Íme, itt az új német kormány
7/12/2021 07:03
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Gyakorlatilag mindhárom párt elégedett lehet a koalíciós tárgyalások eredményével, megkapták azokat a tárcákat, amelyeket szerettek volna.
A 17 tagú kormányban a szociáldemokraták (SPD) 8 helyet kaptak, ebben benne van Olaf Scholz kancellári helye is, a többi 9 helyen a Zöldek és a szabaddemokraták (FDP) osztoztak meg. Németországban nem egyszerű a politikai helyzet, 16 tartományban 14 különböző koalíció van jelen, tulajdonképpen csak egyetlen párt van politikai karanténban, ez pedig a szélsőjobbos AfD, azaz Alternatíva Németországért, amely keleten egyébként különlegesen erős és népszerű.Létezik a német jogban egy különleges intézmény, ez a mjnisztérium vétójoga, ilyet kaptak a zöldek, akik a klímavédelemmel foglalkozó minisztériumot viszik, és a szabaddemokraták, akik a digitalizációval foglalkoznak. Ez is mutatja, hogy az új német kormány mit tart a legfontosabb teendőnek, mire figyel oda a legjobban. Prőhle Gergely, Magyarország volt berlini nagykövete hozzáteszi, hogy azért nem egészen világos, hogy mit is jelent ez a vétójog, ezen még német jogtudósok is vitatkoznak.
Nos, nézzük akkor a tárcakiosztást a teljesség igénye nélkül. Először a szociáldemokraták. Az egészségügyet Karl Lauterbach orvos kapja, aki a járvány óta a legismertebb közegészségügyi szakemberré vált a közvélemény szemében. Az építésügyért Klara Geywitz lesz a felelős, aki a kabinet egyetlen kelet-német tagja. Az építésügy fontos pontja volt a koalíciós tárgyalásoknak, mert Scholz évente 400 ezer új lakást akar építtetni, hogy megoldja a lakhatási problémát új, megfizethető bérlakásokkal. Hubertus Heil marad a munka- és szociális ügyekért felelősminiszter, nem kisebb feladattal, mint a munkanélküliségi juttatások rendszerének átalakítása.
A zöldeké a külügy, a környezet- és természetvédelem, a fogyasztóvédelem, a nukleáris biztonsággal is ők foglalkoznak. Az ökopárt kapta meg a mezőgazdasági és élelmezési tárcát, és természetesen a klímavédelmet is.
Az FDP kapja a pénzügyminisztériumot, az oktatási, tudományos, kutatási tárcát, a közlekedést, valamint a digitális infrastruktúrával foglalkozó minisztériumot.
Prőhle Gergely szerint mindhárom párt jó jött ki az osztozkodásból, bár a szabaddemokraták első látásra mintha kevesebbet kaptak volna a vártnál.
De hogyan is alakult ki ez piros-sárga-zöld koalíció?
Azt már az előzetes felmérések megmutatták, hogy a választók többsége nem akarja kormányon látni Angela Merkel pártját. Az eredmények: nyertek a szociáldemokraták (SPD) 25,8 százalékkal, a CDU/CSU 8 százalékot veszítve 24,1 százalékot ért el, a zöldek 14,6 százalékot kaptak, a szbaddemokraták (FPD) 11,5 százalékot. A két nagy párt még soha nem volt ilyen gyenge, amikor az új kancellárnak hivatalba kellett lépnie, most történetesen Olaf Scholznak. Scholz alkancellár volt, Angela Merkel pénzügyminisztere. Koránt sincs olyan markáns arcéle, mint Merkelnek. Persze a többi vezető politikusnak sincs. Ennek ellenére a német szavazók most nem pártok, programok alapján választottak –mondja Prőhle Gergely- hanem személyek alapján. A pártok programjai ugyanis nagyon hasonlóvá váltak egymáshoz, már nincs markáns karakterük. Jól mutatja ezt Annalena Baerbock leendő külügyminiszter esete is, akit sokan alkalmatlannak tartanak a posztra, ezért elvándoroltak a Zöldektől. Zárójelben megjegyzendő, hogy a külügyek irányítása a legtöbb országban az eső számú vezető kezében van, jelen esetbe Scholz kancelláréban lesz.
A új német kormány egyik legfontosabb megoldandó feladata a bevándorlás. Azt maga Angela Merkel is kimondta: történt, ami történt 2015-ben, Németország nem tud több menekültet befogadni. A willkommenskultur elhibázott lépés volt, vélik egyre többen. Feltehetően valamiféle tili-toli, irányított bevándorlás lehet majd a megoldás. Persze,ha egész Európát nézzük, akkor látnunk kell azt is, hogy Franciaországnak egészen más az álláspontja a kérdésben és azért csak létezik egy francia-német tengely. Ami pedig a német-magyar kapcsolatokat illeti. Sokan keményebb német fellépésre számítanak Orbánnal szemben. A két ország viszonya azonban már nem csak politikai. Jelentős az autógyártás, de jelentős hadiipari befektetések is történtek és német cégek kutató, fejlesztő részlegeket is telepítettek ide. A kapcsolatrendszer tehát sokrétű és a német iparnak van befolyása a politikára.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:Pixabay.
2021.12.03. 19:00
Műsorvezető: Szénási Sándor
