Kéri: Nem haldoklik az Orbán-rendszer, de túljutott a zenitjén

Kéri László politológus érkezett a Reggeli személlyel. Először a világszerte egyre jobban polarizálódó közbeszédről beszélt, majd arról: nem osztja azt a távolságtartás eleganciájából adódó ítélkezést, hogy a magyar politikai légkör hisztérikussá válásáért a két tábor egyformán felelős, ez szerinte azért nincs így, mert a hatalmon lévők felelőssége mindig nagyobb.

Márki-Zay meglepi az ellenzéket

Márki-Zay Péter színrelépésével az ellenzéki táboron keresztül fekve megjelent egy más típusú gondolkodásmód – itt Lengyel Lászlót idézte a politológus –, a középre tartás igénye. Lehet, hogy elindult visszafelé az inga az elmúlt 1-2 évben, a polarizációt kölcsönösen segítő erők helyett inkább a középre tartó, megengedőbb, a másik szempontjait is figyelembe venni hajlandó gondolkodásmód erősödik a másik megsemmisítésére törekvés helyett.

A magyar ellenzéknek el kell fogadnia egy olyan embert, aki ilyen értelemben rendszeridegen, de nem biztos, hogy társadalomidegen. Kéri meghagyná azt az esélyt, hogy Márki-Zay keresztülhasítja ezt a kölcsönösen hisztériára hajlamos gondolkodásmódot. Hétről hétre meglepi az ellenzéket, de ezt hasznosnak is tartja, hadd szoktassa hozzá őket az együttműködésre a következő hónapokban. Ha azért fogtak össze, mert azt gondolják, hogy a magyar társadalom prioritása véget vetni az Orbán-rendszernek, akkor el kell fogadniuk, hogy együtt kell működniük olyanokkal is, akikkel sok szempontból vitában állnak.

És ez nem példa nélküli a magyar társadalomban, csak sokan elfeledkeznek róla – jegyezte meg –, mert 1989-ben az ellenzéki kerekasztalnál összegyűlt nyolc, egymástól hihetetlenül távol álló párt az MSZMP egypártrendszerével szemben dicséretesen együtt tudott működni az év nagy része során. Szerinte jóval nagyobb is volt a különbség közöttük, mint a mostani, Márki-Zay mögött álló tarkabarka hat párt között. Hozzátette, a három kudarc, '10, '14, '18 azt mutatja: kellett egy évtized ahhoz, hogy az ellenzéki pártok belássák, hogy egyikük se lesz egyedül elég erős a Fidesszel szemben.

Nem haldoklik, de túl a zeniten

Műsorvezetőnk megjegyezte, hogy az akkori MSZMP-vel szemben az Orbán-rendszer nem haldoklik. Kéri László ehhez azt fűzte hozzá: lehet, hogy nem haldoklik, de túl van a zenitjén. Ezt több dologból gondolja, az egyik az, hogy nem tud semmi újat mondani a kormány, csak a migránsok, a rezsicsökkentés (ezt is nevetségesnek nevezte) jön elő megint, vagy a nem létező nemváltó műtétekkel próbál hisztériát kelteni. A másik, hogy nem tudta szélesíteni a társadalmi bázisát, ugyanahhoz a két, két és félmillió emberhez szól „nagyon bugyuta” eszközökkel, kifáradt konzultációkkal és népszavazási kísérletekkel, amelyekhez már tényleg csak hitszerűen lehet viszonyulni.

Úgy folytatta: a vírusválság érdemi problémáit nem tudták kezelni. Kimondta a miniszterelnök, hogy ő a halálozásban méri a járványkezelés sikerét; „hát Viktor, kelj fel, és nézd meg, hogy alakult az elmúlt 10-20 napban, ha neked ez volt a mércéd” – fogalmazott. Valamint ide tartozik az az „őrültség”, hogy erődemonstrációba kezdett a kormány a járvány közepén az egészségügyi dolgozókkal, amikor áterőltette a jogállási törvényt. Ezek mind azt mutatják, hogy elveszett a kormányzóképesség ereje. Valamint felhozta a politológus, hogy a kormány elvesztette a 35 éven aluli korosztályt, és „hiába tolja előre a Gulyás Gergőket”, meg szerencsétlenkedik a Pesti Tv-vel, a zeniten túljutás egyik legbiztosabb jele, hogy nem tudja elfogadtatni magát a fiatalokkal. Akik az előző választáson nem voltak ott, de most az előválasztás megmutatta, hogy beléptek a politikai térbe, méghozzá a Fidesszel szemben.

Ide sorolta azt is, hogy olyan szintre mennek le a kormányközeli médiumok a személyek támadásában, amit korábban sose tudott volna elképzelni például Jakab Péterrel, Márki-Zayjal, Karácsony Gergelyjel vagy éppen a momentumos képviselőnőkkel szemben. Amikor nincs már mondanivalójuk, mint a személyeskedés, csak külsőségekre rátapadva próbálják lejáratni a másikat, az nagyon messze van a politikai cselekvés racionalitásától. Azért is nem kritizálja szívesen az ellenzéket, mert a Fidesznek úgy kell egy belső konfliktus, mint egy falat kenyér. Az ilyen bírálatok átkerülnek a kormányzati médiatérbe és ott teljesen mássá alakulnak.

Nagyon komoly gondok vannak

Kéri László szóba hozta Kövér László legutóbbi interjúját is. Úgy fogalmazott: a fideszes házelnök meg merte engedni magának, hogy lényegében lehazaárulózza az összes nem fideszes szavazót, amikor a Magyar Hírlapban azt mondta, „a sunnyogást (...) felváltotta a nyílt hazaárulás”. Ezt nem akarta elhinni, ezzel szemben már nincs is értelme érvelni. Amikor valaki ilyen mértékben veti el a sulykot, akkor „itt már le kellene csukatni néhány millió embert, nem?”. Ha egy ilyen fontos közjogi pozícióban ülő ember, aki tudja, hogy a Fidesz két és fél millió szavazóval nyert választást, és mégis mindenkit, aki nem szereti őket, hazaárulónak vél, akkor azzal a politikai erővel már nagyon komoly gondok vannak – fogalmazott.

A teljes beszélgetést, amelyben sok más téma is szóba került, a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.