Jó lenne, ha mindenbe azért nem okoskodnának bele az illiberális politikusok

A politika és a tudomány frontvonalából adott helyzetjelentést a Bonyolult dolgokban Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója, akinek intézete még szeptember 1-ig tartozik a Magyar Tudományos Akadémiához – miután annak kutatóhálózatát a kormány elvette.

Az akadémiai tudományos műhelyek ősztől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működnek tovább. Az új felállás szerint a szervezet irányítótestületébe az Akadémia, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium is hat-hat tagot delegálhat, az elnökének pedig a kormánybarátnak tartott Maróth Miklós, orientalista professzort nevezték ki. A kormányzat jelöltjei így, ha ez elnök is velük szavaz, meghatározhatják a kutatóhálózat jövőbeni működését.

Boda Zsolt elmondta, az elmúlt egy évben lezajlott, új rendszert eredményező méltatlan eljárás után a hangulat nem épp felhőtlen a kutatóközpontban. Bár elméletileg a fenntartón és a névcserén kívül egyelőre más nem változik, nem tudni, ez hosszabb távon is így marad-e, még bizonytalan, hogy korlátozzák-e a jövőben a munkatársak kutatói autonómiáját, a tudományos szabadságot. Mindenesetre van, aki a változások miatt már elhagyta az intézményt. A kolléga korábban is kapott munkaajánlatokat más helyekről, de ezekre eddig nemet mondott; most másképp döntött, úgy érezte, neki az már sok, ami az MTA-val történt – mondta a főigazgató.

Boda Zsolt megjegyezte, nem értik, miért került sor az átalakításra, nem kaptak világos magyarázatot, és épp ez az ijesztő, mert nem tudni milyen problémát, és miért pont így, a kutatóhálózat leválasztásával és nagyobb ellenőrzésével akar megoldani a kormányzat.

Az eddig elhangzott lózungok, érvek nem megalapozottak, tehát maradnak a rossz érzések, főleg, hogy az, ami az MTA-val történt sokban hasonlított arra, ami a putyini Oroszországban esett meg az ottani akadémiával – mondta Boda Zsolt, akinek a tudományos szabadság fogalmáról Törökország is eszébe jutott, ahol Erdogan elnök rendszerében százával, ezrével tartóztatják le, nem csak az újságírókat, hanem a kutatókat is.

A főigazgató szerint ezek az illiberális vezetők, akik gyanakodva tekintenek a tudományra, és megpróbálják befegyelmezni, a vélemény és lelkiismereti szabadság határait feszegetik. Nem tetszik nekik, ha valaki nyíltan kimondja a véleményét, akár szakemberként tudományos kérdésről, illetve félnek az egyes politikai döntések megítélését, azok hitelességét is meghatározó tudományos igazságoktól, az esetleg kormányzati támogatást élvező áltudományos elméletek cáfolatától.

Mégis, a jelekkel egyelőre nem foglalkozik, és várakozással tekint a jövőbe, ha pedig azt tapasztalja, hogy a politika beleszól tudományos kérdésekbe, megrendeléseket ad le, ő lesz az első, aki erre felhívja a figyelmet – mondta Bida Zsolt.

Egyébként negatív példát az akadémiai kutatóhálózat elvétele előttről is lehet mondani – tette hozzá. A Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője emlékeztetett rá, hogy még 2017-ben Rétvári Bence államtitkár azt mondta, a társadalmi nemek szakirány nem tudományos terület. Ez, bár nem tűnik olyan jelentős történésnek, mint az MTA kutatóhálózatának leválasztása, vagy a CEU elűzése, de elvi szinten nagyon jelentős ügy, mert 1990 óta talán először fordult elő, hogy egy politikus mondta meg, mi a tudomány és mi nem – amúgy szembe menve az alaptörvénnyel. Ez megengedhetetlen – tette hozzá a főigazgató.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!