Kápolnaszentelés a Miniszterelnökségen: az állam felmondta a világnézeti semlegességet

Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság Naphegy téri villaépületében szentelt fel kápolnát Erdő Péter bíboros. De hogy fér össze ez az azzal, hogy elvileg világnézetileg semleges az állam? - kérdeztük Gábor György vallásfilozófust, egyetemi tanárt.

Szerinte az állam felmondta semlegességét. Azt mondta: az egész kápolnaszentelés a Miniszterelnökség épületében ellentétes az alaptörvény szellemével, amely kimondja, hogy az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. Ehhez a 2011-es egyháztörvény hozzáteszi, hogy közösségi célok vagy a közjó érdekében együttműködhetnek, de a Miniszterelnökség épületében egy kápolnaszentelésnek mi köze a közösségi célokhoz, „hol van itt a közjó”? - tette fel a kérdést.

Az említett eseményen Erdő Péter azt mondta, a közösségnek széles körben átérzett és elfogadott világnézeti alapokra van szüksége, de ez a közösség – a magyar nemzet – hitében, világnézetében, politikai, erkölcsi nézeteiben nem homogén, hanem sokszínű, hívta fel a figyelmet Gábor György.

Már ez az államtitkárság is azt jelzi, hogy nincs esélyegyenlőség, hiszen van 27 bevett egyház, amelyek közül három zsidó felekezet, és a zsidókat is üldözik, sőt, a Magyar Iszlám Közösség is ebbe a körbe tartozik, és az iszlám is ki van téve üldöztetésnek, Mianmarban a buddhista többség által – emelte ki.

Az egész mögött az a probléma Gábor György szerint, hogy egyes egyházak újra valamilyen közhatalmi-közjogi kiváltságokkal rendelkeznek, adott az állam fölötti szimbolikus befolyás veszélye. Ez kimutatható szerinte a többi között a jogalkotási gyakorlatban, hiszen az említett egyháztörvény „a vallásszabadság lábbal tiprásával” vezette be, hogy a hatalom döntheti el, melyik vallási szervezetet számítja bevett egyháznak. Ismert a Magyar Evangéliumi Testvérközösség Esete, amelyet visszamenőleges hatállyal írtak ki ezen közösségek közül. „A lelkiismereti szabadság kolonizációja játszódik le” - fogalmazott.

Az egyházak közpénzekből finanszírozása is az esélyegyenlőségnek teljesen ellentmondó állapotokat hoz létre, hiszen az egyházi fenntartású iskolák egy gyerekre jutó támogatása többszöröse az államiakénak. Példaként említette, hogy Budapestre jöhet az egyházi fenntartású Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely 1994-ben költözött Piliscsabára, sok-sok közpénzből, sztárépítészekkel, köztük Makovecz Imrével, az akkor nagyon divatos organikus stílus képviselőjével felépített új kampuszra. Éppen a napokban derült ki, hogy a 21 hektárnyi, értékes terület az államé lesz, a Pázmány pedig megkapja „a fél Palotanegyedet”, a Magyar Rádió volt épületeit, az Esterházy- és a Károlyi-palotát. Miközben – tette hozzá – egy másik, csaknem 150 éves felekezeti intézmény romokban hever, akadálymentesen nem megközelíthető, és szorgalmi időszakban be is kellett zárni azbesztmentesítés miatt.

Gábor György úgy összegezte: a vallási érzületet politikai céloknak vetik alá manipulatív módon, a vallási értékek normatívává válnak. A hatalom kizárólagos valláserkölcsi nézeteit próbálja érvényesíteni a többi között az iskolarendszerben, a kultúra- és médiatámogatásban, miközben nem érti az ember, hogy miért részesül különleges elbánásban a hitéleti tevékenység.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: Azbej Tristan/Facebook