Kaszparov szerint most kell keménynek lenni Putyinnal – Kárpáti János nemzetközi lapszemléje

Az Ukrajna elleni orosz inváziónak betudható energiaválság következtében romlanak az Európai Unióban a gazdasági növekedési kilátások és az inflációs előrejelzések – ismerteti a londoni Financial Times lapcsaládhoz tartozó Financial Review portál az Európai Bizottság legfrissebb becsléseit. Eszerint a korábban remélt 4 százalék helyett csak 2,7 százalékos növekedés várható mind az egész unióban, mind az ennél szűkebb euróövezetben. Jövőre tovább süllyed, és csupán 2,3 százalékosnak ígérkezik a növekedési ütem. Eközben idén uniós szinten 6 százalék fölötti pénzromlásra kell számítani, de néhány közép-, illetve kelet-európai tagországban akár kétszámjegyű infláció is elképzelhető. Ez azonban még az a forgatókönyv, amely nem feltételezi az Európába irányuló orosz gázszállítások teljes leállását. Az, ha bekövetkezne, további két és fél százalékpontnyi növekedéscsökkenéssel járna, vagyis már csak 0,2 százalékos növekedést lehetne jósolni uniós szinten. Ez utóbbi szcenárió további 3 százalékpontos inflációgyorsulással számol.

Most nem szabad meginogni Oroszországot illetően, Putyin békítgetése sokba került a szabad világnak, itt a lehetőség, hogy újra felfedezzük értékeinket - írja az amerikai üzleti körök vezető lapjában, a Wall Street Journalben Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok, a Renew Democracy, vagyis az Újítsuk meg a Demokráciát elnevezésű politikai kezdeményezés elnöke.

A vendégkommentár szerzője elismeréssel adózik az ukrán ellenállásnak és a nemzetközi támogatásnak, ami a fegyver- és pénzjuttatások mellett az Oroszország elleni szankciókban is megnyilvánul. Megjegyzi azonban, hogy életeket lehetett volna megmenteni, ha ezek a lépések már évekkel korábban megtörténtek volna, az orosz elnök visszarettentése érdekében. Vannak olyan jelek, miszerint néhány nyugati vezető még nem tanulta meg, hogy tartós előrelépés csak akkor lehetséges, ha elszigetelik Putyint, és az erő nyelvén válaszolnak neki - vélekedik az egykori szovjet csodasakkozó. Példaként hozza fel Emmanuel Macron francia elnököt, aki a múlt héten arról beszélt, tárgyalni kell Putyinnal, lehetővé kell tenni számára bizonyos arcmentő lépések megtételét, illetve Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert, aki pénteken olyan tűzszünetre szólította fel az orosz elnököt, ami egyfajta befagyott konfliktushoz vezethetne.

Putyin - jegyzi meg Kaszparov - szereti az ilyen befagyott konflikusokat, mert azok lehetővé teszik számára, hogy figyelmen kívül hagyja a külső korlátozásokat, megszilárdítsa pozícióit, és újra felfegyverezze magát. Ha úgy kötnek tűzszünetet, hogy orosz erők maradnak Ukrajna területén, akkor Putyin tovább folytathatja a népirtást és a tömeges deportálásokat. Putyint az oroszoknak kell eltávolítaniuk, de minden köbméter gáz, minden hordó olaj, amit Oroszországból importálnak, életmentő segítséget jelent a diktatúrának, amely most először megremegett - teszi hozzá.

Kaszparov azok között, akik még ma is nyíltan Putyin oldalára állnak, külön megemlíti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki akadályozza az orosz olajimport uniós embargóját, illetve Recep Tayyip Erdogan török államfőt, aki a finn és a svéd NATO-csatlakozás meghiúsításával fenyegetőzött.

Az olajembargós vitához kapcsolódó információmorzsa, hogy Olaf Scholz német kancellár önkritikusan nyilatkozott a korábbi német Oroszország-politikáról. Mint arról a Frankfurter Rundschau beszámol, Scholz az RTL direkt műsorában - ahol a polgárok tehetnek fel neki kérdéseket - hibásnak, naívnak nevezte azt a korábbi gyakorlatot, hogy hagyták a német gazdaságot ilyen nagy mértékben függő helyzetbe kerülni az orosz kőolajszállításoktól. A kancellár egyébiránt megerősítette a műsorban, hogy nem kívánja követni azok példáját, akik úgymond pusztán egy fényképeszkedés kedvéért beugranak Kijevbe. Hogy oda utazzon, arra nagyon konkrét oknak kell lennie - mondta.

A Frankfurter Rundschau arról is ír, hogy a német szociáldemokraták külpolitikusa, Michael Roth az RBB hálózatnak adott nyilatkozatában óvott a túlzott derűlátástól azt illetően, meg lehet-e oldani diplomáciai eszközökkel az Oroszországgal fennálló konfliktushelyzetet. Roth megfogalmazása szerint "Putyin nem akar békés megoldást, legalábbis most nem”.

Végül röviden megemlítem, hogy az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál felhívja a figyelmet egy lengyel kormánypárti politikus nyilatkozatára, amely arra utal, hogy akár előrehozott választások is elképzelhetőek. Lengyelországban, ahol a Jog és Igazságosság nevű konzervatív erő kisebb jobboldali csoportokkal együtt kormányoz, jövőre esedékes a parlamenti választás megtartása. Ryszard Terlecki, a vezető kormánypárt parlamenti frakcióvezetője, a szejm alelnöke szerint azonban olyan sok a belső vita kormánypárti oldalon, hogy szükséges lehet a helyzet mielőbbi tisztázása.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.