Gúnydallal reagáltak magyar tudósok a kormány terveire

Rendkívül sok a hasonlóság a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) mostani felállása és az annak átalakítása melletti kormányzati érvelésben rendre felhozott német Max Planck Társaság működése között. Magyarországon is pályázati rendszerben bírálják el a kutatási javaslatokat, az odaítélhető összegek nagy részéről pedig független szervezet dönt – erről beszél a Klubrádióban Koncz Csaba biológus, az MTA doktora, a Max Planck Társaság kölni növénynemesítési kutatóintézetének csoportvezetője.

Az Akadémia szegedi biológiai kutatóintézetének tudományos tanácsadója szerint egyetlen probléma van, amit fontos lenne megoldani: hogy a döntések nemzetközi pályázati rendszerben szülessenek meg, ahogy azt már más posztkommunista országokban is gyakorlat. A hazai eljárásban ugyanis legfeljebb a külföldön dolgozó magyar kutatóknak küldik ki az itthoni pályázatokat értékelésre. Ezen kívül természetesen az is lényeges különbség a kinti és a hazai helyzet között, hogy míg Németországban nagyjából a GDP 3 százaléka megy a tudomány támogatására, Magyarországon ez az összeg 1 százalék alatt marad.

Koncz Csaba arról is beszélt, az MTA, illetve kutatóhálózatának átalakítása kapcsán ugyanazt gondolja, ami a német tudományos csúcsszervezetek által a magyar innovációs miniszternek küldött levélben szerepel. Ebben felhívják Palkovics László tárcavezető figyelmét, hogy amit tervez, az nem helyes.

A tudós szerint már az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) eddigi MTA-val kapcsolatos ténykedése is nagyon nagy károkat okozott a magyar tudományos életben. Jellemző, hogy az Akadémia szegedi kutatóintézetében a jelen állapotokra reagálva átírták a Kossuth-nóta szövegét, a nagy magyar államférfit az MTA-elnökére cserélve a dalban. „Lovász László azt üzente, elfogyott a rezsicsekkje. Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni. Éljen a magyar tudomány! Éljen a haza!”– szól a dal új változata.

 

 

Címlapkép: Facebook