Igazán az olcsóbb, "rezsivédettként" hirdetett lakások drágulnak
4/10/2022 20:36
| Szerző: Klubrádió/szg
Tovább nőtt az albérletek ára, az igazi drágulás pedig az eddig olcsóbb kategóriába tartozó, távfűtéses lakásoknál jelentkezik, amelyeket a bérbeadók már "rezsivédett" címke alatt hirdetnek. Molnár Tamás összeállítása.
Rezsicsökkentés-csökkentés ide vagy oda, nincs megállás az albérletek drágulásában. A Rentingo.com havi elemzése alapján augusztushoz képest szeptemberben 4,5 százalékos növekedés volt az albérletek árában. Azonban a kereseti oldalon nincs változás, a bérlők átlagolva továbbra is 155 és 160 ezer forint közti értékben keresnek maguknak lakást, így 26 százalékosra nyílt az árolló (a keresleti és kínálati árak között). Az elemzésről a Rentingo alapítójával, Danóczy Balázzsal beszélgettünk. Elmondta: az átlagos budapesti albérleti kínálati ár szeptemberben már meghaladta a 200 ezer forintot. Ennek oka, hogy a bérbeadók az inflációhoz és a kétszámjegyű állampapír-hozamokhoz igazítják a bérleti díjakkal kapcsolatos hozamelvárásaikat. A bérlők pedig azzal szembesültek, hogy az infláció megeszi a jövedelmük azon részét, amit lakhatásra fordíthat, majd jött az emelkedő rezsi.
Az igazi drágulás az eddig olcsóbb kategóriába tartozó, távfűtéses lakásoknál jelentkezik, amelyeket a bérbeadók már „rezsivédett” címke alatt hirdetnek. Ezzel szemben a többet fogyasztó albérletek ára sem csökken, sőt bizonyos mértékben még az is növekszik – mondta Danóczy Balázs.
A budapesti albérletárak hasonlóan alakulnak az ingatlan.com oldalán is – mesélte Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője. Ő is megerősítette, hogy az egyhavi bérleti díj összege átlagosan a minimálbérrel egyezik meg, 200 ezer forint, és ebben nem nagyon van alkupozíciójuk a bérlőknek. Habár országos szinten nem is, de a többi nagyvárosban hasonló a drágulás, a vidéki nagyvárosokban (Veszprém, Győr, Székesfehérvár) lévő albérletek árai lassan felveszik a versenyt a fővárosiakkal.
A magas ingatlanáraknak két réteg van igazán kitéve. Az egyik egészen logikusan az alacsony jövedelműek, a másik pedig az egyetemisták.Az alacsony jövedelműek talán még finanszírozni is tudnák lakhatásukat, már ha a magyar állam nem vetne ki rájuk arányaiban hatalmas adóterhet, ami világszinten egyedülálló Bucsky Péter, a G7 újságírója szerint, aki a Reggeli Gyors vendége volt.
Az egyetemistáknak az albérletek helyett pedig ott lennének a kollégiumok, ahol azonban már öt éve is túljelentkezés volt, nemhogy most, a magas albérletárak mellett – ismertette a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, röviden HÖOK-nak sajtószóvivője, Budai Marcell.
De az se lehet nyugodt, aki végül bejutott a kollégiumba, ugyanis közintézményként ezekre az épületekre is az a szabály vonatkozik, hogy elegendő 18 fokosra felfűteni őket. Budai Marcell viszont reménykedik, hogy ez a rendelet még változhat a kollégiumoknál is, úgy ahogy az általános iskolák esetében történt, hiszen több egyetem és a HÖOK is jelezte a problémát a Belügyminisztériumnak, ahol úgy tűnik, eddig nem zárkóztak el a kommunikációtól.
Az összeállítást a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.
2022. október 4., kedd 18:40
Riporter: Molnár Tamás