Kevesebben keresnek minimálbért, de ez nem jelenti, hogy jobban élünk

Változott a keresetek eloszlása Magyarországon: 2022 és 2023 között jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik a minimálbért illetve a garantált bérminimumot vihetik haza és nőtt azoknak az aránya, akik ennél többet, havi bruttó 400 ezer és 800 ezer forint között keresnek. Egy év alatt másfélszer annyian lettek azok a magyarok, akik 1,5 millió forintnál többet keresnek - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációról szóló éves jelentéséből.

Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB korábbi elnöke rámutatott, 2023 rendkívüli inflációs év volt, ami mindent felfelé tolt, amit forintban mérünk.

18 százalék körüli volt az átlagos árnövekedés és ezzel párhuzamosan nőttek a bérek is. A minimálbért illetve a szakmunkásoknak járó garantált bérminimumot 15 illetve 10 százalékkal emelte a kormány 2024-ben és amelyik cég ki tudta gazdálkodni, szintén emelte a fizetéseket, sok esetben ennél nagyobb arányban is – mondta Bod a Klubrádiónak.

Előbbi szabályozott bérek emelésének egyébként önmagában is van felhajtó hatása, vagyis ezeknek a növelése lépéskényszerbe hozhatja a cégeket, hogy emeljék az eleve magasabb fizetéseket. Az MNB szerint ez a hatás kb. az átlagbérig érvényesül. Kérdés, meddig tudják a cégek ezt kigazdálkodni vagy esetleg képesek-e növelni a hatékonységukat.

Ahogy látszik az MNB-jelentésből, tényleg van átrendeződés a bérek eloszlásában, kevesebben vannak 2024-ben, akik minimálbért vagy garantált bérminimumot keresnek, ebből azonban még nem következik az, hogy az emberek sokkal jobban élnének. Ezeknek a béreknek az emelése ugyanis nem tudott lépést tartani az előző évben elszenvedett reálbércsökkenéssel – magyarázta a közgazdász.