Ki kell adni, mit kértek Rogánék a Századvégtől

Ki kell adni azokat a tanulmányokat, amelyeket az előző ciklusban rendelt az Orbán-kormány a Századvég Politikai Iskola Alapítványtól és a Századvég Gazdaságkutatótól, 6,1 milliárd forint értékben – döntött jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla.

Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője segített nekünk eligazodni az ügyben. Elmondta, több adatigényléssel kapcsolatos per volt. Ezek alapja: a kormány a feladatainak egy részét a Századvégre bízza, 2011-ben keretszerződést kötött a céggel több milliárd forint értékben, ennek részeként minisztériumok rendelhetnek tőlük tanulmányokat, szakmai anyagokat, ezeket szerették volna nyilvánosságra hozni.

Joó Hajnalka, akkor origós, most hvg-s újságíró már 2012-ben indított pert emiatt, amit másfél-két év után jogerősen, azokat a tanulmányokat például a TASZ honlapján is megtalálhatják az érdeklődők. De mivel ez keretszerződés és még érvényben van, folyamatosan rendelnek tanulmányokat a minisztériumok. Joó Hajnalka legutóbb, 2017-ben a Rogán-minisztérium ilyen anyagai miatt indított pert, ez zárult le most.

Rogánék először nem akarták odaadni, majd 233 ezer forintos költséget kértek. Hüttl Tivadar elmondta: sajnos bevezették a költségtérítést a közérdekű adatigényléseknél, ami azt jelenti, hogy ha egy állami szerv úgy érzi, aránytalan munkaterhet jelentene neki elősegíteni az egyébként alaptörvényben rögzített adatigénylést, akkor kérhet érte pénzt. Rogánék nem a másolásért kérték, hanem azért, mert újra át kellene nézniük újra a dokumentumokat, hogy van-e bennük személyes adat. Hüttl Tivadar szerint ez azért "nonszensz dolog", mert kormányzati munka előkészítéséről van szó, és mert a korábbi századvéges dokumentumoknál se volt jellemző, hogy hemzsegtek volna a személyes adatoktól. Ráadásul – folytatta – a minisztériumnak eleve dolga ezeket ismerni kell lennie legalább egy embernek, aki használja ezt a dokumentumot. Azt már egészen elképesztőnek nevezte, hogy nem akarták odaadni a másolatokat se, semmilyen formában, csak annyit engedtek volna, hogy a minisztériumban be lehet tekinteni azokba – ez is összeegyeztethetetlen a törvénnyel.

A bírósági ügy erről szólt, hogy megfelelően indokolta-e a minisztérium a költséget. A bíróság rámutatott arra: az államnak feladata, hogy elősegítse a közérdekű adatok megismerését, csak kivételes esetekben számolhatnak fel költséget, és akkor is nagyon meggyőzően kellene indokolniuk.

Arra a kérdésre, hogy ha Joó Hajnalka vagy más még több ilyen szerződést akar majd nyilvánosságra hozni, megint bíróságra kell-e mennie, Hüttl Tivadar úgy válaszolt: bár nem látnok, de mivel nagyon „kreatív” a magyar állam az ilyen esetekben, valószínűsíti az újabb bírósági fordulókat a nem kormánybarát médiumok dolgozói számára, hiszen azok is sok energiába és időbe kerülnek.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kép: wikimedia commons