Hová lett a sokmilliárdos digitális oktatásfejlesztési projekt?

Nahalka Istvánt az Esti gyorsban arról kérdeztük, milyen tapasztalatokról az iskolák koronavírus-járvány miatti bezárása után az online tanításról. Azt mondta: az iskolavezetők, pedagógusok nagyon felelősen álltak hozzá a távoktatás feladatához. Szinte egy nap elég volt hozzá, hogy kialakítsák a megfelelő megoldásokat. Ahonnan ő információkat kap, azokban az iskolában egyféle megoldást alkalmaznak, ami jó a tanulóknak, mert nem kell az egyes tanárok óráin más és más szoftvert használniuk.

Közölte: döbbenetes volt, hogy a pedagógusok és az oktatás körül dolgozó, elsősorban informatikával foglalkozó szakemberek megmozdultak, amikor ezt bejelentették. Kicsit zavaró is volt az elején, mert nagyon különböző megoldások garmadáját lehetett hallani, de aztán higgadt vélemények is megjelentek, és arra jutottak, hogy nem most kell megoldani az oktatás digitalizálásának problémáit, csak a legegyszerűbb és gyerekeknek legmegfelelőbb módszereket kell megtalálni.

Ehhez a kormányzat nem túl sok segítséget adott – mondta az oktatáskutató. Három-négy éve tart egy digitális oktatásfejlesztési folyamat nagyon komoly összegekkel, sok milliárd forintból, ennek nem látják az eredményeit, nem is tudják, hogy egyáltalán elkészült-e valami, vagy megvan-e a pénz. Jó lenne, de ezt most nem tudják használni, amikor a leginkább szükség lenne rá.

Nahalka István arról is beszélt, hogy azok a pedagógusok is rákényszerülnek más módszerekre (projektekre, csoportmunkára), akik eddig csak frontális módon (magyarázva, előadva) tanítottak. Az értékeléssel is hasonló a helyzet, feleltetni vagy dolgozatot íratni nehezebb vagy nem is lehet, inkább kvalitatív módon kell ezt megoldani. A szülők és a pedagógusok között is nagyon szoros kapcsolat alakul ki. A szakértő úgy összegzett: minden rosszban van valami jó, persze ez rettenetesen rossz, és a jó meg majd elválik, hogy hasznosul-e később.

Az viszont egyszerűen nem működik, hogy most a digitális oktatásra kellene átállniuk, de közben a kormány elvárásai alapján az iskoláknak készülniük kellene a szakképzési rendszer átalakítására, és helyi tantervet kellene írniuk a pedagógusoknak. Most józan paraszti észre és arra lenne szükség, hogy több dolog bevezetését legalább egy évvel elhalasszák – hangsúlyozta Nahalka István.

(Ceglédi Zoltán politikai elemző a hvg.hu-n megjelent véleménycikkében is erre a digitális oktatási fejlesztésre hívja fel a figyelmet. Mint írja, Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi köznevelésért felelős államtitkára 2016-ban lett digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos, de országos ügyekben alig szólal meg, akkor sem a saját területén, és most is hallgat. Ahogy Ceglédi fogalmaz, „most Czunyinét is felkérdezi a történelem: hol a digitális tananyag? Hogy a csudába nem ért rá, hiszen annyi mást bírt csinálni az elmúlt négy évben?”.)

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.com