Jogvédő: Az újabb Alaptörvény-módosítás a kormány hatalmát túlbiztosítja, más funkciója nincs
10/05/2022 10:40
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Ma szavazhat a parlament a tizedik Alaptörvény-módosításról, ami rengeteg visszaélést magában hordoz, ezért a jövőben sem lehetünk nyugodtak, mondta Lázár Domokos, az Eötvös Károly Intézet jogász kutatója a Reggeli gyorsban. Szerinte az eddigiekben is kizárólag a NER hatalmának a túlbiztosításáról szóltak a módosítások, és a veszélyhelyzet leple alatt a kormány a járványügyhöz távolról sem kapcsolható intézkedéseket hozott a saját hatalmának megtartása érdekében. Ezt azért teheti meg, mert az Alkotmánybíróság nem látja el a feladatát.
Továbbra is működik a törvénygyár, amit az Alaptörvény mostani, tizedik módosítása is mutat. Ez a gránitszilárdság fogalmát erősen megkérdőjelezi, mondta Lázár Domokos, Eötvös Károly Intézet jogász kutatója a Reggeli gyorsban.
A tervek szerint kedden újra, tizedjére is módosítják az Alaptörvényt. Lázár elmondta, több mint két éve különleges jogrendben éljük az életünket, eddig a járványhelyzetre hivatkozott veszélyhelyzet volt az irányadó. "Most egy új esettel bővíti a veszélyhelyzeti tényállás körét": humanitárius katasztrófa és szomszédban zajló fegyveres konfliktus, háborús helyzetben is hozhassanak különleges döntéseket.
A kormány kétharmados többséggel bármikor módosíthatja az Alaptörvényt, ezzel kapcsolatban Lázár Domokos azt mondta, hogy az ilyen rendszerekben − és szerinte a magyar helyzetet semmiképpen sem lehet demokratikusnak nevezni, ezért autokratikus berendezkedésnek emlegette −, hogy a hatalomnak sosem elég a biztosítékokból. Ahogy a közalapítványokba való kiszervezésnél, úgy most is azt látjuk, hogy a NER túlbiztosítja magát és túlbiztosítja a saját mozgásterét, miközben a jogállami intézményrendszert teljesen leépítette. Lázár szerint a kormány a tizedik alaptörvény-módosításban, az elmúlt két év veszélyhelyzeti kormányzásának folytatását próbálja biztosítani.
Az Alaptörvény mostani módosításának indoklásban az szerepel, hogy az ukrajnai háborús helyzetre való tekintettel meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a kormány gyorsan és határozottan tudjon lépni: ez az indoklás 2020 márciusából ismerős lehet bárkinek a felhatalmazási törvényből, mondta.
Lázár szerint a valódi demokratikus rendszerekben is létezik az a fajta jogi indok, ami a hasonló lépéseket lehetővé teszi és legitimálja, de Lázár szerint a NER esetében hátsó szándékok feltételezhetők, és mindig a jogalkalmazás szintjén dőlnek el a részletek. Az elmúlt két évben a veszélyhelyzeti felhatalmazást a NER egy sor olyan törvény, intézkedés meghozatalához használta fel, aminek semmi köze nem volt az egészségügyi válsághelyzet elhárításához. Akár a balatoni koncessziók ügyét, a különleges gazdasági övezetek létrehozását említjük, még közvetett közük sem volt az egészségügyi helyzethez, ezért Lázár szerint félő, hogy az új tényállást is hasonló intézkedések meghozatalára fogja felhasználni a Fidesz.
Amennyiben valódi Alkotmánybíróság működne, ami a kormányzatnak kritikusa és nem kiszolgálója lenne, Lázár szerint akkor lenne egy külső kontroll, ami a hátsó szándékokat időben észleli és tesz ellenük, és amelyben állampolgárként bízhatnánk. A valódi fékek és ellensúlyok kiiktatódott a rendszerből, korlátlanul bármit megtehet Orbán és rezsimje - mondta.
Lázár azt mondta, a veszélyhelyzeti kormányzást durva dolgokra is felhasználták, mint például, hogy leépítették a jogvédelmet az adatvédelem terén, a kötelező oltási regisztrációra megadott e-mailekre propaganda üzeneteket kapunk a kormánytól, illetve a kórházi ágyak felszabadítására vonatkozó miniszteri jogszabályok, vagy a járványügyi rémhírterjesztés tényállása is alkotmányellenesek voltak, amikor több esetben véleményüket kifejező állampolgárokat vittek el a rendőrök. "Egy sor olyan dolog végbemenet a veszélyhelyzet leple alatt, ami elképesztő" - mondta.
Ez a szituáció rengeteg visszaélést magában hordoz, ezért a jövőben sem lehetünk nyugodtak, miközben az Orbán-rendszer járja a pávatáncát az EU és a kelet között, amikor a hatalmának a biztosításáról van szó, akkor az alkotmánysértéstől sem nem riadnak vissza, de ennek következménye nincs, mert az Alkotmánybíróság nem látja el a feladatát.
Az írott jog és a jog tartalmi kérdései egy jogállamban összefonódnak, a formális jog tartalmilag megfelel a jogállamiság elveinek is, magyarázta Lázár, aki szerint Magyarországon ez a kettő élesen különvált: attól, hogy valami le van írva egy jogszabályban, attól még nem alkotmányos. Az alkotmányosság elvei szerint, nem pedig az Alaptörvény értelmében, hiszen a magyar Alaptörvénybe azt írnak bele, amit nem szégyellnek. És szerinte az is biztos, hogy lesz 11. 12. alaptörvény módosítás is.
Az alkotmánynak az adja a stabilitását, hogy csak a legszükségesebb esetben nyúlnak hozzá, ehhez képest az Alaptörvény-módosítás indoklásában említett külső fegyveres támadás veszélye esetére az már most is tartalmaz rendelkezéseket, ami alapján valamennyi szükséges intézkedést meg lehet hozni.
Lázár szerint azért lehet hátsó szándékot feltételezni, mert most is vannak olyan passzusok az Alaptörvényben, amik a józan ész alapján is belátható intézkedések bevezetését engedi. A mostani módosításnak a kormány hatalmának túlbiztosításon túl semmi más funkciója nincsen, mondta.