Kéri: Sok helyzetet kihagyott az ellenzék, de még nincs minden veszve

Kéri László politológust arról kérdeztük, hogy szerinte mennyire gondolták át a pártok az előválasztást. Szerinte semmit nem gondoltak igazán végig sem együtt, sem külön, pedig az eredeti ötlet nagyon fontos. Hangsúlyozta, a Fideszt csak akkor lehet megverni, ha minimum 55 egyéni körzetben győz az ellenzék, de inkább 60 kellene. A listás helyekben nem lesz nagy különbség, és ott lesz két mandátum a külföldi szavazatokból a kormánypártnak, tehát listán bőven 5 százalék fölött kellene elverni a Fideszt ahhoz, hogy ott is legyen esély, és ezt nem látja valószínűnek. Azonban 199 parlamenti helyből 106 az egyéni körzetben dől el. 

De mi van a 106 körzetben?

Ehhez képest sokkal kevesebbet hallunk a körzetekről, és többet az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekről és a személyi kérdésekről; ebben a pártok a ludasok. Az előválasztás jó ötlet, mert aktivizálná a választókat, egyben tudná tartani a megosztott tábort legalább a választásig, de még fontosabb lett volna, hogy ebben a versenyben a civil szervezetek és egyéb helyi jelöltek is szóhoz juthassanak. 106 teljesen különböző körzet van az ellenzéki erőviszonyok szempontjából, a pártok nem engedhették volna meg maguknak, hogy kihagyják a helyben erős civileket – hangsúlyozta. Hiszen nemcsak olyan civil szervezetek vannak, amelyeket a Fidesz üldöz, Soros-ügynöközi őket, hanem például Celldömölkért, Nagykőrösért egyesületek, és őket hagyják ki a pártalkukkal, úgy tűnik, ez a helyi civil kapacitás nem nagyon hasznosul.

Megismételte: nagyon elitalku íze van az egésznek, el fogják venni az ellenzéki választók kedvét attól, amiben amúgy szívesen vettek volna részt, mert az ő ügyük is. Kéri László szerint a régi hibába esnek a pártok a rendszerváltás óta sokadszor, mérhetetlenül túlbecsülik a pártok vezérkarait, saját fontosságukat, és azon a szinten gondolkodnak, hogy „És ővele mi lesz, befér, nem fér be? Az unokaöccse lesz majd államtitkár?”. Hangsúlyozta: a politikai berendezkedés túlzottan elitista, budapesti, pártcentrikus és túlságosan kevéssé veszi partnerszámba a civil világot. A civilek nem a pártok helyettesítői, de ott vannak, ahol a pártok sosem lesznek – tette hozzá.

Az ellenzéki pártok vezérkarainak többsége nincs tisztában azzal, hogy egyikük sem kormányképes tényező, összesítve kellene azon dolgozniuk, hogy annak látsszanak. De az, hogy valaki nyolc éve bent ül a Parlamentben, ahol nem nagyon kap szót, az nem jelenti azt, hogy bármilyen kormányzati munkára alkalmas lenne. Viszont a pandémia alatt az egészségügy és az oktatás problémái kitermelték azokat a nagyon jó képességű szakembereket, akik képesek a saját ágazatukért harcolni és politikusi minőségben is megszólalni. Kéri László azt hitte, hogy rájuk lecsapnak a pártok, de ezt nem nagyon látni.

Még nincs minden veszve, van három pont

Szerinte reálisan meg lehetett volna verni a Fideszt, mert akkora hibákat követett el. De nem akarja előre temetni az ellenzék esélyeit, mert lát három olyan kitörési pontot, amely megfordíthat mindent a következő háromnegyed évben. Az egyik az infláció, amelyet a kormány megpróbál kézzel-lábbal letagadni, nem veszi elég komolyan, az ellenzéknek erre rá kellene tapadnia. A másik, hogy a kormány se a második, se a harmadik hullám kezelésére nem készült fel érdemben, késve és rosszul reagált, majd az egészet megpróbálta oltáskampánnyal megoldani. A negyedik hullámra se várható, hogy jobban készülnének. A harmadik a korrupció: olyan ügyekről kell beszélni, amelyek érthetők az egyes körzetekben, az ott lakóknak kell elmondani a fideszes képviselők eseteit.

Összegezte: neki sem tetszik, hogy beszűkült pártközi alkukra az ellenzék mozgástere, és közben nagy lehetőségeket hagytak ki, de még van esélyük, csak másképp kell politizálniuk. Például nem a személyi kérdéseket előtérbe tolni, mert az a választók jelentős részének érdektelen.

Ha valakit mind a hat párt támogat, az még nem garancia semmire, ha az adott embernek vannak olyan „negatív kötődései”, amelyek ellensúlyozzák, hogy az ellenzék mögötte áll. Tehát meg kellene mérni, hogy a jelölt a választóknak is megfelelő-e, vagy csak azoknak, akik a pártok részéről kialkudták az asztal mellett. Nagyon fontos nézni, hogy melyik pártok a legkevésbé kedveltek, és amikor közös jelölteket választanak ki, ezt érdemes figyelembe venni. Lehet, hogy a DK a legszervezettebb, leginkább kiépült és legjobb érdekérvényesítő, de joggal tartanak tőle, mert „nem tartozik éppen a legkorrektebb, szavatartó alkupartnerek közé” – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy értelmiségiek, a V21 csoport, az Eötvös Károly Intézet, Bokros Lajos az ötszáz pontjával, Kis János esszéjéjével a HVG-ben, és így tovább, hihetetlenül színvonalas programokat írnak, ötleteket adnak. Ezeket kellene összedolgozni és leegyszerűsíteni olyan üzenetekké, hogy a választó is megértse. Kéri László nagy problémának tartja, hogy az elemző munka eredményét nem látja visszaköszönni a pártoknál.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.