Karsai Dániel testvére: Nincs akarat változtatni a törvényeken, talán "csak azért sem" alapon kapunk elutasítást

Az Alkotmánybíróság egyhangúlag elutasította a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogász népszavazási kezdeményezését. Korábban a köztársasági elnök utasította el azt, hogy amint fogalmazott, „biankó kegyelmet” adjon azoknak, akik segítenek az eutanázia elkövetésében.

A kezdeményezés arról szólt volna, hogy módosítani kellene a büntető törvénykönyvet, amely az öngyilkosságban való közreműködést bűncselekménnyé nyilvánítja akkor is, ha valaki teljes cselekvőképességgel rendelkező, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embernek nyújt segítséget a méltó távozáshoz.

Karsai Pétert, Karsai Dániel testvérét arról kérdeztük az Esti gyorsban, hogy miként éli meg bátyja ezt a két elutasítást. Elmondta, alapvetően szomorúan, mert még előző nap is bizakodtak abban, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) másképp dönt, sajnos nem így történt. Bizakodva várják viszont a jövő csütörtököt, amikor elvileg megtudják a strasbourgi bírák döntését testvére beadványáról. Ez elviekben az összes tagállamra kötelező, de a bíróságnak arra nincs jogosultsága, hogy behajtsa a törvénymódosításokat a tagállamokon – tette hozzá.

Karsai Dániel korábban azzal érvelt, hogy az önrendelkezési jog része, ha egy gyógyíthatatlan beteg ember úgymond idő előtt kíván távozni. Karsai Péter ennek alkotmánybírósági elutasításával kapcsolatban elmondta, az Ab alapvetően megismételte a Kúria egy hónappal korábbi érveit. Nagyjából azok voltak a kifogásaik, hogy egyrészt a kérdések nem feleltek meg a közérthetőségi kívánalmaknak, másrészt szerintük sikeres népszavazás esetén az Alaptörvényt kellene módosítani ahhoz, hogy a Btk.-hoz hozzá tudjanak nyúlni. Jelezte, testvére és jogászai ezzel ellentétes állásponton vannak, szerintük nem lett volna erre szükség a Btk. módosításához. Egyébként, műsorvezetőnk felvetésére reagálva hozzátette: „másfél óra alatt is lehet alaptörvényt írni vagy módosítani”. Sajnos ebben a kérdésben, amely talán minden magyar ember ügyét szolgálja, csak zárt ajtókba ütköztek.

Karsai Dániel szerint ez a döntés kötelezettséggé teszi az életet azoknak is, akiknek értelmetlen szenvedés. Karsai Péter elmondta, ő nem jogász, csak testvére mellől, közelről figyeli ezt az ügyet, de vele és rengeteg más jogásszal is beszél róla. Azt gondolja, a kérdés kiindulópontja az, hogy van-e akarat változtatni ezeken a törvényeken, hozzájuk adni, vagy nincs, és jelenleg ez az akarat egyértelműen hiányzik. Olyan sok mindenen sikerült, utalt vissza az előzőre, „akár tíz perc alatt változtatni kis hazánkban”, de ebben a mindenki javát szolgáló kérdésben lassan egy éve nem lehet érdemben semmilyen szinten sem előrelépni – fogalmazott.

Karsai Péter szerint a testvére teljesen neutrális oldalról tavaly szeptember végén megnyitotta a közélethez vezető ajtót, elindult a társadalmi párbeszéd ebben a rendkívül fontos témában, amelyről eddig nem beszélgettek ennyire nyíltan, ilyen sokan, ilyen sokat. Az, hogy testvére ilyen mélységekben tudta tematizálni a közbeszédet, lehet, hogy sokaknak szemet szúrt és nem tetszett, mert az elmúlt 14 évben nem nagyon emlékszik arra, hogy kormányoldalon kívülről ez sikerült volna ilyen szinten. Lehet, hogy ez van mögötte, „csak azért sem, mert nem” alapon utasítják el - vélekedett.

A legtöbb ellenzéki párt melléjük állt, a Momentum és a Párbeszéd-Zöldek külön is keresik őket, ami nagyon jó érzés. Megjegyezte ugyanakkor, az lenne az áttörés, ha kormányoldalról is lenne megfelelő támogatása ennek az ügynek. A lehetőség megvolt erre, testvére többször is járt az Országházban és részt vett bizottsági ülésen is, de érdemi párbeszéd és kommunikáció nem alakult ki. Ennek a miértjét nem tudja, nem tud ilyen fejjel gondolkodni – mondta el Karsai Péter.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Karsai Dániel tavaly november 30-án a Parlamentben, forrás: Donáth Anna/Facebook