Iványi Gábor: Nem vagyok az az ember, aki elrejtőzik, vagy visszafogja magát
8/02/2022 20:07
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az Oltalom Karitatív Egyesület elnökét, Iványi Gábort kérte fel Márki-Zay Péter az ellenzék államfőjelöltjének, aki Novák Katalin kormánypárti jelölttel szemben jelenthetne alternatívát. A Megbeszéljük című műsorban Iványi Gábor elmondta, még nem mondott igent a felkérésre, ugyanakkor azt megtiszteltetésnek tekinti. Arról is beszélt, hogy ebben a háborús feszültségben mi az, amit egy államfőnek mondania kellene az embereknek.
Iványi Gábort kérte fel Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt ellenzéki összefogás közös államfőjelöltjének, aki ennek ellenére mégsem közös jelölt, mivel a Jobbik vezetőinek az a véleménye, hogy a szavazóbázisuk semmiképpen sem szavazna rá. "Ezért én egyáltalán nem haragszom" - mondta az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke a Megbeszéljük című műsorban. Bár az is igaz, hogy a köztársasági elnökről nem a választóknak kell szavazniuk, hanem a parlamenti képviselőknek, de Iványi szerint lehetséges, hogy ők sem szavaznának rá.
Legalább 40 parlamenti képviselő támogatására lenne szükség ahhoz, hogy valakiből államfőjelölt legyen, amit az ellenzék csak a jobbikos képviselők szavazatával együtt érhetne el. Bolgár György a műsorban kifejtette, hogy ő nem érti, hogy a jobbikosok miért nem támogatják Iványit, hiszen szerinte a lelkész napi 25 órában a szegényekért, az elesettekért, az országért dolgozik, keresztény, nem sértő karakter, amire Iványi kuncogva megjegyezte, hogy meghatja, amit hallott, de neki nincs ennyire jó véleménye önmagáról, majd hozzátette, hogy nem is mondta, hogy elvállalja a felkérést, hanem azt mondta, nem zárkózik el előle.
Mint mondta, nem álszerénységből mond ilyet, hanem "ha az embernek a hazája nyújt néhány pillanatig esélyt, hogy tegyen érte, akkor ezt megtiszteltetésnek tekinti". Még úgy is, ha borítékolható, hogy mi lesz az államfőválasztás eredménye.
"Felismerni a pillanatot és megszólalni, és határozottan elmondani, milyen jövőt kíván, szán az ember a népének, országának, felemelő dolog, megtiszteltetés". Ezzel együtt Márki-Zaynak a felkéréskor azt mondta, jó szívvel támogat bárkit, akiben meg tudnak egyezni. Ő úgy hallotta, három ember közül kerül ki az ellenzéki pártok jelöltje, de ő arra semmiképpen sem vállalkozna, hogy a másik két jelölttel megvívjon. "Az komolytalan lenne".
Ha mégis összejönne a 40 ellenzéki képviselő támogatása, vajon automatikusan megkapná-e a lehetőséget, hogy a Parlamentben felszólaljon és negyed órában elmondja, milyen országot képzel el? Iványi szerint a Fidesz akár opponálhatna is: "a parlament bármit megtehet, és mint láttuk, az is megtörténhet, hogy ha a bíróság hoz egy döntést, akkor azt egy rendelettel felül lehet írni". Ebből következően szerinte nincs automatizmus. Ha ugyanakkor valódi verseny lenne az államfőjelöltek között, és a kormánypártok attól tarthatnának, hogy egy nyílt versenyben az ellenzéki jelölt győz, Iványi szerint "a jelenlegi helyzetet ismerve mindent elkövetnének, hogy ne jusson szóhoz az ellenzéki jelölt, de így valószínűleg nem akarnák nevetségessé tenni magukat azzal, hogy erre a tíz-tizenöt percre megvonják a szót". De nem lepné meg az ellenkezője se.
Azt a kérdést is megkapta, hogy miben látná a feladatát mint államfő? "Az biztos, hogy a mostani köztársasági elnök egy kötött dolog, nem rendelkezik túl nagy mozgástérrel". Szerinte az államfő annyit tehet, hogy időnként visszaküldi azokat a jogszabályokat megfontolásra, amiket "a törvényekkel összhangban nem lát elfogadhatónak", de aztán a törvény újratárgyalása után kénytelen aláírni, "vagy bejelenteni, hogy akkor ő így lemond". Egy háborús feszültségben, "ami kezd elérni bennünket, még akkor is, ha én reálisan nem tartok attól, hogy ez az őrültség kirobban a szomszédban", ebben a helyzetben felhívná "a honfitársai figyelmét, hogy volt már ilyen, hogy küzdöttünk a felvidékért, és mi lett ennek a következménye".
Szerinte ebben a háborús feszültségében odafutni Putyinhoz, az politikai szerencsétlen és elfogadhatatlan lépés. Nem tudta megmondani, hogy egy köztársasági elnök ilyen helyzetben megszólalhat-e, de ő biztosan megszólalna, és elmondaná "négyszemközt, majd egy nagyobb körben és a nyilvánosságnak is", hogy mi az, amitől félti a saját népét, és mit tart elfogadhatatlannak azoktól, "akik a kormány kerekét forgatják". Éppen ezért valószínűnek nevezte, hogy emiatt esélytelen, hogy akár csak egy szavazatot is kapjon a kormánypártoktól, mert tudják, hogy ugyanazt tenné ezután is, amit eddig tett, csak nagyobb felhatalmazással: elmondaná, amit fontosnak tart, amitől félti az embereket. Hozzátette, ezt eddig is tette, függetlenül attól, hogy milyen kormány volt hatalmon. Mindig elmondta, hogy "mi az, ami a szegényeknek fáj". Élne a lehetősséggel, hogy az adott helyzetben megpróbálja befolyásolni az eseményeket.
"A mi lenne, ha" helyzeteket jó ideje nem szokta mérlegelni, de szerinte senki nem engedheti meg magának tisztességes politikusként, hogy ha megfelelő hívást kap, akkor kibújjék az alól. Ha ő benne látják azt, aki képes megfogalmazni azokat a gondolatokat, vágyakat, kimondani, ami másnak fáj, akkor meg kell tennie, függetlenül attól, hogy meghallják vagy nem.
"A beszéd kivételesen nagy erő, amivel az embernek élnie kell, nem teheti meg, hogy nem szól, nem lép fel, nem teheti meg, hogy kétféleképpen beszél, ha módja nyílik mások érdekeit képviselni. Bűn nem tenni ezt" - mondta. "Nem vagyok az az ember, aki elrejtőzik, vagy visszafogja magát, nem vagyok minden áron beszélni akaró ember sem, Mózessel szólva, nehéz ajkú ember vagyok, valóban nem feltétlenül beszélni akaró ember", de ha lehetőség nyílik, nem zárkózna el a felkéréstől.