"Karikó és Weissman éveken át ár ellen úszott"

Új ablakban

2023. október 03. Reggeli gyors - részlet 23.10.03. Kárpáti János lapszemléje

06:28

00:00

Karikó Katalin és kutatótársa Nobel-díjáról szóló tudósításában a Reuters hírügynökség kitér arra, hogy Karikó a BioNTech német vállalkozás volt vezető alelnöke (jelenleg tanácsadója), a Szegedi Egyetem professzora, a Pennsylvaniai Egyetem docense. Olyan vidéki házban nőtt fel, ahol nem volt folyóvíz és hűtőszekrény. Szegeden szerzett biokémiai doktorátust, mielőtt férjével együtt eladták szovjet gyártmányú Ladájukat, bevarrtak némi készpénzt a lányuk plüssmacijába, és csak odaútra szóló jeggyel kiutaztak az Egyesült Államokba.  

Éveken át harcolt azért, hogy anyagi támogatást szerezzen kutatásaihoz. „Nem az elismerésért dolgozunk, az volt fontos, hogy hasznos terméket alkossunk” – nyilatkozott az amerikai egyetem philadelphiai campusán, miután a Stockholmból érkező telefonhívásra ébredt. A BioNTech júniusi közlése szerint a Pfizerrel közösen kifejlesztett mRNS-oltást mintegy másfél milliárd ember kapta meg szerte a világon.

 

Karikó Katalin

Fotó: Pálinkás János

 

A koronavírus-fertőzés elleni küzdelemben elért – és más gyógyászati lehetőségeket is megnyitó – hatalmas vívmány Nobel-díjjal történt elismerésével természetesen tele van a világsajtó. Hogy a Reuters mellett csak a legnagyobb példányszámú német regionális lapot, a Westdeutsche Allgemeine Zeitungot említsem, az abban olvasható cikk tartamazza Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter méltató nyilatkozatát, amely szerint Karikó Katalin és Drew Weissman éveken át ár ellen úszott, amikor folytatta az általános kétely övezte mRNS-kutatást, és ezzel milliók életét sikerült megmenteni. Az észak-rajna-vesztfáliai lap visszatekintése szerint a munka szempontjából fordulópontot jelentett, amikor Karikó 2013-ban találkozott Ugur Sahinnal és feleségével, Özlem Türecivel, akik a mainzi BioNTechet alapították, és akik azonnal állást kínáltak neki.

Ukrajna támogatása: Magyarország ellenkezik

Az EU-országok külügyminisztereinek tegnapi kijevi tanácskozásáról szóló tudósításában az EurActiv brüsszeli hírportál idézi Josep Borrellt, az Unió kül- és biztonságpolitikai biztosát, aki azt mondta, reményei szerint az év végéig sikerül megállapodni az Ukrajna katonai megsegítését szolgáló, több esztendőre szóló Európai Békekeret ügyében. Az EurActiv megjegyzi: az erről szóló tárgyalások igen munkaigényesek, a haladás időnként lassul, illetve Magyarország részéről kifejezett ellenkezés merült fel, a magyar külügyminiszter pedig nem volt jelen a mostani kijevi találkozón, Budapest helyettes államtitkári szinten képviseltette magát.

 

Szijjártó Péter a ThyssenKrupp tárgyalásán vett részt, ahelyett, hogy Kijevbe utazott volna

 Fotó: Facebook

 

Kijev és Budapest egyeztet

Azzal kapcsolatban, hogy az OTP-t az illetékes ukrán ügynökség levette a Moszkva által indított háborút támogatók szégyenlistájáról, a rendszerint jól értesült Politico amerikai portál európai kiadása eddig nem számolt be az uniós támogatás 500 millió eurós részletének hónapok óta fenntartott magyar vétóját feladó fordulatról, csak arról, hogy ukrán forrás szerint Kijev és Budapest egyeztetést folytat, és hogy a listáról való levétel kézzelfogható közelségbe hozta a megállapodást.

Csökken a hajlandóság az Ukrajnából menekülők befogadására

Még Ukrajnánál maradva, a New York Times ismerteti a Pew közvélemény-kutató felmérését, amely szerint 19 hónappal az orosz invázió óta, Lengyelországban és Magyarországon jelentősen csökkent a háború elől menekülők befogadására való hajlandóság. Egy tavalyi mérés ezt még lengyel vonatkozásban 80, magyar vonatkozásban 63 százalékosnak mutatta, most viszont Lengyelországban már csak 51, Magyarországon mindössze 49 százalék támogatja a háborús menekültek befogadását.

Kaczynski Orbán forgatókönyvét használja

És ha már Varsó és Budapest a téma, akkor lássuk a Foreign Policy című amerikai portál friss cikkét, amelyben Zgut-Przybylska Edit, a CEU Demokrácia Intézetének a vendégkutatója, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófia- és szociológiaintézetének a kutatója arról ír, hogy Brüsszelnek erőteljesebb intézkedésekkel kell élnie ezzel a két fővárossal szemben, ha komolyan gondolja a demokratikus normák fenntartását. A szerző kiemeli, hogy a demokrácia közép- és kelet-európai visszacsúszásának egyik fő alapja – a korrupcióval megteremtett klienskör, valamint a pálya lejtését eredményező gazdasági szavazatvásárlás és politikai nyomásgyakorlás mellett – a média foglyul ejtése. Felhívja a figyelmet arra, hogy Jaroslaw Kaczynski Orbán Viktor forgatókönyvét használja, amikor a külső beavatkozással szembeni félelemkeltéssel, informális hatalma felhasználásával aláássa a választások tisztességes voltát. Így az október 15-ikei lengyelországi választások előtti kampányt – annak ellenére, hogy a hivatalban levő kormányzatot megrázta a tömeges vízumárusítás botránya – nagyrészt annak az értelmetlen népszavazásnak az ügye övezi, amelyet a választással együtt tartanak, arról kérdezve a lakosságot, miként vélekedik az illegális migránsok betelepítésének az uniós tervéről.

Az Európai Bizottság ugyan tavaly beindította a feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben, de ebben a testületben, valamint a tagállami kormányok képviselőiből álló Európai Tanácsban nincs meg a kellő politikai akarat a szabályok kikényszerítésére – állítja Zgut-Przybylska. Megállapítja, hogy a Fidesz és a PiS a színfalak mögött a nyílt elnyomás módszereit mellőzve, vagyis alig kimutathatóan követi saját céljait, a jogot állítja autoriter törekvéseinek a szolgálatába. Az Európai Bizottságnak – írja – pontosabban kellene azonosítania az informális hatalom jellemzőit, jobban kellene védenie a közös piac integritását és a szólásszabadságot, használnia kellene a versenyjog és az állami támogatások tekintetétben meglévő, nagyon egyértelmű jogosítványait, hogy felléphessen a médiatulajdonlás átpolitizálásával és az állami hirdetésekkel való visszaéléssel szemben.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.