Jöhet az uniós per a kormány ellen a Klubrádió frekvenciájának elvétele és a homofób törvény miatt is

Nem oszlatta el az aggályokat a válasz a Klubrádió ügyében

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a Médiatanács azon erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozó döntésével kapcsolatban, hogy elutasította a Klubrádió frekvenciahasználat iránti kérelmét – olvasható a közleményben. Jelezték, a frekvencia használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására vagy visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben lefektetett uniós hírközlési szabályok hatálya alá tartoznak. E szabályok meghatározó alapeleme az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elve.

A Bizottság álláspontja szerint a magyar Médiatanács által a Klubrádió jogainak megújítása ügyében kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, tehát sértik az uniós jogot. A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy a magyar médiatörvényt ebben a konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták.

A Bizottság június 9-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy felszólító levelet küldött a magyar hatóságoknak. A magyar hatóságok válasza nem oszlatta el a Bizottság által felvetett aggályokat. Ha Magyarország a szóban forgó határozatot két hónapon belül nem hozza összhangba az uniós hírközlési szabályokkal, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet – írták.

 

Az ügy hátteréről

A Kúria szeptember 28-án helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, és a Klubrádió ellen, az NMHH javára ítélt a Klubrádió NMHH Médatanácsa ellen indított perében, amiben szavazóbíróként Varga Zs. András, a Kúria elnöke is részt vett (őt a parlament kormánypárti többsége tavaly nevezte ki annak ellenére, hogy korábban nem volt ítélkezési gyakorlata). A Klubrádió azért fordult a bírósághoz, mert álláspontja szerint a Médiatanács álindokokkal, jogsértő módon zárta ki a 92.9-es frekvencia használatára kiírt pályázatból. Arató András, a rádió többségi tulajdonosa a tárgyalás után elmondta, hogy nem várt más döntést, Varga Zs. András végrehajtotta azt a párthatározatot, melynek célja a Klubrádió elhallgattatása.

A Klubrádió novemberben a strasbourgi Európai Emberi Jogok Bíróságához fordult, mert a magyar állam, pontosabban annak Médiatanácsa megsértette a véleménynyilvánításhoz fűződő jogokat, amikor 2020. szeptemberében megtagadta a rádió frekvenciahasználati engedélyének meghosszabbítását újabb hét évre.

A melegellenes törvényt se hagyja annyiban a Bizottság

Szintén indoklással ellátott véleményt küldött az EB a melegellenessé terelt „pedofiltörvény” ügyében a kormánynak; egyrészt eljárás indult a nyáron elfogadott törvény miatt, ami megtiltja, illetve korlátozza a 18 év alattiak hozzáférését »a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást megjelenítő vagy népszerűsítő«️ tartalmakhoz; és elindult egy másik eljárás pedig az LMBTQ-vonatkozású gyermekkönyvekben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat ügyében.

A Bizottság szerint Magyarországnak tiszteletben kell tartania a szexuális kisebbségekhez tartozók alapvető jogait a megkülönböztetéstől való mentességhez és a véleménynyilvánítás szabadságához. A melegekről (is) szóló gyermekkönyvekben kötelezővé tett nyilatkozattal viszont a magyar kormány korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát; indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a szexuális irányultság alapján; és helytelenül alkalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat – sorolták a problémákat.

A nyáron elfogadott melegellenes törvény pedig szintén ellentétes több uniós jogszabállyal a Bizottság szerint, mert a többi között indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be a melegeket ábrázoló médiatartalmakra, és az ezeket bemutató médiaszolgáltatókra; aggályosan korlátozza az elektronikus kereskedelmet is; ráadásul a Bizottság szerint a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot.

Ebben az ügyben is kapott választ a hivatalos felszólító levélre a kormánytól a Bizottság, de a testület szerint ez nem orvosolta a problémákat, így indoklással ellátott véleményt küldtek a kormánynak. Mint a Klubrádió esetében, a melegellenes jogszabályoknál is két hónapja van arra Budapestnek, hogy feloldja az uniós jog megsértését – ellenkező esetben az Európai Unió Bíróságához fordulnak – írta a Telex.

Orbán levele

Orbán Viktor miniszterelnök november végén levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, függessze fel több eljárását is Magyarországgal szemben. Erre a brüsszeli testület annyit reagált, hogy az eljárások lezárására „az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik”.