"Illiberális vírus" - Nem kérdés, Orbánról Viktorról van szó
6/05/2020 07:27
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A demokráciák, a liberális társadalmak, az európai projekt jövőjéről beszélünk, és éppúgy meg kell akadályozni a vírus országok közötti terjedését, mint a COVID-19 esetében. Nemzetközi lapszemle.
Nem csitul az európai médiában az Orbán Viktor hatalomgyakorlási módszereivel szembeni ellenállás. A francia L’Express honlapján Guillaume Klossa neves politikai esszéista – az EuropaNova elnevezésű, párizsi székhelyű elemző műhely alapító elnöke - szólít fel a magyar miniszterelnök által előállított „illiberális” vírus elleni küzdelemre. Szerinte ebben az ügyben a lehető leggyakrabban meg kell szólalni, mert a demokráciák, a liberális társadalmak, az európai projekt jövőjéről van szó, és éppúgy meg kell akadályozni a vírus országok közötti terjedését, mint a COVID-19 esetében.
Orbán a választásokat is elhalaszthatja?
Klossa azzal a törvénnyel kapcsolatban, amelyet március 30-án fogadott el a magyar parlament, és amely a járvány elleni küzdelemre hivatkozva időkorlát nélkül adott felhatalmazást a törvényi előírásokat is mellőző rendeleti kormányzásra, egyebek közt azt emeli ki, hogy a kormányfőnek lehetősége nyílik akár a választások tetszése szerinti ideig való elhalasztására is. A példa nélkül álló felhatalmazás az európai szerződések és az európai emberi jogi egyezmény súlyos megsértését jelenti – állapítja meg Guillaume Klossa.
A szerző szerint nem szabad elfogadni Orbán játékszabályait. Klossa utal azokra az – egyebek közt az Andor László volt magyar EU-biztos, Guy Verhofstadt korábbi belga miniszterelnök, illetve Francesca Ratti egykori politikai tanácsadó nevéhez fűződő – kezdeményezésekre, amelyek az egész kontinensre kiterjedő küzdelmet hirdetnek, és amelyek felhívják a figyelmet a magyarországi helyzet súlyosságára.
A magyar kérdéssel nem csupán a napi- és hetilapok, hanem elemző folyóiratok is visszatérően foglalkoznak. Ilyen volt például nemrég az International Politics and Society – Nemzetközi Politika és Társadalom – című kiadvány, amely a német szociáldemokrata Friedrich Ebert Alapítvány égisze alatt jelenik meg, és amelyben Paul Hockenos írt arról: a rendkívüli helyzet miatti különleges hatalmi jogosultság ajándék az európai autokraták számára, és Magyarországon az időben nyitott felhatalmazás veszélyt jelent a demokráciára nézve. Ez az írás is idézte Andor Lászlót, aki a törvényi előírások által fenyegetett értékek közül különösen a független média jövőjéért aggódik – amely függetlenség már egyébként is erőteljesen visszaszorult a Fidesz-kormányzás elmúlt évtizede alatt.
Paul Hockenos kitért arra is, hogy Magyarországon kívül Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, illetve Szlovéniában is Orbánhoz hasonló gondolkodású populisták igyekeznek kihasználni a rendkívüli helyzet adta hatalmi lehetőségeket.
A Nyugat-Balkán Európához tartozik
Most pedig lássuk a Politico című amerikai portál Brüsszelben szerkesztett európai kiadását, amelynek internetes címoldalán ma reggel a Nyugat-Balkán a vezető téma, Nathalie Toccinak a tollából. A szerző az Instituto Affari Internazionali elnevezésű, külügyi kérdésekkel és európai integrációs témákkal foglalkozó olasz elemző intézet igazgatója, és jelenleg különleges tanácsadóként működik Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője mellett. A cikk fő üzenete: a Nyugat-Balkán Európához tartozik, és a világjárvány utáni helyzetben a térség számára az EU-ra való támaszkodás – és esetleg az EU-tagság – jelenti majd az egyetlen kibontakozási lehetőséget. Megjegyzem, hogy ez a felfogás deklarált szakítást jelent az Európai Bizottság előző elnöke, Jean-Claude Juncker hozzáállásával, aki már megbízatása kezdetén leszögezte, hogy hivatali ideje alatt nem számol egyetlen olyan országgal sem, amely csatlakozhatna az unióhoz.
Tocci cikke ahhoz az eseményhez kapcsolódik, hogy az EU soros elnökségét ellátó Horvátország ma virtuális jelleggel tanácskozást szervez az unió és a nyugat-balkáni térség vezetői között. Az írás nem rejti véka alá azokat az aggodalmakat, hogy a járvány nyomán Szerbiában Aleksandar Vucic elnök részéről megszaporodtak az EU-val szembeni szemrehányások, illetve bókok hangzanak el Kína felé. Vucic a választásokat is elhalasztotta, és oly módon hirdetett rendkívüli állapotot, hogy saját kezében több hatalmat összpontosított. A térség másik nyugtalanító fejleménye, hogy Koszovóban Hasim Thaci elnök politikai válságot robbantott ki Albin Kurti demokratikusan megválasztott kormányával szemben. Az ilyenfajta fejlemények azonban – olvasható a Politicóban megjelent cikkben – valójában semmi újdonságot nem jelentenek a Nyugat-Balkánon, miként Orbán Viktor Magyarországán sem történik más, mint az, hogy a koronavírus-járvány a korábbinál erősebb megvilágításba helyezi azt az utat, amelyen az ország már egyébként is jár.
A Nyugat-Balkán – írja Nathalie Tocci – csaknem egy évtizede csúszik az autoriter berendezkedés felé. Ezek a hatalommegragadási kísérletek azonban nem erőfitogtatást jelentenek, hanem éppenséggel kényszert, vagyis gyengeséget – azt, hogy a térség polgárait – és ez vonatkozik egyébként Magyarországra is - nem olyan könnyű ellenőrzés alatt tartani, mint azt néhány leendő despota gondolná. A veszély a szerző szerint nem abban áll, hogy a Nyugat-Balkán kínai eldorádóvá változik, hanem abban, hogy társadalmilag, gazdaságilag és demokrácia szempontjából lesüllyed. A világjárvány nyilvánvalóvá tette, hogy a térségnek külső partnerekre van szüksége a túléléshez – indokolja Nathalie Tocci az EU-hoz való közeledés szükségességét.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás.
2020.05.06. 06:00
Szerző: Kárpáti János
