Így tudja megúszni Orbán, hogy évek óta kijátssza az EU-t

Címlapon hozott, hosszú elemző cikket közölt a Politico arról, hogyan rombolta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Uniót 2010-es kormányra kerülése óta, és hogyan úszhatta ezt meg. Az írásban több mint egy tucat jelenlegi és volt politikus, valamint uniós hivatalnok beszél arról, hogyan használta ki Orbán az EU gyengeségeit, sérülékenységét.

Anélkül, hogy bármilyen következménye lenne

2018-ban már az EBEESZ megfigyelők is megállapították, hogy jelentős erő- és forrásfölényre tett szert Magyarországon a kormányzópárt Fidesz, így a választási erőharcban nem voltak biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek – jelzi a Politico cikke mintegy felvezetésként a szeptember 30-ára ígért uniós jogállami jelentéshez, amiről kevesen feltételezik, hogy meg tudná állítani Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök autokrata rendszerét.

Viviane Reding konzervatív luxemburgi politikus, akkori európai bizottsági alelnök, már 2014-ben úgy fogalmazott, a maximumot hozta ki a testület az akkori jelentésből. Nos, az uniónak azóta sem sikerült eredményt elérnie, Orbán továbbra is kiüresíti a demokratikus intézményrendszert, anélkül, hogy ennek bármilyen következménye lenne, miután kihasználja a jogi és politikai rendszer gyengeségeit, sőt, az uniós pénzekkel még erősíti is saját hatalmát.

Keményebb lehetett volna Orbánnal szemben, ha ...

A szókimondó francia zöld párti európai parlamenti képviselő, Daniel Cohn-Bendit a bajok kezdetekor úgy fogalmazott, hogy Orbánból pillanatok alatt Európa Cháveze lesz. Az Európai Néppárt (EPP), élén Joseph Daullal viszont tárt karokkal fogadta, mert így sikerült vezető erővé válnia az Európai Parlamentben. Cserében pedig szemet hunytak a magyarországi botrányok felett. De nem tett másként Angela Merkel német kancellár pártja, a CDU sem – erre Viviane Reding figyelmeztetett. Noha a német párttársak meg-megdorgálták, s az eredmény? Egy lépés előre, kettő hátra.

Neelie Kroes, szintén volt európai bizottsági alelnök a Politicónak adott nyilatkozatában nem rejtette véka alá, keményebb lehetett volna Orbánnal szemben, ha a Fidesz nem lett volna az EPP tagja. Azonban az akkori bizottsági elnök, José Manuel Barroso még most is úgy vélekedett, hogy objektív mércével mérték az Orbán-kormányt, az EPP-hez tartozása nem befolyásolta őket a jogállami helyzet aktuális megítélésében.

 

 Orbán Viktor miniszterelnök és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselőcsoportjának elnöke sajtónyilatkozatot tesz az Országházban 2018. március 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

 

 

Megtörte a Néppárt egységét

A médiatörvénnyel kezdődött minden, és most megint a sajtószabadság ügye van terítéken. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatóhelyettese, Scott Griffen szerint a Klubrádió frekvenciaszerződésének hosszabbítására beadott igény elutasítása azt jelzi, hogy Orbán a maradék független sajtót is el akarja törölni a föld felszínéről.

A Politico-cikk arról is szól, hogy Orbán migrációs ellenkezése kezdte megtörni az EPP-ben a korábbi egységet, s ezzel egy időben a magyar politikus az európai szélsőjobbnak is kezet nyújtott: az olasz Matteo Salvininek vagy éppen a holland Geert Wildersnek.

Az igazi törés az Európai Bizottságot 2014 és 2019 között elnökló é szintén néppárti Jean-Claude Junckerrel való konfliktus során következett be. Jellemző, hogy bár látszólag viccelődve, de a testület vezetője „Helló, diktátor!” köszönéssel fogadta Orbánt egy 2015-ös uniós csúcson, a később években pedig egészen nyílttá, minden viccelődéstől mentessé vált az ellentétük. Orbán a 2018-as parlamenti választási kampányában óriásplakátokon is betámadta a vele egy európai pártcsaládba tartozó bizottsági elnököt. Ez pedig tényleg minden határon túl ment – fogalmazott az újságnak a volt uniós biztos, Günther Oettinger, aki viszont távozva Brüsszelből – most el fogja fogadni a Magyar Tudományos Tanács társelnöki pozícióját.

 

Orbán 2018-as lejárató plakátja Junckerről és Sorosról

 

Késő?

A cikk a jogszolgáltatás rendszerével is foglalkozik, és kitér rá hogy az Európai Bíróság – még ha el is ítélte a magyar bíróságok átalakítására tett orbáni intézkedéseket – a bírói rendszer átalakítása ennek ellenére szépen lezajlott. A CEU ügyében is hasonló történik: ugyan még nincs verdikt, de az egyetem már rég nincs Magyarországon, Bécsbe költözött.

Az Orbán kormányzat ellen a magyar jogállamiság védelmében két éve kezdeményezett hetes cikk szerinti eljárástól pedig mintha ódzkodnának egyes uniós vezetők, mert félelmük szerint a Brexithez hasonló lépéshez vezethet. Ugyanakkor egyre több tagországban ágálnak az ellen, hogy saját adófizetői pénzüket pocsékolják az autokrata magyar rendszerre. Uniós szinten összesen több mint 1800 milliárd euró a tét, aminek felhasználása az EU sorsát is meghatározza hosszú távon. Ha pedig az unió jövőjét együtt aláásó Lengyelország, Bulgária, Málta és Magyarország elleni rendszerkritika eredménytelen lesz, akkor nincs ok az optimizmusra.

Ezzel Judith Sargentini, a hetes cikk szerinti eljárás megszavazását megelőző jogállami jelentés egykori meghatározó figurája is így van, a zöld párti egykori EP-képviselő szerint most már minden késő, és a történelmi tapasztalatok azt mutatják, nincs miben bizakodni.