Jogállamiság: Magyarország „semmilyen szempontból nem működik normálisan”

Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt kérdeztük a World Justice Project jelentéséről, amely jogállamiság szempontjából 128 országot rendezett sorba. Ebben Magyarország a tavalyihoz képest két helyet rontott, a 60. helyre került Nepál és Indonézia közé. Mennyiben súlyosbodott a helyzet? Nagy Boldizsár szerint nem ez a két hely a döntő, hanem az, hogy a környező országok a 20-30. hely környékén vannak, Csehország a 18., Szlovénia a 24., Lengyelország a 28., Románia a 32. ebben a rangsorban. Ehhez képest az 58.-ról a 60.-ra csúszni „már csak egy szög a koporsóban”. Romlott a nyílt kormányzat, a büntető igazságszolgáltatás helyzete és relatíve nagyot romlott a kormány ellenőrizhetősége, míg javulás sehol sem volt.

Ha van valami, ami ennek következménye lehet Nagy Boldizsár szerint, akkor az, hogy elveszi a fényt a migrációs vitáról, a magyar kormány még kevésbé állíthatja be úgy, hogy az őt ért jogállamisági kritikák a migrációról szólnának. Ugyanis ez a jelentés nyolc dimenziót vizsgál, ebből hétben az ország nagyon rosszul teljesít, ezek a többi között az alapjogok, a nyitott kormányzat, a korrupció hiánya, de még a polgári igazságügyek is. Egyedül a rend és biztonság területén teljesít jól.

Sokkal nagyobb a baj, mint az egyébként szintén elmarasztalt Lengyelországban, ahol 1-2 problémás terület van, de alapvetően normálisan működik az ország. Magyarországról viszont az derül ki Nagy Boldizsár szerint, hogy „semmilyen tekintetben nem tud normálisan működni”, kivéve a rendfenntartó erőket. Ezekkel az EU is tisztában van, a jelentés radikális újdonságot nem hoz, csak újabb érvet amellett, hogy még kevésbé lehet a migráció témájára szűkíteni a vitát, ehelyett a jogállam és a joguralom minden vonatkozásáról kell beszélni, hiszen „mindegyik sérül, inkább nagyobb mértékben”.

Mi lenne a hatékony lépés? Nagy Boldizsár szerint leginkább az, ha a magyar vezetés belátná, hogy végzetes úton jár, és már elég messze jutott. De az EU-nak is vannak eszközei, a támogatások visszatartása, a szavazati jog ideiglenes megvonása, az elszigetelés. A rendszer nagymértékben arra támaszkodik, hogy vezetője a „hűbéreseinek” újraosztja ezeket a forrásokat, ezért jó eszköz lehet az EU-támogatások megvonása vagy a kontrolljuk áthelyezése máshová. De irracionális rendszerben nem feltétlenül lehet jó eszközöket találni olyan koordinátarendszerben, amely racionális rendszerre találtatott ki. Az EU racionális rendszer, azt feltételezi, hogy minden tagállam együtt akar működni és vannak közös értékek. Ha az derül ki egy tagállamról, hogy nem akar együttműködni és nem vallja a közös értékeket, akkor az uniónak új megoldások után kell néznie, ez tart most – közölte.

Az úgynevezett felhatalmazási törvényről a nemzetközi jogász azt mondta: a magyar kormány olyan hatalomra tett szert, amelyet az alaptörvény alapján nem kaphatna, mert abban nem szerepel a veszélyhelyzet leírásánál a járvány, az a katasztrófavédelmi törvényben szerepel, megkülönböztetve a többitől. Ebből fakadóan olyan jogosítványokat is vindikál magának a kormány, amelyek nem járnának neki, ráadásul ezzel visszaélve olyanokra használja, amiknek semmi köze a járványhoz, mint a közgyűjteményi dolgozók helyzetének megváltoztatása – mondta Nagy Boldizsár. Szerinte hamis az érvelés, amely szerint „ilyen másik országban is van”, ez „Frankenstein-államhoz” vezet. Egy elnöki rendszerben nagyobb hatalma van az elnöknek, mint egy parlamentáris demokráciában a miniszterelnöknek, és ha egy ilyen berendezkedésű országból vesznek egy adott jogi mechanizmust, mondván, hogy ott is van ilyen, az rossz lépés, az alkotmányos hagyományok figyelmen kívül hagyását jelenti.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: Orbán Viktor Facebook-oldala