Holoda: Hirtelen bajban lenne Európa és Magyarország is orosz gáz nélkül

Mi lehet a kelet-ukrajnai válság legrosszabb forgatókönyve energetikai szempontból? – erről kérdeztük a szakértőt, Holoda Attilát, aki Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének energiapolitikai tanácsadója (és 2012 augusztusától néhány hónapig a második Orbán-kormány energiaügyi helyettes államtitkára volt).

Szerinte az lehet a legrosszabb, ha megszűnik a földgázellátás Európa irányába. Ne felejtsük el, hogy Európa importgáz-ellátásának 40-42 százalékát az oroszok biztosítják. Akinek van gáztárolója, mint Magyarországnak is, az kihúzhatja valameddig, de az amerikai szállítás vagy átterelés nem oldja meg egyik pillanatról a másikra egy ilyen gázmennyiség kiesését.

Emlékeztetett rá, hogy a 2009-es elzárás előtt született döntés arról, hogy legyen magyarországi stratégiai földgáztároló, amely körülbelül 40 napra tudja biztosítani az ellátást. Akkor csupán néhány napig tartott, hogy az oroszok elzárták a gázt, és könnyedén átvészeltük. Ha most ez történne, Európa nagyon komoly bajban lenne, mert a földgáztárolók jelentős része nagyon alacsony szinten van, és a magyar kereskedelmi tárolók töltöttsége is 12 százalékos, ami azt jelenti, hogy 10-12 napig tart ki – ismertette Holoda Attila.

Hozzátette ugyanakkor: egyelőre jön az orosz gáz Európába minden irányból. Sőt, a Krím 2014-es annektálása idején se állt le a földgázforgalmazás. Most viszont másról van szó, európai szankciókról és arról, hogy a németek leállnak az Északi Áramlat 2 új gázvezeték előkészületeivel.

Holoda Attila elmondta: Magyarország energiafelhasználásának nagyjából kétharmada földgázból megy, tehát ha nem lenne stratégiai tartalék, akkor nagy bajban lennénk egy ilyen lezárásnál. A hazai mezők már a végüket járják, a teljes fogyasztás egyhatoda, a lakossági egyharmada jöhet azokból – fűzte hozzá.

Honnan lehet még gázt szerezni?

A norvégok szerinte már annyit termelnek, amennyit tudnak, nem nagyon fokozhatják tovább. A hollandoknak talán van tartalékuk, a groningeni mező, és ezzel az európai ellátók "ki is fújtak". Még szóba jöhet az észak-afrikai terület, Algéria, Líbia, amellyel van kapcsolata csővezetéken Olaszországnak. Ez utóbbi terület adja az európai források 20 százalékát. A csővezetékek kapacitása adott, ezt maximum 5 százalékkal lehet növelni, és új források működésbe hozása legalább egy évbe telik – sorolta.

A cseppfolyósított gázról azt mondta: ha az megérkezik, le is kell tudni fejteni, és Európában a tengerpartok mentén csak 29-30 erre alkalmas terminál van. Ezek fejlesztése is két-három éves beruházást jelent. Az amerikaiak tudnák növelni a kapacitásukat, valószínűleg lenne is készletük, főleg ilyen magas gázárak mellett, hogy eladják Európának, de a hajóknál is kellene kapacitást bővíteni, majd az említett módon visszafejteni a gázt légneművé, és eljuttatni a sok érdeklődő országhoz. Nem egyszerű logisztikai feladat – összegezte a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy ha ő lenne a választásokat esetleg megnyerő Egységben Magyarországért energetikai minisztere, mit tenne ilyen helyzetben, azt mondta: először is LNG-kapacitást kellene növelni, megállapodni Szlovéniával, Montenegróval, illetve északon Lengyelországgal és Litvániával a meglévő LNG-kapacitások bővítéséről. Nem lenne egyszerű kérdés, az biztos.

Ha nem állna helyre ez a piac a következő fűtési szezonra, akkor a „sokat ostorozott” atomenergia lehet az egyik megoldás – mondta Holoda Attila. A másik pedig, ami rendelkezésre áll, az a geotermikus energia, kutakat kellene fúrni és összekötni a távhőrendszerrel. Erre Miskolc jó példa, az ottani hő 50 százaléka geotermikus energiából jön és nem földgázból. Viszont ez sem azonnali megoldás.

Matt vagy patt?

Azt mondta: az oroszok a vezetékek elzárásával rövid távon mattot tudnak adni Európának, középtávon viszont nem. Ugyanis ezzel ők se járnak jól: ha nem tudják eladni, akkor nem tudni, miből fognak élni holnapután, hiszen gyakorlatilag nincs más bevételük, mint az energiahordozók, tehát ez a matt inkább patthelyzet lesz. Az oroszok tehát ugyanúgy érdekeltek abban, hogy menjen tovább a kereskedelem Európa irányába – foglalta össze Holoda Attila.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/EPA/Dumitru Doru