Honnan ered a Covid-19? Egy biztos, semmi sem biztos…

Nem az a kérdés, hogy lesz-e következő pandémia, hanem az, hogy mikor. Közös kiállásuknak pedig az volt az apropója, hogy számos újságban szerte a világon épp aznap tette közzé közös írását 24 vezető politikus – köztük a francia elnök, a brit, a német, az olasz és a spanyol kormányfő, amelyben egy újabb, az Unión túlmutató globális együttműködésre tettek javaslatot. Ugyanis a probléma messze túlmutat egy-egy országon, amikor akadozik a vakcina-szállítás, vagy türelmetlenek a politikusok, esetleg önös politikai célokból sürgetik az oltási kampányt – sajnos, nem egy esetben kilóg a lóláb, különösen akkor, ha a közvélemény-kutatásokra alapozva egyes kormányok nem akarnak szigorítani, sokkal inkább lazítani, hogy elnyerjék a szavazók kegyeit.

A probléma – hívták fel az uniós vezetők a WHO-val együtt a figyelmet – leginkább az országok közti megkülönböztetésben van. Ugyan Afrikában még nem súlyos a járványveszély, de ha a szegény országok vakcinaellátása éveket késik, mert nincsenek forrásaik a lakosság beoltására, akkor se Amerika, se Európa védettsége nem lehet tartós, nem jelent megoldást a járvány megállítására. Biztosítanunk kell az oltásokhoz, gyógyszerekhez és tesztekhez való egyetemes és méltányos hozzáférést.

Senki nincs biztonságban, senki sem védett mindaddig, amíg nincs biztonságban mindenki, amíg nem válik védetté mindenki – fogalmazott Michel. A kezdeményezés célja alapvetően az, hogy felajánlásokkal és közös szervező munkában, közös menedzselésben az egész világ mielőbb be legyen oltva. Nem is titkolták, a II. világháború idején megvalósuló újabb nemzetközi összefogásra van szükség. Itt az ideje, hogy globális közösséget alkossunk, és olyan védelem kiépítését kezdjük meg a járványokkal szemben, illetve a jövő generációi számára, amely messze túlmutat a mai válságon.

A WHO főigazgatója legkevesebb három kihívást, feladatot fogalmazott meg: Meg kell egymással osztanunk az információinkat, a kórokozókat – természetesen a megelőzés érdekében a bevizsgálásukat –, meg kell osztanunk a gyógyítás technológiáját, annak termékeit, az oltóanyagokat. Az a helyzet, a világ nem várhatja meg a járvány végét, hogy felkészüljön a következő pandémia elleni harcra.

És bemutatták a WHO új rendkívüli nagykövetét, Carl Bildt személyében. A volt svéd kormányfő arra vállalkozik, hogy toborozza a patronálókat, hogy forrásokat gyűjtsön a szegény országok beoltásához, hogy közös platformra terelje a helyi és a tengerentúli járvány-menedzsereket.

Ha nem tudjuk kontroll alatt tartani a pandémiát, akkor a pénz sosem lesz elég arra, hogy megállítsuk. Egyelőre a költségek 1%-át apportálták a WHO-ba, ami kevés. Én magam személyesen is hozzájárulok ennek a küldetésnek a sikeréhez és másokat is erre buzdítok.

S olyan érzésünk támadt, hogy mintha a WHO-n is túlmutató szervezet körvonalazódna, noha elhangzott, hogy annak alkotmányára épülne. Az elmúlt években nőtt a bizalmatlanság – legfőképp a volt amerikai elnök, Donald Trump részéről az Egészségügyi Világszervezettel szemben, alapvetően a kínai jelenlét és befolyásgyakorlás miatt. Trump egyenesen kínai vírusnak hívta a Covid-19-et, és nem véletlenül érte támadás, fizikai bántalmazás úton-útfélen az ázsiaiakat, mert tüzelte a gyűlöletet ellenük az Egyesült Államok 45. elnöke. Aki be is jelentette, hogy kilépteti hazáját a WHO-ból. Azonban számos elemző világossá tette, amint kiteszi lábát Amerika ebből a szervezetből, de legyen az bármelyik más szervezet, Kína azon nyomban elfoglalja a megüresedett tért.

Nos, nem véletlen, hogy nem maradéktalan a bizalom Sars-Cov-2 vírus eredetét nyomozó most publikált jelentés iránt. Végig felmerült a kérdés: megkaptak minden információt és hozzáférést a kínai kollégáktól. A jelentéstevők között számos kínai is volt, együtt dolgoztak gyakorlatilag tavaly nyár óta – januárig ugyan csak digitális formában. Januártól három hétig pedig Vuhanban és környékén.

A huanani állatpiacon éppúgy vizsgálódtunk, mint a számunkra elérhető helyeken, ahol felbukkanhatott a vírus – jelezte a dán virológus professzor Peter Ben Embarek, aki vezette a kutatócsoportot, és aki összefoglalta egy másik fórum keretében a jelentést. A kutatócsoport összetételét tekintve sokszínű nemzetközi team volt, amelybe felvettek szakértőket Ausztráliából Németországból, Japánból, Hollandiából, Oroszországból, Vietnámból, Katarból, az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és természetesen Kínából. Az egyik kiindulópontunk az volt, hogy 2019 decembere előtt is voltak már megbetegedések és nemcsak a huanani állatpiacon, ahol nem mellesleg legalább 1500 kofa kínálja legkülönfélébb portékáját, köztük élő krokodilt, szika-vagy japán szarvast bambusznádasban élő patkányokat, csakhogy egypárat kiemeljünk a jelentésből. 17600 megbetegedésből nyertünk mintákat – vizsgáltuk azokat, akiknek csak lázuk, akiknek légzési nehézségük, akik tüdőgyulladást kaptak, többek között ezekből kiindulva térképzetük fel a terepet.

174 esetet és mintát pedig, amihez hozzáfértünk, kizárólag a huanani piacról gyűjtöttünk be. Ugyanakkor minden adat arra utalt, hogy az állatpiaci fertőzéssel egyidőben más tartományban is jelentkeztek megbetegedések, ezek néha tünetmentesek vagy nagyon könnyű lefolyású fertőzések voltak. Ha ezekhez hozzájuthattunk volna, akkor előrébb lennénk most. Kínai kollégáink több tízezer állaton végeztek elemzést, vadon élőkön épp úgy, mint háziállaton, farmon élőn, és ezekből sem jutottunk előrébb. Mindenesetre a fertőzéseknek mindössze 28%-a köthető a huanani állatpiachoz, 23%-uk más piachoz, és 45% pedig nem köthető egyáltalán piaci vírushoz.

Ebből egyenesen következik, hogy nem köthető egyértelműen a korábban és elsőként megnevezett első piachoz, a vuhanihoz a járvány gócpontja.

Négy lehetséges kiindulást feltételezünk a vírus eredetét tekintve. Az első feltételezés szerint a denevérről, de bármilyen más állatról is átterjedhetett a vírus az emberre. A második feltételezés szerint volt egy közvetítő állat, az eredeti vírus adaptálódott annak teljes populációjára és onnan terjedt át az emberre. Harmadjára számításba vettük a fagyasztott élelmiszereket, mert a vuhani térségtől jóval távolabbról indulhatott a vírus, s itt a vadhúsok éppúgy szóva jöhettek, mint a tenyésztett állati húsokból készített termékek. Ezek további kutatást igényelnek. Végül a negyedikként felmerült a vuhani laboratóriumból kiszivárgott fertőzés lehetősége is. Ezek olyan hipotézisek voltak, amelyekben sorra vettük a mellette és ellene szóló érveket és azokat próbáltuk a begyűjtött adatainkkal egybevetni. Igyekeztünk távol tartani magunkat a legkülönfélébb teóriáktól, mert ezek nem rendezhetők igazán rendszerszintű elméletté, amelyek előrébb vittek volna minket a megfejtéshez, a vírus eredetéhez – fogalmazott Peter Ben Embarek. Munkatársa, a holland Marion Koopmans megerősítette, amit a járvány kitörése után pár hónappal, még tavaly a Budapestre akkreditált kínai nagykövet is elmondott egy nagy interjúban a Klubrádiónak, hogy ő nem zárja ki az Európából terjedő vírus-elméletet sem. Persze tegyük hozzá, hogy az amerikai katonai laboratóriumokban kifejlesztett variáns elmélete is szárnyra kelt kínai berkekben.

A vuhanin kívül másik két tartomány is bekerült a vizsgálódásaink közé, mint ahogy Európa is, ahogy azt egyes elmesélések alapján hallani lehetett, ott is vizsgálódtunk, de ezek egyelőre gyanús esetek, semmiképpen sem hiteltérdemlőek, további vizsgálatra váró feladatok a számunkra – mondta el Koopmans.

Nem kis meglepetéssel szolgált az amerikai járványügyi intézet volt igazgatója, Robert Redfield, aki a CNN-nek adott interjút, legfőképp persze arról, hogy nehéz volt együttdolgozni Donald Trumppal. Ellenben szó esett a vírus eredetéről is, és ő megerősítette azt, az egyébként az amerikai hírszerzés által sem kizárt feltételezést.

Úgy gondolom, elméletben sem zárható ki, hogy a vuhani laboratóriumból szabadult ki a vírus. Nem kell velem egyetérteni, bárki feltételezheti ennek az ellenkezőjét, de azért nézzük meg a tényeket! A tudomány választ fog adni a kérdéseinkre. A Laboratóriumban épp azoknak a koronavírusoknak a kutatásával foglalkoznak, amelyek légzési nehézségeket okoznak. S az sem rendellenes, hogy a laboratórium dolgozói megfertőződnek, megbetegednek, volt már erre nem egy példa. Nekem, aki évtizedek óta a vírusok természetével foglalkozom, az a meglátásom, hogy emberről emberre nem tud olyan rövid idő alatt átterjedni a vírus, mint ahogy ezt ezesetben megtapasztaltuk. Ha a denevérről átkerült az emberre, akkor az emberről emberre fertőzés jóval több időbe telik. Semmi szándékosság nincs bennem ezt vagy az ellenkezőjét állítani, egyszerűen a saját szakmai gyakorlatom mondatja ezt velem – nyilatkozta Robert Redfield, az amerikai járványügyi intézet volt direktora. 

Senki nem akadt olyan nyomra, ami egyértelműen bizonyította volna a laboratóriumi balesetet. Persze, tudjuk, hogy előfordulnak balesetek, de egyelőre erre vonatkozó biztos információink nincsenek – fogalmazott Peter Ben Embarek, aki erről tulajdonképpen épp olyan bizonyossággal, pontosabban megannyi kérdőjellel és mint feltételezésről beszélt, mint a többi három lehetséges forgatókönyv kapcsán. Nem véletlenül mondta, mindez még csak a kezdete a teljes tanulmány elkészítésének.  

Egészen biztos, nem értük volna el azt, amit végül eddig elértünk, ha nem bíztunk volna meg a kínai kollégáinkban. Ez egy olyan szakértői csapat volt, amelyik tisztában volt azzal, mekkora politikai nyomás nehezedik rájuk, s ehhez mérten mindenki szakmai tudása legjavát adta, és én büszke vagyok arra, amit most letettünk az asztalra. De folytatnunk kell a vizsgálódást, mert most tulajdonképpen csak a felszint kapargattuk – Peter Ben Embarek szerint még van remény arra, hogy megtudjuk, honnan ered a Covid-19.

Csernyánszky Judit riportja a 2021. április 3-i Hetes Stúdióban hangzott el.