – írja az ARD, és megjegyzi: az új amerikai kormányzat világossá tette, hogy Ukrajnának területekről kell lemondania. A Trump-kormányzat azt is elutasította, hogy Ukrajna a NATO-tagság révén érezhesse magát biztonságban egy esetleges újabb orosz támadástól. Arra, hogy a majdani tűzszünet betartását külföldi katonák biztosítsák – bár azt még nem tudni, hogy kik -, az Egyesült Államok nem mutat készséget. A német portál szerint a nyugati államoknak legalább 150 ezer katonát kellene készenlétbe helyezniük, ha biztosítani akarnák nem csupán a 900 kilométeren át húzódó frontvonalat, hanem az egész, összesen 2300 kilométeres ukrán-orosz határt. Volodimir Zelenszkij szerint az első lépés a részleges tűzszünet lehetne, ami a légi és a tengeri harcok beszüntetését jelentené, amit az ukrán fél érvelése szerint könnyebb ellenőrizni.