Így dolgoznak a magyar mentőcsapatok Törökországban

A Törökországot és Szíriát megrázó hét eleji földrengésnek csütörtökre már több mint 17 ezer halottja van, a sérültek száma pedig 60 ezer felett jár. Több magyar csapat is részt vesz a mentésben. Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője a Reggeli gyorsban a következőket mondta: a Hunor mentőszervezet ötven fős csapata negyedik napja dolgozik éjjel-nappal a helyszínen. Csütörtök reggelig 17 embert illetve kutyát és macskát is ki tudtak menteni a romok közül – tette hozzá. 

Kelemen Zsolt, a Budapesti Tűzoltó Szövetség elnöke a Budapest Mentőszervezet 31 tagú csapatának tagjaként Kahramanmarasban van: tizenkilencen közúton, 40 óra alatt tették meg a 2600 kilométeres utat – számolt be a Klubrádiónak. "Odafelé láttuk, hogy hatalmas a forgalom mindkét irányba" – sokan mindenüket egy személyautóba zsúfolva menekülnek, sokan pedig segíteni jönnek. "Arra emlékeztetett, mint amit a háború elején láttunk Ukrajnában – ahogy az is, ez is egy humanitárius katasztrófa" – mondta Kelemen, aki egyben a mentőszervezet alelnöke is. Az egymilliós városban, ahol a mentésbe beszálltak minden még álló magas és középmagas épület kiürült.

A csapat további tagjai az adanai repülőtérre érkeztek, ahonnan katonai helikopterrel szállították őket a helyszínre. Éjfél körül egyesült a csapat, ekkor kezdték építeni a tábort, illetve kilencen rögtön a mentésbe kapcsolódtak be. Csütörtök reggelig sajnos csak elhunytakat tudtak azonosítani – számolt be Kelemen.

A városban napfelkeltekor a helyi lakosok elindulnak a korábbi házukhoz, "reménykednek, hogy élve vagy legalább holtan megtalálják a családtagjaikat" – mondta Kelemen. Nincs nyilvántartás, nem lehet tudni, hány embert keresnek még. A tűzoltó szerint "a szomorú felső korlát, hogy ez egy egymilliós város". A helyi katasztrófavédelmi egység gyűjt információkat a lakosságtól, a mentőcsapatoktól – bárkitől, aki a városban mozog, arról, hogy honnan hallottak életjeleket. Csütörtök reggel a helyi koordinációs központ 44 ilyen helyszínt azonosított, ahová folyamatosan küldik a csapatokat. Ilyenkor aki oda felvonul, az gondoskodik a saját váltásáról.

Fontos, hogy "a mentésben részt vevők ne terheljék az eleve összeomlott infrastruktúrát" – így a saját élelmükről, ellátásukról gondoskodnak. Központi táborhelyet építenek, ahol a "különböző színvonalú sátrakban, profibb vagy kevésbé profi fűtési eszközökkel sikerül a hőmérsékletet 15-18 fok körül tartani". Így a csapat egy része tud hálózsákokban aludni, közben mások tudnak élelmet szerezni és rendezni a felszerelést – írta le a Budapest Mentőszervezet önkénteseinek körülményeit Kelemen.

Azon a helyszínen ahol a másik magyar, a Hunor mentőcsapat dolgozik éjszaka -9 fok volt. Többen nem tudtak beszélni a hozzátartozóikkal, mert gyenge a mobilkapcsolat – de mind jól vannak, egészségesek. Egy több mint 20 emeletes épületnél dolgoznak, ami az oldalára dőlt – számolt be Dóka.

Különböző módokon dőlhetnek össze az épületek: van amelyik az oldalára dől, és van amelyik a felső emeletektől kezdve omlanak lefelé – az ikertornyok leomlásánál láthattunk ilyet - a saját súlyuknál fogva "rakott palatincsává" nyomják össze az épületeket – magyarázta Kelemen. Ilyenkor sokszor úgy omlik magába a szerkezet, hogy maradnak olyan kisebb üregek, ahol még lehetnek túlélők.

A túlélők romok alatti helyzetét keresőkutyák, vékony résekbe is bedugható keresőkamerák és akusztikus személykeresők segítségével tudják meghatározni. Ezután órákig is eltarthat, hogy utat törjenek hozzájuk, sokszor több tonnás betongerendákat kell mozgatni, ilyenkor a nehézmunkagépeket is bevonják – mondta Dóka.

Ha nem érkezik olyan jelzés egy épületről, ami életjelekre utal, akkor a nehézmunkagépekkel kezdenek: megpróbálják a "palacsinta rétegeket" egyesével lebontani, és minden rétegnél megállnak, hogy a keresőkutyákkal körbenézzenek – zárta az interjút Kelemen Zsolt. 

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Címlapi kép forrása: Kelemen Zsolt