Jeszenszky Géza: A magyar külpolitika megölte a visegrádi együttműködést

Új ablakban

2023. március 30. Megbeszéljük részlet (2023.03.30.) Jeszenszky Géza

11:49

00:00

A lengyel miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki szerdán Bukarestben azt mondta, Lengyelország új gazdasági közösséget tud építeni Romániával és Ukrajnával együtt. Szerinte Varsó és Bukarest együttműködése a kulcs ahhoz, hogy a kelet-közép-európai régió hangját jobban hallják a világban.

A magyar külpolitika megölte a visegrádi együttműködést, már nincs V4, hanem csak V1 van – mondta Jeszenszky Géza a hír kapcsán. Hozzátette, Morawiecki javaslata azt mutatja, hogy Lengyelország már leírta a magyar kormányt, és máshol keres újabb barátokat. A közép-európai országok látják a keleti orosz-ukrán harc kockázatait, ezért egymást közt keresnek szövetségeseket. Például Románia meglehetősen nagy segítséget nyújt mind szavakban, mind fegyverszállítmányokban Ukrajnának. Ez logikus, hiszen ha Oroszország felülkerekedne ebben a háborúban, valószínleg egy Lukasenkáéhoz hasonló bábállamot építene ki Ukrajnában, amit Románia jobb szeretne elkerülni – magyarázta a volt külügyminiszter.

Orbán Viktor is észrevette, hogy egy új erőközpont alakul: bár ő Romániát még nem sorolta oda, de Lengyelországot és Ukrajnát igen. Hogy ha megvalósul Morawiecki elképzelése a lengyel-ukrán-román erőközpontról, akkor az egy hatalmas mértékben megváltoztatná a kelet-európai erőviszonyokat, a kimaradó Magyarországnak pedig ebből csak kára származna – vetette fel a műsorvezető, Bolgár György.

Jeszenszky Géza kifejtette, hogy az Európai Unióban mindig is létrejöhettek alkalmi csoportosulások egy-egy konkrét ügy támogatására. Most Európa egészének az az érdeke, hogy Oroszország ne győzze le Ukrajnát, de legfőképpen Ukrajna közvetlen szomszédainak, a balti államoknak, illetve Lengyelországnak és Romániának, tette hozzá. Ha Ukrajna csak a lengyelekkel társulna szorosabban, az katonailag is, gazdaságilag is egy blokkot jelentene az EU-n belül. Ilyen alkalmi blokkot nem is lehet meggátolni, ugyanakkor mivel tagjai a NATO-nak, ezért nem jelentenek katonai fenyegetést az uniós országokra – magyarázta a szakértő.

Ha Magyarország kimarad ebből az együttműködésből, akkor végleg elesne Ukrajna szimpátiájától, továbbmenve pedig abból a jó üzleti lehetőségtől, amit az ország újjáépítése jelentene – véli az egyetemi tanár. Magyarországnak a retorikája viszont abszolút az ellentéte a segítőkészségnek, tette hozzá. Szerinte amikor a magyarok joggal várják, hogy Ukrajna rendezze a kárpátaljai magyarok oktatási jogait – amit egyébként szerződésben '91-ben vállalt –, akkor egy baráti Magyarország tényleg be is nyújthatná erről a számlát, mondván "mellettetek álltunk a bajban, most viszont elvárjuk azt, hogy ezt az apró problémát pedig orvosoljátok".

Jeszenszky Géza szerint egy új kormánynak sokkal könnyebb dolga lenne visszafordulni arról az útról, amire az Orbán-kormány lépett. Viszont ennek az eshetőségnek csekély a valószínűsége még hosszabb távon is – véli a volt külügyminiszter. Emlékeztetett rá, hogy belföldön és külföldön egyaránt arra figyelmeztetik Magyarországot, hogy ha betetőzik az az elszigeteltség, akkor az európai országok még csak a késztetést sem fogják érezni arra, hogy Magyarországgal jobb viszonyt ápoljanak. Gazdaságilag Ukrajna és Lengyelország sokkal jobb partnernek fog számítani, ez pedig gazdasági elszigetelődést is jelent, ami mindenképpen a magyar érdekekkel ellentétes – magyarázta Jeszenszky.

Ezzel szemben hiába nyit Magyarország Kína és Oroszország felé, ezekkel az országokkal nem lehet kereskedni, egyrészt a vállalhatatlan belső viszonyaik, másrészt a kereskedelmük nyugathoz képesti elmaradottsága miatt – mondta Jeszenszky. Hozzátette, ez hihetetlen felelőtlen magatartás eredménye, ami most szemünk előtt történik, és az ember csak sajnálattal és hát mondjuk elképedéssel hallhatja és láthatja mindezt.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.