Holoda: Értetlenkedve nézték Szijjártót az EU-ban
21/12/2022 06:54
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Mi a különbség a magyar és az Európai Unió által most bevezetett ársapka között? Holoda Attila energetikai szakértő a Megbeszéljükben arról beszélt, hogy Európában nem okozna ellátási zavart, ha az oroszok emiatt esetleg nem akarnának ideszállítani. Kellünk nekik. De miért szajkózza az orosz álláspontot Orbán Viktor és Szijjár Péter? Megmenti-e Magyarországot az azeri villamosenergia?
Az EU ársapkát vezetett be a gázárra, Magyarország ez ellen szavazott. De vajon miért, erről beszélt Holoda Attila volt államtitkár, energetikai szakértő Bolgár Györggyel a Megbeszéljük című műsorban. Holoda szerint a miért jogos kérdés, hiszen Magyarország az elsők között vezette be az ársapkát, és "harcosan kitart mellette". Az európai gázársapka 180 euróban maximálja a földgáz árát megawattóránként, de most nem ennyi a földgáz ára, hívta fel a figyelmet a szakember, jelenleg bőven ez alatt van, 120 euró körül, a mostani megállapodás arra vonatkozik, hogy az EU beavatkozik, ha tartósan efölé megy a gázár.
A szakember szerint amikor augusztusban jelentősen megugrott a gáz ára, "szemmel látható volt, hogy a piac nem képes magát kiszabályozni, illetve hogy az európai állampolgároknak erre nem volt se pénze, se ideje".
Az EU-s ármechanizmus akkor lép életbe, ha a gáz piaci napi kereskedelmi ára három napig 180 euró fölé megy, akkor "behúzzák a stopot". Ez közvetve az átlagárat is érinteni fogja. Azt is megjegyezte Holoda, hogy 180 euró fölé az utóbbi tíz évben csak párszor ment a gázár.
Ezzel szemben a magyar ársapka, ami Holoda szerint inkább "fix ár", eltér az európaitól: például amikor bevezették, az adott termék ára már drágább volt a rögzített árhoz képest, "és onnantól csak annyiért lehetett eladni, függetlenül attól, hogy mekkora veszteséget okoz a kereskedőknek". És a magyar állam csak minimális a próbált a boltosoknak segíteni, az élelmiszereknél nem kompenzáltak, csak a benzinkutaknál, de ott sem fizették ki a teljes összeget, tehát "nagyon meghúzott támogatási rendszerrel, valójában veszteségre kényszerítették őket", mondta Holoda Attila.
A magyar kormány attól tart, legalábbis az elhangzott magyarázat szerint, hogy ez a gáz ársapka az ellátásbiztonságot veszélyezteti. Holoda Attila erről azt mondta, hogy ez EU a háború kitörése óta jelentősen csökkentette az orosz gázkitettséget, ami a negyedére esett vissza, most 12 százaléka az európai gázfelhasználásnak az orosz gáz, és még így is sikerült a földgáztárolókat feltölteni. Holoda azt is a pozitívumok között említette, hogy most már kint és itthon is sokkal jobban odafigyeltek az emberek a saját fogyasztásukra, és jelentős gázt takarítottunk meg.
Az EU az ársapka bevezetésével egyidőben "letett egy programot", amiben "nagyon komoly forrásokat ígért" alternatív gáz és egyéb energiaforrásokra, valamint az energiatakarékosságra, mint például a házak szigetelése. És Holoda szerint a piac ezt "azonnal elhitte". De Magyarország esetében ilyen nem volt: itthon a kormány tavaly novemberben bevezette az ársapkát, és "onnantól az szenvedte meg, aki ezzel foglalkozott".
Szijjártó Péter és Orbán Viktor logikájának nevezte Holoda Attila, hogy az EU-s ársapka miatt Oroszország majd nem szállít Európának gázt. 2021-ben ugyanis még 400 milliárd köbmétert szállított, ami mostanra a negyedére esett vissza, ezért Holoda szerint az oroszoknak úgy kell az európai vevő "mint egy falat kenyér". Kína ugyanis nem képes ezt a kapacitást felszívni, Indiába pedig Oroszország egyelőre nem tud vezetéken szállítani.
Arról is beszélt Holoda, hogy az oroszok a világ harmadik legnagyobb LNG (folyékony gáz) forgalmazója, így ezt a helyzetet Kína kihasználhatja, de szerinte Európában nem következik be ellátási zavar.
Példának a németeket említette, akiknél "senki nem volt jobban kötve az oroszoktól", de amikor "belátták", hogy muszáj szankciókat hozni Oroszország ellen, építettek hét LNG terminált. A magyar kormány Holoda szerint eközben azzal foglalkozott, hogy Szijjártó elment Lavrov orosz külügyminiszterhez, és kért még tőle hétszáz millió köbméter gázt. Ezt mint mondta Holoda, senki sem értette, hogy hogy akar így függetlenedni az orosz energiától.
Magyarország egy friss megállapodás szerint azeri villamosenergiát importálna. A megállapodás szerint megújuló energiából, de Holoda szerint az még nem áll rendelkezésre, és Azerbajdzsánnak a megújuló villamosenergiatermelése jelenleg öt százalék, tehát sokkal több napelemet, szélerőművet kell még telepíteni, hogy onnan Európába, Romániába és Magyarországra juttassa.
A szállítás sem lesz egyszerű, és Holoda nem is hisz az "ilyen vezetékekben. Európában ugyanis még nem épültek ilyen nagy feszültségű vezetékek, (az azeri-magyar 1000 megawattos lenne), ráadásul "ez pedig nem is húz ki minket a bajból" - jegyezte meg. Azzal magyarázta, hogy a kormány "furcsa módon vonzódik a gigantomán projektekhez", mint Paks2, mondta példaként, ahelyett szerinte, hogy a magyar erőműkapacitást fejlesztené. Jelenleg ugyanis a 30 százaléka az áramnak külföldről érkezik: "Ezért kellene az erőművi kapacitásunkat és hálózatot fejleszteni, és akkor nem kellene a háztartási rendszereket letiltani. Ez nem lesz megtérülő projekt, véli.
Horvátország jövőre 80 százalékkal emeli az Adria kőolajvezeték tranzitdíját, ezért Szijjártó Péter az EU-hoz fordult, amivel kapcsolatban Holoda Attila megjegyezte, hogy ez természetes reakció a horvátok és Szijjártó részéről is, aki "mindenen megsértődik". Piaci alapon van kötötték a szerződés, egy háromoldalú megállapodásról van szó, amihez még Szerbia kapcsolódott. Hogy mit mulasztott el a kormány, és a MOL, hogy miért képviseli Orbán Viktor az orosz érdekeket, arról meghallgathatja a lejátszóra kattintva, hogy mit mondott még Holoda Attila energetikai szakértő.