Hosszú csúcsra készülnek Orbán miatt
2/12/2020 07:45
| Szerző: Kárpáti János
A jogállamiságról szóló vitát még a német elnökség alatt kellene lezárni. Portugália nem szívesen venné nyakába ezt a terhet, nincs B-terv.
A magyar és lengyel vétófenyegetést miatt a tervezettnél akár több nappal is tovább tarthat a december 10-én, jövő csütörtökön kezdődő EU-csúcstalálkozó, amelyen meg akarnak állapodni a következő hét év uniós költségvetéséről és a járvány miatti gazdasági visszaesés orvoslását célzó pénzügyi csomagról. Ez derült ki a Reuters lisszaboni tudósítása szerint Antonio Costa portugál miniszterelnök és Charles Michel európai tanácsi elnök tegnapi közös sajtótájékoztatóján. Portugália január elsejével veszi át Németországtól az EU féléves rotációban ellátott országelnökségi teendőit. A váltás közeledtével a leendő soros elnökség első számú vezetője mindig ismerteti a terveket, mire készülnek, milyen dossziénak a lezárását remélik a lejáró mandátumú elnökségtől, illetve miként kívánják megoldani az előreláthatólag az ő elnökségük idejére áthúzódó problémákat. Most is erről volt szó, és mind Costa, mind Michel hangsúlyozta egyebek közt annak fontosságát, hogy sürgősen oldják meg azt a vitát, amely amiatt keletkezett, hogy Varsó és Budapest nem akarja elfogadni, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásától tegyék függővé az uniós támogatásokat. A portugál kormányfő azt mondta: nincs B-terv azt illetően, hogy ezt a vitát le kell zárni a most esedékes csúcstalálkozón. Ezeket a rendezvényeket kétnaposra szokták tervezni, de Antonio Costa megjegyezte: szükség esetén ezúttal néhány nappal tovább is ott tud maradni Brüsszelben. Charles Michel a maga részéről mindenesetre megerősítette: elkötelezettek azon erőfeszítések mellett, amelyek az ügy néhány napon belüli, tehát még a német EU-elnökség alatti rendezésére irányulnak.
Orbán olyasmivel fenyeget, ami nincs
A bécsi Der Standard mindazonáltal arról ír, hogy Orbán Viktor kitart a konfrontációs irányvonal mellett, és – hogy álláspontját igazolja - a jogállamisági mechanizmust olyan állítólagos fenyegetésekkel kapcsolja össze, amelyek egyáltalán nem olvashatók ki a dokumentumokból. Legutóbb például azt állította: Brüsszelben az számít jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat. Az osztrák lap szerzője kitér arra is, hogy Orbán az elmúlt hetekben szélsőjobboldali töredékcsoportokkal szövetségben hecckampányt indított a melegek, leszbikusok és transzszexuálisok ellen. „A keresztény-nemzeti retorika megdöbbentő ellentmondásban van az Orbán-állam oszlopainak élő valóságával” – fogalmaz Gregor Mayer, és ennek kapcsán ismerteti Szájer József ügyét.
Orbán fenyegetése mindenkinek rossz
Senkinek sem használ az európaiak felosztása jókra és rosszakra – ezzel a címmel közli a Frankfurter Allgemeine Zeitung Katja Isabel Leikertnek, a Bundestag CDU/CSU frakcióvezető-helyettesének a vendégkommentárját arról, miként lehetne feloldani a jogállamisági kritériummal kapcsolatos szembenállást. A német parlamenti képviselő szerint ezt a küzdelmet az egyik oldalról az iskolamesteri mentalitás, a másikról a populizmus jellemzi, és a megoldást bírói testület hozhatná el. Leikert helyteleníti, ha Nyugat- és Észak-Európa kioktató módon lép fel, hiszen minden EU-tagállamnak megvan a maga egyedi történelme, abból mindegyikük levonja a maga következtetéseit, és kialakítja a maga álláspontját, és ezt Európa nem veheti el a tagállamoktól. Ugyanakkor azonban, ha nincs készség a vitára, és nem áll fenn az álláspontok megváltoztatásának a lehetősége, akkor ezt a válságot nem lehet megoldani. „Meg kell találnunk annak a módját, hogy a minden érintett ismét azonos szemmagasságban tudjon beszélni egymással, ami nem azt jelenti, hogy Orbán Viktornak, Jarosław Kaczyńskinak vagy bárki másnak meg lehetne engedni a jogállamiság elveinek a gyengítését” – fogalmaz a német kereszténydemokrata politikus. Szerinte ki kell vonni a politikát a jogállamisági vitából. Ne az európai parlamenti vagy a tanácsi politikai többség döntsön arról, hogy miként alakul a jogállamiság helyzete az európai társadalmakban, hanem egy új, független bírói testület, amely a tagországi legfelső bíróságok tagjaiból állna – javasolja. Ez a testület szakvéleményeket alakítana ki, és ajánlásokat tenne a jogállamiságot érintő, fokozottan érzékeny kérdésekben. A testület létrehozásához nem lenne szükség az Európai Unió alapszerződéseinek a módosítására, és ez az új grémium semmiben nem korlátozná a legfelső uniós igazságszolgáltatási fórum, az Európai Bíróság hatáskörét - tekintélyével azonban a jogállamiság és a demokrácia kérdéseiben hozzájárulhatna az európai bizalomépítéshez, véli Katja Isabel Leikert. A képviselőnő emellett szükségesnek tartja, hogy végre hívják össze az Európa jövőjének megvitatására hivatott, régóta tervezett konferenciát, amely szerinte a nemzeti parlamenteknek és a polgároknak biztosítana lehetőséget hangjuk hallatására.
Saját megjegyzésként ehhez hadd fűzzem hozzá: függetlenül attól, hogy mennyi a realitása e javaslatok megvalósításának, a felvetés, amely mainstream kormánypárti képviselőtől érkezett, jól jelzi, hogy - Németországban legalábbis - valódi vita folyik az európai értékek érvényesíthetőségéről, és nem mindenki gondolkodik pusztán a politikai hatalom és nyomásgyakorlás kategóriáiban.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
2020.02.02. 06:00
Szerző: Kárpáti János
