Jávor: Az Index-ügy adhat lökést a magyar médiahelyzet uniós kivizsgálásának

Az Index megszűnése, felszámolása miatt elég komoly vita alakult ki az Európai Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján hétfőn a magyar médiahelyzetről. Újságírók szóvá tették az Index vagy a KESMA ügyét, az erre érkezett válaszokra pedig egy északír tudósító, Catherine Feore annyit reagált: ezek üres szavak. A többi között szóba került egy panasz, amelyet ki kellene vizsgálni már négy éve. Ennek szerzői a Klubrádió és Jávor Benedek; a Párbeszéd politikusát kérdeztük a helyzetről.

Elmondta, két panaszról van szó, mindkettőt a Klubrádió, a Mérték Médiaelemző Műhely és ő adta be. Az első, a négy évvel ezelőtti a közmédia finanszírozásáról szól, mert az szerinte nem áll összhangban az erre vonatkozó európai uniós elvekkel. A médiaügyek tagállami szabályozásban vannak, ez magyarázhatja a Bizottság tétovaságát, és az is igaz, hogy ilyen ügy korábban nem volt. Mindenesetre, hogy négy éve nem történik semmi érdemi, az inkább „a szándék, a bátorság vagy az akarat hiányát” tükrözi – fogalmazott.

Egy másik panaszt szintén közösen nyújtottak be (tavaly januárban), az arról szólt, hogy a magyar állam politikai alapon kifizetett reklámköltései milyen mértékben torzítják a reklámpiacot versenyjogi szempontból. Jávor Benedek hangsúlyozta: ez sokkal tisztább ügy, ezért felfoghatatlannak, érthetetlennek tartja, hogy miért nem történt semmi érdemi előrelépés.

Azt reméli, hogy az Index-ügy lökést adhat a vizsgálatoknak, hiszen a Bizottság úgy működik, hogy amivel kapcsolatban politikai nyomás érkezik, azt szorgosabban vizsgálja (noha ez nyilván nincs benne a munkaköri leírásában). Az Index-ügy most egyértelműen reflektorfénybe állította a médiaszabadság helyzetét Magyarországon. Ugyanakkor a Bizottság hatásköre nagyon korlátozott médiaügyben, épp ezért kerestek olyan témákat, mint a versenyjog, amelyekben mégis léphetne a testület. 

Jávor Benedek beszélt arról is: a magyar reklámpiacon az állam a legnagyobb hirdető, ez teljesen egyedi, olyan médiapiac nincs máshol Európában, hogy a hirdetési bevételek ennyire az államhoz legyenek kötve. Ez idézi elő, hogy az állam a reklámköltéseken keresztül befolyásolja az egyes médiatermékek megélhetését, méghozzá közpénzzel. Szerinte éppen ez sérti súlyosan az európai versenyjogot, hiszen bizonyos sajtótermékek akkor is vígan megélnek, ha semmit nem csinálnak, mások viszont jelentős eléréssel, olvasottsággal nem kapnak az állami reklámtortából. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy az állam hol hirdet és hol nem, hanem arról is, hogy az állami hirdetések „jelzőlámpaként” mutatják, melyik sajtóorgánumhoz érdemes befektetni és melyikhez nem. Akár öncenzúrából is távol tarthatják magukat a hirdetők a „nemkívánatos” médiatermékektől, és oda fordulnak, ahol jó kapcsolatokat remélnek a kormánnyal.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: tüntetés az Index felszámolása miatt, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt