„Köszönjük
Reggeli gyors

Horizont program nélkül: "Olyan kutatóról még nem hallottam, aki ne a kormányt okolná"

14/09/2023 17:15

| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna

A modellváltó egyetemek kizárása a Horizont Európa kutatási programból az egész magyar felsőoktatást hátrányosan érinti. A külföldi partnerek elfordulnak az országtól, inkább nem kockáztatnak. Zajlik a kutatók elvándorolása, de ennél is rosszabb, hogy a fiatalok már egyetemre is külföldre jelentkeznek – mondta Orosz Ferenc, az MTA doktora, az Akadémiai Dolgozók Fóruma Egyesületének elnökségi tagja a Reggeli gyorsban. Az ő ismeretségi körében nincs olyan, aki az Európai Uniót okolná a kialakult helyzet miatt. 

2023. szeptember 14. Reggeli gyors - részlet Orosz Ferenc 2023.09.14.
12:18
00:00

"A magyar tudományos közösség kitiltása az uniós finanszírozású pályázatokból olyan, mintha lekapcsolnák Magyarországot az európai mobilhálózatról" – mondta a Horizont Európa programból való kiesésről Kemenesi Gábor, virológus a minap Népszavának. Ezzel óriási „ütést” kapott a hazai tudomány, az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisét éljük – tette hozzá.

Már az év elején volt, aki a "magyar felsőoktatásra dobott atombomba"-ként írta le annak a döntésnek a várható hatásait, amit még tavaly december közepén hozott az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács, miszerint megakadályozza, hogy a magyarországi alapítványi fenntartású egyetemek az Erasmus- illetve Horizont programban a továbbiakban részt vegyenek. Legalábbis addig, amíg nem biztosítják a források átlátható kezelését, a független működést – ezzel kapcsolatban az elmúlt fél évben számtalanszor tárgyalt Navracsics Tibor az Európai Bizottsággal ennél jóval konkrétabb vitás pontokról.

Az Erasmus program évfordulója
 
 Navracsics Tibor, akkoriban az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyekért felelős biztosa, 2017. november 30-án, az Erasmus program elindulásának 30. évfordulóján.
 
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
 

Kemenesi elmesélte a Népszavának, hogy az utóbbi időben olyan nemzetközi együttműködési programok is elkezdtek akadozni, amelyekről még 2022 december 15-e előtt kötöttek megállapodást, pedig elvileg ezeket nem érinthetné a döntés. Sőt, olyan is előfordul, hogy a magyar felete egyszerűen kiteszik – ez történt egy olyan rovarok által terjesztett betegségekkel foglalkozó nemzetközi hálózati program esetében is, amiben Kemenesiék részt vettek. Aztán egyik pillanatról a másikra már nem.

Az egész felsőoktatással szemben bizalmatlanok

Az Erasmusról jóval több szó esett az elmúlt fél évben, mert az megfoghatóbb az emberek számára. A Horizontból való kizárás ugyan kevesebbeket érint, de annál fajsúlyosabban. Abban bízom, hogy Kemenesi szavaira – aki a járvány alatt széleskörben ismert lett – sokan felkapják a fejüket – mondta Orosz Ferenc, biokémikus, az Akadémiai Dolgozók Fóruma Egyesületének elnökségi tagja, az MTA doktora a Reggeli gyorsban. Valamit magára adó kutató nem létezhet nemzetközi kapcsolatok nélkül – tette hozzá.

A modellváltó egyetemek gyakorlatilag "álmagánosításon estek át és elvesztették a függetlenségüket", a külföldi partnerek pedig nem is bogarásszák azt, hogy melyik intézmény alapítványi fenntartású és melyik nem – szóval az egész magyar felsőoktatással szemben bizalmatlanná váltak – magyarázta Orosz. Itt tehát nem is arról van szó, hogy valamilyen uniós direktívának engedelmeskednek a partnerek, hanem arról, hogy próbálják kerülni a kockázatokat – mondta a biokémikus.

Egyelőre a volt akadémiai kutatóhálózatot kevésbé érinti ez a negatív hatás – Orosz arra tippel azért, mert az mégis jobban megkülönböztethető az egyetemektől, ugyanakkor előbb-utóbb a kutató szerint őket is utoléri.

 
 
Résztvevők az Akadémiai Dolgozók Fórumának Menet a tudományért címmel meghirdetett tüntetésén Budapesten, a Lánchídon 2019. március 21-én.
 
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
 

Elvándorolnak a fiatalok

Az elmúlt időszakban tovább romlottak mind az egyetemi, mind a kutatói szféra dolgozóinak anyagi körülményei, hiszen az infláció ellenére nem kaptak semmilyen kompenzációt – mutatott rá Orosz. Így pláne fontos kiegészítést jelentett a nemzetközi pályázatokon való részvétel. Az egzisztenciális és az intézményi bizonytalanság már évek óta arra készteti a kutatókat, hogy inkább külföldön folytassák a munkát. Ami még rosszabb, hogy a fiatalok eleve, már egyetemre sem Magyarországon járnak – mondta az MTA doktora.

A mérhetetlen károkozás egy-egy pillanat alatt meg tud történni, a regeneráció viszont nagyon sokáig tart – magyarázta Orosz, aki a Brexittel példálózott. Az Egyesült Királyság csak most tudott megegyezni az EU-val arról, hogy az angol kutatók visszakapcsolódhassanak a Horizont-programba. Az elmúlt években számos angliai tudós tette át a székhelyét a kontinensre, hogy folytatni tudja a munkát.

A kormányt okolják a kutatók

Orosz, az Akadémiai Dolgozók Fóruma tagjaként elsősorban azokkal van kapcsolatban, akik kritikusan viszonyulnak a kormány kutatáspolitikájához, tehát nem akart általános következtetést levonni, azt azonban elmondta, olyat még nem hallott, hogy egy kutató az Európai Uniót okolná a kialakult helyzet miatt.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép forrása: A Horizon Europe Facebook-oldala.

Reggeli gyors/interjú Orosz Ferenccel
2023. szeptember. 14., csütörtök, 7:33
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János