Homlokráncolást okoz az MCC osztrák terjeszkedése

Új ablakban

2023. május 17. Reggeli gyors - részlet 23.05.17. Kárpáti János lapszemléje

04:28

00:00

A Falter című osztrák hetilap internetes változata arról ír, hogy az MCC, vagyis a Mathias Corvinus Collegium, a magyar Fidesz-kormányzat jobboldali konzervatív káderképzője átveszi az ellenőrzést egy bécsi magánegyetem, a Modul Universität fölött. A bejelentés a lap szerint homlokráncolást váltott ki Ausztria fővárosában, hiszen az MCC korántsem tekinthető semleges szereplőnek: a magyar parlament döntése alapján 1,7 milliárd eurónak megfelelő összeget kapott arra, hogy úgymond hazafias elitet képezzen. Az intézménynél előadásokat tartók zöme a liberalizmus, a feminizmus és a globalizáció elleni kultúrharc képviselője.

A Modul egyetemet – olvasható a cikkben – 2007-ben alapította közösen az osztrák főváros gazdasági kamarája, Mohamed Bin Issza Al-Dzsaber szaúdi üzletember, valamint Bécs városa, turizmus és gazdaság szakirányú, angol nyelvű képzéssel. Campusa van Dubaiban és Kínában is. A bécsi gazdasági kamara 2020-ban egy brit vállalkozásnak adta át saját tulajdoni részarányának 90 százalékát. Egy ideje úgy hírlik, hogy a magánegyetem pénzügyi gondokkal küzd. A kahlenbergi bérleti díj magas, és egyre kevesebb a beiratkozó diák. A résen át pedig most behatol a Fidesz által finanszírozott MCC. Hogy ez a váltás mivel jár majd a diákokra nézve, egyelőre nem világos. Karl Wöber rektor, aki egyébként azt is vitatja, hogy az intézménynek anyagi természetű gondjai lennének, ígéri, hogy az átvétel nem fogja befolyásolni a tantervet. Wöber szerint nem jönnek új professzorok, de az MCC a Twitteren már jelezte, hogy előadó lesz Bécsben a brit Joanna Williams, a „Nők a feminizmus ellen” és a „Miként győzött a woke” című könyv szerzője, továbbá Jeffrey Sachs amerikai közgazdász, aki az utóbbi időben vírustagadó nézeteket terjesztett.

Orbán hirtelen aggódni kezdett az uniós pénzek miatt

Orbán most hirtelen aggódni kezdett az EU-milliárdok miatt – írja a hamburgi Die Welt. A cikk szerzője – Philipp Fritz – úgy látja, hogy az ellene indított jogállamisági eljárás miatt Budapest beadja a derekát, és hajlandó megerősíteni az igazságszolgáltatást. Különösen a legmagasabb bírói fórumnak, a Kúriának a meggyengítését minősítette úgy Brüsszel, hogy az a demokrácia sérelmét okozta. A törvényi változtatásokért cserébe azt várja a magyar kormány, hogy szabadítsák fel a befagyasztott uniós pénzeket. Philipp Fritz kétségesnek tartja, hogy ezzel megoldódott volna a konfliktus.

Közli a német lap Zgut-Przybylska Edit magyar politológus véleményét is, miszerint Orbán csupán a valódi engedmények illúzióját nyújtja, és valójában nem adta fel célját, hogy monopolizálja az államot és a piacot. „Csak annyi engedményre hajlandó, ami de facto még nem érinti a rezsim működési módját” – hangsúlyozza, és felhívja a figyelmet arra, hogy a Brüsszel által elvárt 27 „mérföldkő” – vagyis elérendő cél – közül Budapest csak négynek az ügyében tett érdemi lépéseket, amivel Orbán alig áldoz fel valamit. 

Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund szakértője arra hívja fel a figyelmet a Die Weltnek nyilatkozva, hogy az igazságszolgáltatási rendszert érintő változtatások aligha fordítják el a Fidesz törzsválasztóit, Orbán ezek nyomán mégis hozzájuthat a regionális fejlesztési alapok több mint feléhez, tíz milliárd eurónál is nagyobb összeghez. Hegedűs szerint egészen más lenne a helyzet, ha Orbán az LMBT-ellenes politikáját fogná vissza. Ez aligha képzelhető el, mert akkor a miniszterelnök vesztesként tűnne fel választói szemében, és ez sokkal fontosabb, mint a blokkolt brüsszeli pénz. Orbán engedményei tehát jól adagoltak, és végső soron kozmetikai jellegűek – ismerteti a hamburgi lap a magyar szakértő álláspontját.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.