Kifelé áll a Fidesz rúdja az Európai Néppártból
20/02/2019 07:12
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Juncker bizottsági elnök szerint a Fidesz nem való a jobbközép európai pártcsaládba. Timmermans első alelnök is élesen bírálta a magyar kormányt. Nemzetközi lapszemle.
A New York Times internetes változata a Reuters hírügynökség számos beszámolóját ismerteti a Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban tegnap az Európai Bizottság vezető tisztségviselői által tett kijelentésekről. Ezek a beszámolók kiemelik egyebek közt azt, hogy Margaritisz Szkínász bizottsági szóvivő megdöbbentő félrevezető kampánynak minősítette azt a magyar kormányzati propagandát, amely egyebek közt az európai határvédelem gyengítésével vádolja Soros Györgyöt és Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt. Ez a Reuters-tudósítás egyébként kitér arra is, hogy Orbán Viktor bevándorlásellenes álláspontja növelte a kormánypárt támogatottságát, és a Fidesz a közvélemény-kutatások szerint jelentős arányban vezet az ellenzéki riválisokkal szemben, a májusi európai parlamenti választások közeledtével.
Juncker: a Fidesz nem való a jobbközép európai pártcsaládba
Egy másik, szintén a New York Times által átvett hírügynökségi anyag arról szól, hogy Juncker azt mondta Stuttgartban, a Fidesz nem való a jobbközép európai pártcsaládba. A bizottsági elnök Marine Le Pen francia szélsőjobboldali politikushoz hasonlította Orbán Viktort. Egy harmadik Reuters-jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy Frans Timmermans bizottsági első alelnök szerint az unió fel fog lépni Lengyelországgal szemben, ha zaklatják azokat a bírákat, akik kapcsolatba lépnek az Európai Bírósággal, megkérdőjelezve a lengyelországi igazságügyi reformok jogszerűségét.
A Washington Post az AP amerikai hírügynökség brüsszeli tudósítását közli arról, hogy Timmermans éles hangon bírálta, a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak minősítette a magyar kormány legújabb Soros- és Juncker-ellenes plakátkampányát.
„Hazugságok ellen nem sok mindent lehet tenni”
A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása szintén foglalkozik Juncker stuttgarti beszédével, és idézi a bizottsági elnök azon kijelentését, hogy Manfred Weber - az Európai Néppárt jelöltje a most Juncker által betöltött tisztségre – felteheti magának a kérdést, szüksége van-e a Fidesz által hallatott hangra a Néppárton belül. „Hazugságok ellen nem sok mindent lehet tenni” - jegyezte meg Juncker, aki szerint „a magyar konzervatívok semmiképpen nem a kereszténydemokrata értékeket képviselik”. „Nem szavaztak rám az Európai Parlamentben, miként a szélsőjobboldal sem. Emlékszem, hogy Le pen asszony azt mondta, nem szavazok önre. Mire azt válaszoltam, nem is akarom az ön szavazatát. Bizonyos voksokra az ember egyszerűen nem tart igényt” - idézi a Politico az Európai Bizottság elnökét, akinek idén lejár a mandátuma.
Egyáltalán nem biztos, hogy Weber lesz a befutó
Ami pedig a lehetséges jövőt, Juncker utódjának a kilétét illeti, annak ellenére, hogy az európai parlamenti választáson várhatóan ismét a jobbközép Néppárt szerzi majd a legtöbb mandátumot, egyáltalán nem biztos, hogy a Néppárt jelöltje, Weber lesz végül a befutó. Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál egy olyan, online módon elvégzett, több, főként nyugat-európai országra kiterjedő felmérés eredményét ismerteti, miszerint a legtöbben Margrethe Vestager dán uniós biztost látnák a legszívesebben a brüsszeli bizottsági elnöki székben. A szociálliberális pártállású politikusnő jelenleg annak a felelőse a testületben, hogy miként lehet megakadályozni az olyan túlzott tőkekoncentrációt, ami már akadálya a szabad versenynek. Vestager elfogadottsági indexe a felmérés szerint 50,2 százalék – a jelenlegi, Juncker-bizottsági tagok közül egyedül az övé haladja meg az ötven százalékot. A második helyen egyébként Federica Mogherini, az unió olasz kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a harmadikon pedig az imént említett, holland Timmermans végzett. Maga Juncker 44,4 százalékos elfogadottságot mondhat magáénak, a testület összmegítélése pedig 46 százalékos. A testületi tagjai közül az utolsó hely Navracsics Tibornak jutott, 19 százalékkal. A felmérés 1800 fő kikérdezésén alapult. Reprezentatív jellegét mindenesetre gyengíti, hogy a válaszadók 38 és fél százaléka brüsszeli lakos, 10,2 százaléka brit, 5,6 százaléka francia, illetve ugyanilyen arányban német volt.
Kelet-Európát is sújtaná Trump újabb ötlete
Donald Trump tervezett gépkocsi-vámtarifáinak Kelet-Európa is áldozatul esne – írja a Bloomberg. Az elsősorban üzleti kérdésekkel foglalkozó hírügynökség cikke szerint az amerikai elnök azt kockáztatja ezzel, hogy ott is elhinti az Amerika-ellenesség magvát, ahol az korábban nem nagyon terjedt el.
Ha az Egyesült Államok büntetővámot vetne ki az autóimportra, akkor annak valószínűleg Németország lenne a legnagyobb vesztese, de az iparág összetettségéből következően más európai országok is kárt szenvednének, sőt, néhányuk arányaiban még súlyosabbat is, mint a németek. Ezen országok közül – állapítja meg a Bloomberg – kettőben, Olaszországban és Magyarországon – olyan populista kormány van, amely egyébként jól kijön Trumppal.
Azon 15 ország között, amely jelentős mértékben exportál gépkocsit az Egyesült Államokba, nyolc európai. Ha meg kellene nevezni ezeket, az amerikaiak legtöbbje valószínűleg Németországot, Olaszországot, az Egyesült Királyságot, illetve Svédországot említené, hiszen mindegyikük népszerű autómárkák hazája. Az viszont sok amerikait meglepne, ha megtudná, hogy Szlovákia, Magyarország és Finnország is a csúcs exportálók közé számítanak, ha a gépkocsik előállításának a földrajzi helyszínét nézzük – olvasható az amerikai hírügynökségi anyagban.
Kárpáti János lapszemléjét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: 168 óra.
